Bosznia
AZ UNIÓS NEM UTÁN: Bosznia-Hercegovina komoly támogatásra számíthat a NATO-tól a közeljövőben
Az Európai Unió bővítési politikájának boszniai elakadásával szemben a NATO egyre komolyabban támogatja Bosznia- Hercegovina tagságát. Amíg az ukrajnai háború megnyitott a kaput a svéd és finn csatlakozás előtt, a nyugat-balkáni régió puskaporos hordójának számító Boszniában kérdésessé vált az EUFOR Altea nemzetközi katonai misszió jövője. A helyzet megoldása érdekében Boris Johnson Nagy- Britannia miniszterelnöke jelezte, hogy készek újra katonai szakértőket küldeni Bosznia- Hercegovinába.
Ígéret van bőven
Bosznia- Hercegovina a “partnerség a békéért” formáció tagjaként szoros együttműködést folytat a NATO-val már az ezredforduló óta. A boszniai fegyveres erő fejlesztése évek óta a várva várt csatlakozás jegyében telik, annak ellenére, hogy az összlakosság körében kevesebb, mint 60% támogatja a katonai tömbhöz való csatlakozást, miközben a boszniai szerbek döntő többsége kifejezetten elutasítja azt.
A madridi csúcstalálkozón a NATO-tagállamok a nyugat-balkáni régió, azon belül Bosznia- Hercegovina stabilitásának megőrzése érdekében arról határoztak, hogy a komoly belpolitikai feszültségekkel küzdő állam a korábbi időszaknál nagyobb arányú támogatást kap.
Bosznia- Hercegovina NATO-orientációjának agilis támogatása miatt tavaly nyáron kis híján bizalmatlansági indítvánnyal elmozdított Sifet Podžić (bosnyák nemzetiségű) védelmi miniszter a tagállamok vezetőivel folytatott egyeztetése kapcsán elmondta, hogy a megbeszélésen tényként kezelték annak a lehetőségét, hogy az orosz fél a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása miatt megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsában 2022. novemberében az EUFOR Althea misszió mandátumának meghosszabbítását. Így megakadályozza Bosznia- Hercegovinában a nemzetközi katonai misszió működését.
Dodik kérte
A boszniai államelnökség szerb tagja az orosz elnökkel folytatott szentpétervári megbeszélés során azt kérte Vlagyimir Putyintól, hogy Oroszország a békeellenőri szerepet betöltő EUFOR Althea egységgel kapcsolatban hozandó BT-döntés alkalmával az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzon a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.
Podžić szerint ennek a helyzetnek a megoldása érdekében a NATO tagállamok több lehetséges válaszlépés megtételére készülnek fel. Ezeket a boszniai védelmi miniszter nem részletezte, mindössze annyit közölt, hogy ezek a lépések “adekvát” jellegűek, vagyis alkalmasnak mutatkoznak a béke és stabilitás biztosítására Bosznia- Hercegovinában.
Podžić sejtelmesen annyit fűzött hozzá, hogy a Daytoni Egyezményt aláíró államok a dokumentum A/1. pontjában vállalták, hogy “biztosítják a békét és stabilitást Bosznia- Hercegovinában.” Így elképzelhető, hogy Bosznia esetében folytatódik az elmúlt huszonöt évben megszokott “daytoni jogértelmezési varázslás”, így az egyezmény ezen pontjára hivatkozva az azt aláíró államok ENSZ BT felhatalmazás nélkül küldhetnek katonai missziót Bosznia- Hercegovinába. Persze, várjuk meg mit lép a Kreml novemberben az ENSZ BT ülésen, és mik lesznek ehhez kötődően azok az “adekvát lépések”.
Nagy- Britannia visszatér
A madridi NATO csúcson a boszniai helyzethez kapcsolódóan Boris Johnson nyilvánult meg a leghatározottabban a NATO jelentős katonai erővel bíró tagállamainak vezetői közül.
Nagy- Britannia az Ottomán uralom visszaszorítása óta komolya felelősséget vállal a balkáni államok útjának egyengetése terén. Az elmúlt kétszáz évben így válhatott a nyugat-balkáni régió a török, brit és orosz érdekek ütközőzónájává. A 2021-ben folyamatosan mélyülő boszniai belpolitikai válság rendezése érdekében a brit fél egymást követő magas szintű látogatásokkal, Bosznia helyzetével foglalkozó parlamenti szakbizottság felállításával és sir Stuart Peach tábornok személyében nyugat-balkáni különmegbízott kinevezésével igyekezett békíteni a nemzetiségi alapon egymásnak feszülő politikai oldalakat. A tárgyalásos eszközök kimerülésével, vélhetően az USA-val való egyeztetést követően a britek Milorad Dodik és más boszniai szerb politikusok elleni szankciókat léptettek életbe.
Ezt követte február végén az orosz-ukrán háború kitörése, ami alkalmat teremtett a boszniai szerb politikai elit számára, hogy minden lehetséges fórumon kifejezze az orosz vezetés iránti lojalitását. Ezt még azon az áron is megtették, hogy a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) a szerb miniszterek vétója miatt nem fogadott el Oroszország elleni szankciókat.
Az ukrajnai katonai események eszkalációjától tartva az EUFOR misszióban résztvevő államok közül Ausztria és Románia növelte a Boszniában állomásozó katonái létszámát. A brit és a német fél jelezte azóta, hogy részt venne újra a misszió munkájában. A madridi csúcs egyik legfontosabb fejleménye Boszniai- Hercegovina szempontjából, hogy az orosz agresszió nyugat-balkáni kiterjesztésétől tartva Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, kormánya kész újra katonákat küldeni Boszniába. A brit katonai részvétel az EUFOR-ban Nagy- Britannia EU-ból való kilépésével szűnt meg.
Johnson a jövőben Bosznia- Hercegovinába küldendő személyeket katonai szakértőként említette, akiknek fő feladata az orosz befolyás mérséklése lenne. Johnson ennek kapcsán kijelentette, “nem engedhetjük meg, hogy a Nyugat- Balkán Putyin játékterévé váljon.”
A szakértői tevékenység kapcsán Johnson elmondta, hogy az orosz dezinformáció elleni fellépés, és a boszniai fegyveres erő reformja lesz az oda küldeni tervezett brit katonák feladata. Ehhez jön még egy 750.000 font összegű támogatás, ami a boszniai hadsereg informatikai biztonsági megerősítését szolgálja. Ebből az összegből a Szarajevói Egyetem keretében létrehoznak egy informatikai biztonsági központot.
Utazás a NATO körül
Alig pár órával Boris Johnson bejelentése után megkezdődött a brit jelenlétet pártoló és ellenző oldalak között a szokásosnak mondható üzengetés a boszniai médiában. Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja élesen ellenezte a brit szakértők érkezését. Dodik a korábbi időszakban egyre feszültebb viszonyba került a boszniai politikai életben komoly hatással bíró brit diplomáciával, aminek a tetőfokán az USA-val karöltve Nagy- Britannia is szankciókat vezetett be a Drina bal partján élő szerbek legfőbb vezetőjével szemben.
A brit tervek támogatójaként a bosnyák elnökségi tag, Šefik Džaferović ugrott neki Dodiknak, amikor kifejtette, hogy az államelnökség elnöklő tagjaként üdvözli és támogatja a brit elképzeléseket. Majd megjegyezte, hogy a NATO-tagállamok boszniai katonai jelenléte a Daytoni Egyezmény rendelkezésein alapszik, amire Dodik egyéb esetekben komoly eltökéltséggel szokott hivatkozni a boszniai szerb érdekek mentén.
A brit tervek megvalósíthatóságával kapcsolatos kételyek elűzése érdekében Džaferović közölte, hogy a békeszerződés rendelkezései alapján a garantáló államok jogosultak az általuk Boszniába vezényelt erők képességeit a biztonsági helyzethez mérten változtatni, vagyis indokolt esetben növelni. Ehhez az egyezmény nem követeli meg sem a boszniai kormány, sem a boszniai Szerb Köztársaság beleegyezését.
Dodik fenyegetőzött
Milorad Dodik a boszniai szerb köztelevízió, az RTRS egyik adásában arra vonatkozó állítást tett a Putyinnal folytatott szentpétervári találkozó után, hogy a boszniai Szerb Köztársaság legfontosabb támasza Oroszország, és az ukrajnai helyzetben egyértelműen meg fog mutatkozni az orosz fél ereje a nyugati katonai tömörüléssel szemben.
Így a korábbi években megszokottakkal ellentétben Dodik kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, és független államként való működését.
Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a Bosznia- Hercegovina integritása felett kényesen őrködő Nagy- Britannia vezetői körében Dodiknak ez a kijelenése vezetett el ahhoz a döntéshez, hogy újra meg kell teremteni a brit katonai jelentlétet a Nyugat- Balkán centrumában, nem szabad azonban elfelejteni, hogy Igor Kalbuhov Oroszország boszniai nagykövete nem volt rest élő adásban orosz beavatkozással riogatni a sokat látott boszniai televíziónézőket.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?