Connect with us

Bosznia

AZ UNIÓS NEM UTÁN: Bosznia-Hercegovina komoly támogatásra számíthat a NATO-tól a közeljövőben

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Képes lesz-e a NATO integrálni Bosznia-Hercegovinát, és annak mik lesznek a következményei? A képen Sifet Podžić bosznia-hercegovinai védelmi miniszter
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Az Európai Unió bővítési politikájának boszniai elakadásával szemben a NATO egyre komolyabban támogatja Bosznia- Hercegovina tagságát. Amíg az ukrajnai háború megnyitott a kaput a svéd és finn csatlakozás előtt, a nyugat-balkáni régió puskaporos hordójának számító Boszniában kérdésessé vált az EUFOR Altea nemzetközi katonai misszió jövője. A helyzet megoldása érdekében Boris Johnson Nagy- Britannia miniszterelnöke jelezte, hogy készek újra katonai szakértőket küldeni Bosznia- Hercegovinába.

Ígéret van bőven

Bosznia- Hercegovina a „partnerség a békéért” formáció tagjaként szoros együttműködést folytat a NATO-val már az ezredforduló óta. A boszniai fegyveres erő fejlesztése évek óta a várva várt csatlakozás jegyében telik, annak ellenére, hogy az összlakosság körében kevesebb, mint 60% támogatja a katonai tömbhöz való csatlakozást, miközben a boszniai szerbek döntő többsége kifejezetten elutasítja azt.


A madridi csúcstalálkozón a NATO-tagállamok a nyugat-balkáni régió, azon belül Bosznia- Hercegovina stabilitásának megőrzése érdekében arról határoztak, hogy a komoly belpolitikai feszültségekkel küzdő állam a korábbi időszaknál nagyobb arányú támogatást kap.

Bosznia- Hercegovina NATO-orientációjának agilis támogatása miatt tavaly nyáron kis híján bizalmatlansági indítvánnyal elmozdított Sifet Podžić (bosnyák nemzetiségű) védelmi miniszter a tagállamok vezetőivel folytatott egyeztetése kapcsán elmondta, hogy a megbeszélésen tényként kezelték annak a lehetőségét, hogy az orosz fél a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása miatt megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsában 2022. novemberében az EUFOR Althea misszió mandátumának meghosszabbítását. Így megakadályozza Bosznia- Hercegovinában a nemzetközi katonai misszió működését.


Dodik kérte

A boszniai államelnökség szerb tagja az orosz elnökkel folytatott szentpétervári megbeszélés során azt kérte Vlagyimir Putyintól, hogy Oroszország a békeellenőri szerepet betöltő EUFOR Althea egységgel kapcsolatban hozandó BT-döntés alkalmával az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzon a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.


Podžić szerint ennek a helyzetnek a megoldása érdekében a NATO tagállamok több lehetséges válaszlépés megtételére készülnek fel. Ezeket a boszniai védelmi miniszter nem részletezte, mindössze annyit közölt, hogy ezek a lépések „adekvát” jellegűek, vagyis alkalmasnak mutatkoznak a béke és stabilitás biztosítására Bosznia- Hercegovinában.

Podžić sejtelmesen annyit fűzött hozzá, hogy a Daytoni Egyezményt aláíró államok a dokumentum A/1. pontjában vállalták, hogy „biztosítják a békét és stabilitást Bosznia- Hercegovinában.” Így elképzelhető, hogy Bosznia esetében folytatódik az elmúlt huszonöt évben megszokott „daytoni jogértelmezési varázslás”, így az egyezmény ezen pontjára hivatkozva az azt aláíró államok ENSZ BT felhatalmazás nélkül küldhetnek katonai missziót Bosznia- Hercegovinába. Persze, várjuk meg mit lép a Kreml novemberben az ENSZ BT ülésen, és mik lesznek ehhez kötődően azok az „adekvát lépések”.

Nagy- Britannia visszatér

A madridi NATO csúcson a boszniai helyzethez kapcsolódóan Boris Johnson nyilvánult meg a leghatározottabban a NATO jelentős katonai erővel bíró tagállamainak vezetői közül.

Nagy- Britannia az Ottomán uralom visszaszorítása óta komolya felelősséget vállal a balkáni államok útjának egyengetése terén. Az elmúlt kétszáz évben így válhatott a nyugat-balkáni régió a török, brit és orosz érdekek ütközőzónájává. A 2021-ben folyamatosan mélyülő boszniai belpolitikai válság rendezése érdekében a brit fél egymást követő magas szintű látogatásokkal, Bosznia helyzetével foglalkozó parlamenti szakbizottság felállításával és sir Stuart Peach tábornok személyében nyugat-balkáni különmegbízott kinevezésével igyekezett békíteni a nemzetiségi alapon egymásnak feszülő politikai oldalakat. A tárgyalásos eszközök kimerülésével, vélhetően az USA-val való egyeztetést követően a britek Milorad Dodik és más boszniai szerb politikusok elleni szankciókat léptettek életbe.

Ezt követte február végén az orosz-ukrán háború kitörése, ami alkalmat teremtett a boszniai szerb politikai elit számára, hogy minden lehetséges fórumon kifejezze az orosz vezetés iránti lojalitását. Ezt még azon az áron is megtették, hogy a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) a szerb miniszterek vétója miatt nem fogadott el Oroszország elleni szankciókat.

Az ukrajnai katonai események eszkalációjától tartva az EUFOR misszióban résztvevő államok közül Ausztria és Románia növelte a Boszniában állomásozó katonái létszámát. A brit és a német fél jelezte azóta, hogy részt venne újra a misszió munkájában. A madridi csúcs egyik legfontosabb fejleménye Boszniai- Hercegovina szempontjából, hogy az orosz agresszió nyugat-balkáni kiterjesztésétől tartva Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, kormánya kész újra katonákat küldeni Boszniába. A brit katonai részvétel az EUFOR-ban Nagy- Britannia EU-ból való kilépésével szűnt meg.

Johnson a jövőben Bosznia- Hercegovinába küldendő személyeket katonai szakértőként említette, akiknek fő feladata az orosz befolyás mérséklése lenne. Johnson ennek kapcsán kijelentette, „nem engedhetjük meg, hogy a Nyugat- Balkán Putyin játékterévé váljon.”

A szakértői tevékenység kapcsán Johnson elmondta, hogy az orosz dezinformáció elleni fellépés, és a boszniai fegyveres erő reformja lesz az oda küldeni tervezett brit katonák feladata. Ehhez jön még egy 750.000 font összegű támogatás, ami a boszniai hadsereg informatikai biztonsági megerősítését szolgálja. Ebből az összegből a Szarajevói Egyetem keretében létrehoznak egy informatikai biztonsági központot.

Utazás a NATO körül

Alig pár órával Boris Johnson bejelentése után megkezdődött a brit jelenlétet pártoló és ellenző oldalak között a szokásosnak mondható üzengetés a boszniai médiában. Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja élesen ellenezte a brit szakértők érkezését. Dodik a korábbi időszakban egyre feszültebb viszonyba került a boszniai politikai életben komoly hatással bíró brit diplomáciával, aminek a tetőfokán az USA-val karöltve Nagy- Britannia is szankciókat vezetett be a Drina bal partján élő szerbek legfőbb vezetőjével szemben.

A brit tervek támogatójaként a bosnyák elnökségi tag, Šefik Džaferović ugrott neki Dodiknak, amikor kifejtette, hogy az államelnökség elnöklő tagjaként üdvözli és támogatja a brit elképzeléseket. Majd megjegyezte, hogy a NATO-tagállamok boszniai katonai jelenléte a Daytoni Egyezmény rendelkezésein alapszik, amire Dodik egyéb esetekben komoly eltökéltséggel szokott hivatkozni a boszniai szerb érdekek mentén.

A brit tervek megvalósíthatóságával kapcsolatos kételyek elűzése érdekében Džaferović közölte, hogy a békeszerződés rendelkezései alapján a garantáló államok jogosultak az általuk Boszniába vezényelt erők képességeit a biztonsági helyzethez mérten változtatni, vagyis indokolt esetben növelni. Ehhez az egyezmény nem követeli meg sem a boszniai kormány, sem a boszniai Szerb Köztársaság beleegyezését.

Dodik fenyegetőzött

Milorad Dodik a boszniai szerb köztelevízió, az RTRS egyik adásában arra vonatkozó állítást tett a Putyinnal folytatott szentpétervári találkozó után, hogy a boszniai Szerb Köztársaság legfontosabb támasza Oroszország, és az ukrajnai helyzetben egyértelműen meg fog mutatkozni az orosz fél ereje a nyugati katonai tömörüléssel szemben.

Így a korábbi években megszokottakkal ellentétben Dodik kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, és független államként való működését.

Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a Bosznia- Hercegovina integritása felett kényesen őrködő Nagy- Britannia vezetői körében Dodiknak ez a kijelenése vezetett el ahhoz a döntéshez, hogy újra meg kell teremteni a brit katonai jelentlétet a Nyugat- Balkán centrumában, nem szabad azonban elfelejteni, hogy Igor Kalbuhov Oroszország boszniai nagykövete nem volt rest élő adásban orosz beavatkozással riogatni a sokat látott boszniai televíziónézőket.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Mielőtt rátérnénk a Montenegró EU-csatlakozására, gyönyörködjünk ebben az autóban egy kicsit, amihez nem nehéz jutni, ha szemfüles az ember, merthogy ezúttal is bebizonyosodott a régi sületlenség, hogy alkalom szüli a tolvajt
Horvátország7 nap telt el azóta

Zágráb félhivatalos üzenete Podgoricának: ne számítsanak a német nyomás sikerére
Zágrábi figyelmeztetés Podgoricának, Karlo Ressler kemény szavai és egy eltűnt Bugatti szerencsés véget ért története

Őrizetbe vették Radivoje Stojkovićot, a valamikor jóhírű újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium igazgatója, mert gyanú szerint nem hajtotta végre azt a bírósági ítéletet, amely elrendelte egyik elbocsátott professzorának újbóli munkába helyezését
Szerbia5 nap telt el azóta

Már külön honlap számolja a lemondásokat és a letartóztatásokat Szerbiában
Még hivatalosan hatalomra sem került az Egyetemista lista, máris megkezdődött a harc az állami intézmények átalakításáért

Davor Macura bankját a Szerb Haladó Párt pörgette fel azzal, hogy Belgrádban az összes áram- és parkolási számla befizetését ehhez a bankhoz irányította át. Az ALTA bankautomatái megjelentek a rendőrkapitányságokon, a Szerb Autó-Motó Szövetség és számos más állami cég is üzleti kapcsolatban állt vele
Szerbia4 nap telt el azóta

Bedőlt az oroszok kedvenc bankja, őrizetben Davor Macura
A választási vereség után megindult a pénz kifelé Szerbiából, az Alta Bank elveszítette az engedélyét

A régi jó barátok tábortűznél danásztak (videó a cikk végén). A Viktorral kötött barátságunk tartós és őszinte. Az ilyen barátokkal mindig kellemes és vidám a társaság - írta az X platformon Milorad Dodik, boszniai szerb vezír
Szerbia6 nap telt el azóta

Vučić vendégül látja Orbánt, regionális árnyéktengely alakulhat ki
A választási vereség után Vučić már forradalmi terrort emleget, miközben Orbánnal készül találkozni

Orbán Viktor és Aleksandar Vučić is vereségből folytatja, hogy Pásztor Bálintról már ne is beszéljünk
Szerbia5 nap telt el azóta

A VESZTESEK VIADALA: Tovább tart Vučić, Dodik és Pásztor barátsága Orbánnal
Orbán belgrádi látogatása után Vučić ismét az SNS elnöki székét foglalná el a "megújhodás jegyében"

Dijana Hrkalović, a szerb belügyminisztérium egykori államtitkára, akinek büntetőeljárását a Vučić által búcsúzóul adott elnöki kegyelem szüntette meg. (BALK-montázs)
Szerbia3 nap telt el azóta

A kegyelem adományozása volt Vučić utolsó elnöki gaztette
A távozó szerb elnök búcsúajándékából jutott a tüntetők támadóinak és az alvilág egykori múzsájának is

Moszkvába indultak, de néhány órás repülés után Belgrádban kötöttek ki. Balról Aleksandar Vulin, majd Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója és Nenad Popović szerb tárca nélküli miniszter. A három oroszbarát szereplőt szállító Air Serbia-járatot Litvánia fölött visszafordították, mert az egyik utas biztonsági ellenőrzésével kapcsolatban szabálytalanság gyanúja merült fel. A gyanús személy Vulin volt. (BALK-montázs)
Szerbia3 nap telt el azóta

Félúton visszafordították a Moszkvába tartó szerb különítményt
Három oroszbarát szerb politikus indult Moszkvába állítólag külön-külön, de csak egyikük célja ismert és hihető

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap