Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

AZ UNIÓS NEM UTÁN: Bosznia-Hercegovina komoly támogatásra számíthat a NATO-tól a közeljövőben

Képes lesz-e a NATO integrálni Bosznia-Hercegovinát, és annak mik lesznek a következményei? A képen Sifet Podžić bosznia-hercegovinai védelmi miniszter
PARTNERSÉG A BÉKÉÉRT: Képes lesz-e a NATO integrálni Bosznia-Hercegovinát, és annak mik lesznek a következményei? A képen Sifet Podžić bosznia-hercegovinai védelmi miniszter (Twitter)

Olvasási idő: 4 perc

Az Európai Unió bővítési politikájának boszniai elakadásával szemben a NATO egyre komolyabban támogatja -Hercegovina tagságát. Amíg az ukrajnai háború megnyitott a kaput a svéd és finn csatlakozás előtt, a nyugat-balkáni régió puskaporos hordójának számító Boszniában kérdésessé vált az EUFOR Altea nemzetközi katonai misszió jövője. A helyzet megoldása érdekében Boris Johnson Nagy-Britannia miniszterelnöke jelezte, hogy készek újra katonai szakértőket küldeni Bosznia-Hercegovinába.

Ígéret van bőven

Bosznia-Hercegovina a „partnerség a békéért” formáció tagjaként szoros együttműködést folytat a NATO-val már az ezredforduló óta. A boszniai erő fejlesztése évek óta a várva várt csatlakozás jegyében telik, annak ellenére, hogy az összlakosság körében kevesebb, mint 60% támogatja a katonai tömbhöz való csatlakozást, miközben a boszniai szerbek döntő többsége kifejezetten elutasítja azt.

A madridi csúcstalálkozón a NATO-tagállamok a nyugat-balkáni régió, azon belül Bosznia-Hercegovina stabilitásának megőrzése érdekében arról határoztak, hogy a komoly belpolitikai feszültségekkel küzdő állam a korábbi időszaknál nagyobb arányú támogatást kap.



Bosznia-Hercegovina NATO-orientációjának agilis támogatása miatt tavaly nyáron kis híján bizalmatlansági indítvánnyal elmozdított (bosnyák nemzetiségű) védelmi miniszter a tagállamok vezetőivel folytatott egyeztetése kapcsán elmondta, hogy a megbeszélésen tényként kezelték annak a lehetőségét, hogy az orosz fél a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása miatt megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsában 2022. novemberében az EUFOR Althea misszió mandátumának meghosszabbítását. Így megakadályozza Bosznia-Hercegovinában a nemzetközi katonai misszió működését.


Dodik kérte

A boszniai szerb tagja az orosz elnökkel folytatott szentpétervári megbeszélés során azt kérte Vlagyimir Putyintól, hogy Oroszország a békeellenőri szerepet betöltő EUFOR Althea egységgel kapcsolatban hozandó BT-döntés alkalmával az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzon a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.


Podžić szerint ennek a helyzetnek a megoldása érdekében a NATO tagállamok több lehetséges válaszlépés megtételére készülnek fel. Ezeket a boszniai védelmi miniszter nem részletezte, mindössze annyit közölt, hogy ezek a lépések „adekvát” jellegűek, vagyis alkalmasnak mutatkoznak a és stabilitás biztosítására Bosznia-Hercegovinában.

Podžić sejtelmesen annyit fűzött hozzá, hogy a Daytoni Egyezményt aláíró államok a dokumentum A/1. pontjában vállalták, hogy „biztosítják a békét és stabilitást Bosznia-Hercegovinában.” Így elképzelhető, hogy Bosznia esetében folytatódik az elmúlt huszonöt évben megszokott “daytoni jogértelmezési varázslás”, így az egyezmény ezen pontjára hivatkozva az azt aláíró államok ENSZ BT felhatalmazás nélkül küldhetnek katonai missziót Bosznia-Hercegovinába. Persze várjuk meg mit lép a Kreml novemberben az ENSZ BT ülésen, és mik lesznek ehhez kötődően azok az „adekvát lépések”.

Nagy-Britannia visszatér

A madridi NATO csúcson a boszniai helyzethez kapcsolódóan Boris Johnson nyilvánult meg a leghatározottabban a NATO jelentős katonai erővel bíró tagállamainak vezetői közül.

Nagy-Britannia az Ottomán uralom visszaszorítása óta komolya felelősséget vállal a balkáni államok útjának egyengetése terén. Az elmúlt kétszáz évben így válhatott a nyugat-balkáni régió a török, brit és orosz érdekek ütközőzónájává. A 2021-ben folyamatosan mélyülő boszniai belpolitikai válság rendezése érdekében a brit fél egymást követő magas szintű látogatásokkal, Bosznia helyzetével foglalkozó parlamenti szakbizottság felállításával és sir Stuart Peach tábornok személyében nyugat-balkáni különmegbízott kinevezésével igyekezett békíteni a nemzetiségi alapon egymásnak feszülő politikai oldalakat. A tárgyalásos eszközök kimerülésével, vélhetően az USA-val való egyeztetést követően a britek Milorad Dodik és más politikusok elleni szankciókat léptettek életbe.



Ezt követte február végén az orosz-ukrán háború kitörése, ami alkalmat teremtett a boszniai szerb politikai elit számára, hogy minden lehetséges fórumon kifejezze az orosz vezetés iránti lojalitását. Ezt még azon az áron is megtették, hogy a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) a szerb miniszterek vétója miatt nem fogadott el Oroszország elleni szankciókat.

Az ukrajnai katonai események eszkalációjától tartva az EUFOR misszióban résztvevő államok közül és Románia növelte a Boszniában állomásozó katonái létszámát. A brit és a német fél jelezte azóta, hogy részt venne újra a misszió munkájában. A madridi csúcs egyik legfontosabb fejleménye Boszniai-Hercegovina szempontjából, hogy az orosz agresszió nyugat-balkáni kiterjesztésétől tartva Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, kormánya kész újra katonákat küldeni Boszniába. A brit katonai részvétel az EUFOR-ban Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével szűnt meg.

Johnson a jövőben Bosznia-Hercegovinába küldendő személyeket katonai szakértőként említette, akiknek fő feladata az orosz befolyás mérséklése lenne. Johnson ennek kapcsán kijelentette, „nem engedhetjük meg, hogy a Nyugat-Balkán Putyin játékterévé váljon.”

A szakértői tevékenység kapcsán Johnson elmondta, hogy az orosz dezinformáció elleni fellépés, és a boszniai fegyveres erő reformja lesz az oda küldeni tervezett brit katonák feladata. Ehhez jön még egy 750.000 font összegű támogatás, ami a boszniai hadsereg informatikai biztonsági megerősítését szolgálja. Ebből az összegből a Szarajevói Egyetem keretében létrehoznak egy informatikai biztonsági központot.

Utazás a NATO körül

Alig pár órával Boris Johnson bejelentése után megkezdődött a brit jelenlétet pártoló és ellenző oldalak között a szokásosnak mondható üzengetés a boszniai médiában. Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja élesen ellenezte a brit szakértők érkezését. Dodik a korábbi időszakban egyre feszültebb viszonyba került a boszniai politikai életben komoly hatással bíró brit diplomáciával, aminek a tetőfokán az USA-val karöltve Nagy-Britannia is szankciókat vezetett be a bal partján élő szerbek legfőbb vezetőjével szemben.

A brit tervek támogatójaként a bosnyák elnökségi tag, ugrott neki Dodiknak, amikor kifejtette, hogy az államelnökség elnöklő tagjaként üdvözli és támogatja a brit elképzeléseket. Majd megjegyezte, hogy a NATO-tagállamok boszniai katonai jelenléte a Daytoni Egyezmény rendelkezésein alapszik, amire Dodik egyéb esetekben komoly eltökéltséggel szokott hivatkozni a boszniai szerb érdekek mentén.

A brit tervek megvalósíthatóságával kapcsolatos kételyek elűzése érdekében Džaferović közölte, hogy a békeszerződés rendelkezései alapján a garantáló államok jogosultak az általuk Boszniába vezényelt erők képességeit a biztonsági helyzethez mérten változtatni, vagyis indokolt esetben növelni. Ehhez az egyezmény nem követeli meg sem a boszniai kormány, sem a boszniai beleegyezését.



Dodik fenyegetőzött

Milorad Dodik a boszniai szerb köztelevízió, az RTRS egyik adásában arra vonatkozó állítást tett a Putyinnal folytatott szentpétervári találkozó után, hogy a boszniai Szerb Köztársaság legfontosabb támasza Oroszország, és az ukrajnai helyzetben egyértelműen meg fog mutatkozni az orosz fél ereje a nyugati katonai tömörüléssel szemben.

Így a korábbi években megszokottakkal ellentétben Dodik kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, és független államként való működését.

Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a Bosznia-Hercegovina integritása felett kényesen őrködő Nagy-Britannia vezetői körében Dodiknak ez a kijelenése vezetett el ahhoz a döntéshez, hogy újra meg kell teremteni a brit katonai jelentlétet a Nyugat-Balkán centrumában, nem szabad azonban elfelejteni, hogy Igor Kalbuhov Oroszország boszniai nagykövete nem volt rest élő adásban orosz beavatkozással riogatni a sokat látott boszniai televíziónézőket.





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Friss

B.A. Balkanac

Egy kis cowboy iszogat a bárban. Lehörpinti az utolsó kortyát, fizet, kimegy. Kisvártatva üvöltve rohan vissza. – Ki festette zöldre a lovamat?! Az ivóban...

Horvátország

A labdajátékok kimondottan kedveltek a Balkánon, ám ennek ellenére csak két válogatott jutott ki a katari labdarúgó világbajnokságra a térségből: a horvátok és a...

Bosznia

Milorad Dodik november 22-re hívta össze az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségével (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíció kötésre hajlandóságot mutató pártok vezetőit a koalíciós...

Horvátország

Az elmúlt napokban Horvátországban elképesztő békevilág volt. Elmaradt a szokásos anyázás, jobbára senki sem mondott semmi jelentőset, nem jelentettek be semmilyen nagy infrastrukturális projektet,...

Koszovó

A koszovói szerbek az éjszaka és a reggel megbeszéléseket folytattak a belgrádi vezetőkkel, miközben a koszovói miniszterelnök amerikai nyomásra további két nappal elhalasztotta a...

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc A belgrádi liberális Danas napilapban a Vajdasági Szociáldemokrata Párt szóvivője azon méltatlankodik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „Nagy-Magyarország” térképével díszített...

Szerbia

Olvasási idő: 5 perc Vajdasági származású magyarként mindig féltem attól, hogy közeleg az év vége, mert alig múlt el esztendő, hogy ez idő tájt...

Magyarország

Olvasási idő: 1 perc Nemcsak az alkalmassági vizsgákon esnek ki sokan a határvadásznak jelentkezők közül Magyarországon, van ugyanis, akit a bűnmegelőzési célú átvilágítást végző...

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc Adománygyűjtésbe kezdtek a migránsbarát szervezetek az Észak-Szerbiában, vagyis a magyar határ mentén tartózkodó migránsok megsegítésére a kettőskereszt Égesd az erdőt,...

Magyarország

Olvasási idő: 4 perc Az illegális bevándorlás elleni védvonalat a magyar-szerb határról előbb a szerb-észak-macedón határra, majd Szkopjéval együtt még délebbre szeretnénk tolni, és...

Magyarország

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc Úgy tetszik – legalábbis a zágrábi Jutarnji list értesülései szerint -, hogy a magyar MOL újabb nemzetközi pert indított Horvátország...

Szlovénia

Olvasási idő: 3 perc A hivatalos részeredmények alapján biztosra vehető, hogy a függetlenként induló baloldali Nataša Pirc Musar nyerte meg a szlovéniai választásokat, és...

Románia

Olvasási idő: 3 perc Romániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az áram árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított...

Magyarország

Olvasási idő: 1 perc Kétoldalú tárgyalást folytatott az üzbegisztáni Szamarkandban Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke pénteken – tájékoztatta az MTI-t...

Karcolat

Olvasási idő: 2 perc A Vajdasági Erdőgazdaság (Vojvodinašume) közvállalat zombori fiókszervezete hivatalosan közölte, hogy fekete párducot láttak az Apatin határában, amerre két évvel ezelőtt...

Magyarország

Olvasási idő: 3 perc Szijjártó Péter Brüsszel hibáztatja azért, mert csigalassúsággal halad a balkáni bővítés. A külgazdasági és külügyminiszter szerint egyértelműen az Európai Unió...

Friss
Bezár
A Balkánon lankadatlanul termelik a történelmet - A BALK elmegy pihenni - November 29-én jövünk vissza - Reméljük, hogy addig nem gyújtják magukra a házat/hazát az ottani népek!

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: