Connect with us

Bosznia

ÉJSZAKAI MŰSZAK: Az orosz elnök mégis találkozott Dodikkal, sőt…

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

KÉT "NAGY EMBER" A KIS ASZTALNÁL: Dodik és Putyin találkozója Szentpétervárott
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

A boszniai szerb média éjfél körül tette közzé a hírt, hogy Vlagyimir Putyin találkozott Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével. A boszniai szerb televízió (RTRS) harmadik híradójában számolt be az eseményről, a hírportálokon pedig éjfél körül/előtt/után jelent meg a szentpétervári információ. Összes szerb szempontból az esemény jelentőségét növeli, hogy Putyin legutóbb csak telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Éjszakai műszak

Dodik napokkal ezelőtt bejelentette, hogy június 17-én pénteken találkozik az orosz elnökkel, és mivel estig nem érkezett meg az erről szóló hír, azt feltételeztük, hogy vagy nem került sor a találkozóra, vagy késleltetve teszik közzé az információt.

Egy harmadik változat jött be – Putyin a későesti, sőt az éjszakai órákban fogadta Dodikot – erre abból is lehet következtetni, hogy a boszniai szerb állami televízió nem sokkal éjfél előtt úgy konferálta fel a kiküldött munkatársat, hogy Szentpéterváron éppen most fejeződött be a találkozó.

Rögtön kapcsolták is a helyszínről a tudósítót, aki megerősítette, hogy néhány pillanattal korábban ért véget az eszmecsere, majd a kamera azonnal Dodikra fordult, aki elmondta a benyomásait, merthogy az újságíró ezt kérte tőle.

– Számunkra ez nagyon fontos találkozó volt, teljesen barátságos, tele megértéssel azokkal a fontos témákkal kapcsolatban, amelyek korábban a fókuszban voltak

– mondta Dodik, aki ezek között említette meg Oroszország szerepét a Daytoni Szerződés garantálásában. A boszniai szerb vezető ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az orosz elnököt, hogy Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjeként mutatkozik be, bár ehhez nincs meg a Biztonsági Tanács részéről a felhatalmazása, ráadásul már döntéseket is hozott, amelyek érintik a “Bonni Felhatalmazásokat”.

Dodik azt is elmondta, hogy fontos infrastrukturális kérdésekről is tárgyalt az orosz elnökkel, és megerősítették azt a döntést, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban gázvezetéket fektessenek le, ami lehetővé teszi két gázmeghajtású erőmű építését, az egyiket Prijedor, a másik pedig Banja Luka közelében.

A boszniai szerb vezető hozzátette, hogy ehhez szerződést kell kötni Bosznia- Hercegovina és Szerbia között, és mindenféle papírokat kell még beszerezni, de ez már az ő dolguk.

Beavatkozás a választásokba

Dodik tájékoztatta Putyint arról, hogy október 2-án választásokat tartanak Bosznia- Hercegovinában, amire Putyin úgy reagált, hogy szeptemberi látogatásra hívta meg a boszniai szerb politikust, hogy együtt tekintsék át a projektekben történt előrelépéseket.

Az orosz elnök ezzel a választások előtt nyilvánvalóan demonstrálni szeretné, hogy milyen mértékben támogatja Dodikot, és mivel az újabb találkozóra mindössze néhány héttel, netalán néhány nappal a szavazás előtt kerül sor, a Nyugat biztosan a bosznia-hercegovinai választásokba való beavatkozásként fogja értékelni a “putyini gesztust”.

Dodik azt is elpanaszolta Putyinnak, hogy boszniai szerb emberek kerülnek szankciók alá egyes nyugati országok részéről, ezzel kapcsolatban magát is megemlítette.

– Tájékoztattam az elnök urat arról, hogy szerb-orosz templom is épül, és hogy az egészégügy területén is jó az együttműködés, hiszen jelentős személyiségek érkeznek Oroszországból a banja lukai klinikai központba

– jelentette ki Dodik, aki egyúttal megjegyezte, hogy Putyinnak hosszú napja volt, hiszen ottani idő szerint éjfél is elmúlt, mire véget ért a találkozó.

“Hosszú asztal” viszont nem volt

Az előző – december eleji – találkozótól eltérően az eseménynek ezúttal volt médiafeldolgozása, a találkozó elején fotók és videók készültek: a boszniai szerb állami televízión (RTRS) kívül forgatott a boszniai szerb politikushoz igencsak közeli ATV is.

A két politikust nem választotta el “hosszú asztal”, mindössze egy alacsony dohányzóasztal volt közöttük, valamilyen hasonló, mint amilyet bármelyik IKEA-áruházban lehet látni.

Érdekes, hogy díszletként az orosz zászló mellett nem a boszniai Szerb Köztársaság, hanem Bosznia- Hercegovina zászlaját használták, vagy mert orosz részről ezzel akarták hangsúlyozni, hogy Dodikot Bosznia- Hercegovina elnökségi tagjaként fogadták, vagy pedig mert nem volt kéznél boszniai szerb lobogó. Ez nemigen lehet kifogás, mert csak meg kellett volna fordítani egy orosz zászlót, a trikolor ugyanis ugyanaz, csak fordított sorrendben.

Ami az időpontot illeti, Putyin a találkozó pillanatában már túl volt a délutáni “világmegváltó beszéden”, és a felvételek tanúsága szerint igencsak jókedvűnek tűnt, amit az is indokolhatott, amire Dodik hívta fel a figyelmet, miszerint Putyin “igencsak stabilnak” nevezte Oroszország gazdasági helyzetét, miközben folyik az orosz gazdaság megszilárdítása és “visszaiparosítása”, ami magánbefektetők bevonását jelenti.

Vissza Boszniához

Dodik szerint az oroszok nagyra értékelik, hogy Bosznia- Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – amit mellékesen szólva személyesen éppen ő akadályozott meg, erről korábban már beszélt, most viszont “nem fényezte magát”.

– Akik Bosznia- Hercegovinában szankciókat akarnak bevezetni Oroszország ellen, figyelmen kívül hagyják, hogy Oroszország a Daytoni Szerződés végrehajtását garantáló országok egyike, ebből kifolyólag semmi értelme arról beszélni, hogy szankciókat vezetnénk be az ellen, aki a létünket garantálja

– mondta Dodik, aki szerint ezen még maga az orosz elnök is nevetett. A boszniai szerb vezető itt megállapította, hogy Oroszország a világ döntéshozatalának jelentős tényezője maradt, megőrizte például hatáskörét a Biztonsági Tanácsban is.

Dodik felhívta a figyelmet az EUFOR Althea boszniai jelenlétére, amelynek a “sétálgatásával” kapcsolatban eddig nem voltak kifogásaik, de a békeellenőri szerepet betöltő egységgel kapcsolatban újabban különböző elképzelések merültek fel, ezért azt javasolja az oroszoknak, hogy az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzanak a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.

– Azt látjuk, hogy Németországnak vannak bizonyos aspirációi, ebben a tekintetben azonban én nem bízom Németország katonai és militáns felfogásában

– nyilatkozta Dodik, akinek nem tetszik, hogy Németország több, mint 100 milliárd eurót fektet a hadiparba, ami komoly összeg, és “sok mindent más irányba terelhet”.

– Nekünk nem kellenek azok, akik katonákkal jönnének, miközben politikai modelleket fabrikálnak, az ő katonai jelenlétük ugyanis azt jelentené, hogy erővel akarják ránk kényszeríteni a politikai megoldásokat

– fejezete ki véleményét a békeerők bővítésére tett kísérletekkel kapcsolatban Dodik, aki itt elővette a Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének megőrzésére vonatkozó mantrát, amire új fényt vetett az a mondata, hogy a “külföldiek túl régóta vannak Bosznia- Hercegovinában”. Itt persze, nem mondta ki, hogy menjenek haza, viszont szidta még egy kicsit a Nyugatot, és magasztalta Oroszországot, amivel körülbelül véget is ért az éjszakai híradó hosszúra nyúlt, felvezető riportja.

Még mielőtt lezárnánk ezt az összefoglalót, egy pillanatig el kellene időznünk az orosz-szerb kapcsolatokban történt változásoknál. Dodik egy év alatt legalább háromszor, esetleg négyszer is találkozik Putyinnal, amikor az újabb gáztárgyalások érdekében decemberben netalán ismét felkeresi Oroszországot. Ezek után felmerül a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin kit tekint első számú szerb politikusnak, Milorad Dodikot vagy Aleksandar Vučićot? Változnak az idők.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava