Connect with us

Bosznia

ÉJSZAKAI MŰSZAK: Az orosz elnök mégis találkozott Dodikkal, sőt…

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

KÉT "NAGY EMBER" A KIS ASZTALNÁL: Dodik és Putyin találkozója Szentpétervárott

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A boszniai szerb média éjfél körül tette közzé a hírt, hogy Vlagyimir Putyin találkozott Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével. A boszniai szerb televízió (RTRS) harmadik híradójában számolt be az eseményről, a hírportálokon pedig éjfél körül/előtt/után jelent meg a szentpétervári információ. Összes szerb szempontból az esemény jelentőségét növeli, hogy Putyin legutóbb csak telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Éjszakai műszak

Dodik napokkal ezelőtt bejelentette, hogy június 17-én pénteken találkozik az orosz elnökkel, és mivel estig nem érkezett meg az erről szóló hír, azt feltételeztük, hogy vagy nem került sor a találkozóra, vagy késleltetve teszik közzé az információt.

Egy harmadik változat jött be – Putyin a későesti, sőt az éjszakai órákban fogadta Dodikot – erre abból is lehet következtetni, hogy a boszniai szerb állami televízió nem sokkal éjfél előtt úgy konferálta fel a kiküldött munkatársat, hogy Szentpéterváron éppen most fejeződött be a találkozó.

Rögtön kapcsolták is a helyszínről a tudósítót, aki megerősítette, hogy néhány pillanattal korábban ért véget az eszmecsere, majd a kamera azonnal Dodikra fordult, aki elmondta a benyomásait, merthogy az újságíró ezt kérte tőle.

– Számunkra ez nagyon fontos találkozó volt, teljesen barátságos, tele megértéssel azokkal a fontos témákkal kapcsolatban, amelyek korábban a fókuszban voltak

– mondta Dodik, aki ezek között említette meg Oroszország szerepét a Daytoni Szerződés garantálásában. A boszniai szerb vezető ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az orosz elnököt, hogy Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjeként mutatkozik be, bár ehhez nincs meg a Biztonsági Tanács részéről a felhatalmazása, ráadásul már döntéseket is hozott, amelyek érintik a “Bonni Felhatalmazásokat”.

Dodik azt is elmondta, hogy fontos infrastrukturális kérdésekről is tárgyalt az orosz elnökkel, és megerősítették azt a döntést, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban gázvezetéket fektessenek le, ami lehetővé teszi két gázmeghajtású erőmű építését, az egyiket Prijedor, a másik pedig Banja Luka közelében.

A boszniai szerb vezető hozzátette, hogy ehhez szerződést kell kötni Bosznia- Hercegovina és Szerbia között, és mindenféle papírokat kell még beszerezni, de ez már az ő dolguk.

Beavatkozás a választásokba

Dodik tájékoztatta Putyint arról, hogy október 2-án választásokat tartanak Bosznia- Hercegovinában, amire Putyin úgy reagált, hogy szeptemberi látogatásra hívta meg a boszniai szerb politikust, hogy együtt tekintsék át a projektekben történt előrelépéseket.

Az orosz elnök ezzel a választások előtt nyilvánvalóan demonstrálni szeretné, hogy milyen mértékben támogatja Dodikot, és mivel az újabb találkozóra mindössze néhány héttel, netalán néhány nappal a szavazás előtt kerül sor, a Nyugat biztosan a bosznia-hercegovinai választásokba való beavatkozásként fogja értékelni a “putyini gesztust”.

Dodik azt is elpanaszolta Putyinnak, hogy boszniai szerb emberek kerülnek szankciók alá egyes nyugati országok részéről, ezzel kapcsolatban magát is megemlítette.

– Tájékoztattam az elnök urat arról, hogy szerb-orosz templom is épül, és hogy az egészégügy területén is jó az együttműködés, hiszen jelentős személyiségek érkeznek Oroszországból a banja lukai klinikai központba

– jelentette ki Dodik, aki egyúttal megjegyezte, hogy Putyinnak hosszú napja volt, hiszen ottani idő szerint éjfél is elmúlt, mire véget ért a találkozó.

“Hosszú asztal” viszont nem volt

Az előző – december eleji – találkozótól eltérően az eseménynek ezúttal volt médiafeldolgozása, a találkozó elején fotók és videók készültek: a boszniai szerb állami televízión (RTRS) kívül forgatott a boszniai szerb politikushoz igencsak közeli ATV is.

A két politikust nem választotta el “hosszú asztal”, mindössze egy alacsony dohányzóasztal volt közöttük, valamilyen hasonló, mint amilyet bármelyik IKEA-áruházban lehet látni.

Érdekes, hogy díszletként az orosz zászló mellett nem a boszniai Szerb Köztársaság, hanem Bosznia- Hercegovina zászlaját használták, vagy mert orosz részről ezzel akarták hangsúlyozni, hogy Dodikot Bosznia- Hercegovina elnökségi tagjaként fogadták, vagy pedig mert nem volt kéznél boszniai szerb lobogó. Ez nemigen lehet kifogás, mert csak meg kellett volna fordítani egy orosz zászlót, a trikolor ugyanis ugyanaz, csak fordított sorrendben.

Ami az időpontot illeti, Putyin a találkozó pillanatában már túl volt a délutáni “világmegváltó beszéden”, és a felvételek tanúsága szerint igencsak jókedvűnek tűnt, amit az is indokolhatott, amire Dodik hívta fel a figyelmet, miszerint Putyin “igencsak stabilnak” nevezte Oroszország gazdasági helyzetét, miközben folyik az orosz gazdaság megszilárdítása és “visszaiparosítása”, ami magánbefektetők bevonását jelenti.

Vissza Boszniához

Dodik szerint az oroszok nagyra értékelik, hogy Bosznia- Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – amit mellékesen szólva személyesen éppen ő akadályozott meg, erről korábban már beszélt, most viszont “nem fényezte magát”.

– Akik Bosznia- Hercegovinában szankciókat akarnak bevezetni Oroszország ellen, figyelmen kívül hagyják, hogy Oroszország a Daytoni Szerződés végrehajtását garantáló országok egyike, ebből kifolyólag semmi értelme arról beszélni, hogy szankciókat vezetnénk be az ellen, aki a létünket garantálja

– mondta Dodik, aki szerint ezen még maga az orosz elnök is nevetett. A boszniai szerb vezető itt megállapította, hogy Oroszország a világ döntéshozatalának jelentős tényezője maradt, megőrizte például hatáskörét a Biztonsági Tanácsban is.

Dodik felhívta a figyelmet az EUFOR Althea boszniai jelenlétére, amelynek a “sétálgatásával” kapcsolatban eddig nem voltak kifogásaik, de a békeellenőri szerepet betöltő egységgel kapcsolatban újabban különböző elképzelések merültek fel, ezért azt javasolja az oroszoknak, hogy az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzanak a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.

– Azt látjuk, hogy Németországnak vannak bizonyos aspirációi, ebben a tekintetben azonban én nem bízom Németország katonai és militáns felfogásában

– nyilatkozta Dodik, akinek nem tetszik, hogy Németország több, mint 100 milliárd eurót fektet a hadiparba, ami komoly összeg, és “sok mindent más irányba terelhet”.

– Nekünk nem kellenek azok, akik katonákkal jönnének, miközben politikai modelleket fabrikálnak, az ő katonai jelenlétük ugyanis azt jelentené, hogy erővel akarják ránk kényszeríteni a politikai megoldásokat

– fejezete ki véleményét a békeerők bővítésére tett kísérletekkel kapcsolatban Dodik, aki itt elővette a Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének megőrzésére vonatkozó mantrát, amire új fényt vetett az a mondata, hogy a “külföldiek túl régóta vannak Bosznia- Hercegovinában”. Itt persze, nem mondta ki, hogy menjenek haza, viszont szidta még egy kicsit a Nyugatot, és magasztalta Oroszországot, amivel körülbelül véget is ért az éjszakai híradó hosszúra nyúlt, felvezető riportja.

Még mielőtt lezárnánk ezt az összefoglalót, egy pillanatig el kellene időznünk az orosz-szerb kapcsolatokban történt változásoknál. Dodik egy év alatt legalább háromszor, esetleg négyszer is találkozik Putyinnal, amikor az újabb gáztárgyalások érdekében decemberben netalán ismét felkeresi Oroszországot. Ezek után felmerül a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin kit tekint első számú szerb politikusnak, Milorad Dodikot vagy Aleksandar Vučićot? Változnak az idők.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország20 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava