Olvasási idő: 5 perc

Aleksandar Vučić megpróbálja elejét venni azoknak a találgatásoknak, hogy Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja kicsúszott az ellenőrzés alól. A szerb államfő fotókat tett közzé a Dodikkal tartott belgrádi találkozójáról, és a hozzájuk csatolt rövid bejegyzésben boszniai elnökségi tagnak nevezte a Drinán túli vendéget. A két férfiú mögötti zászló közül azonban egyik sem Bosznia- Hercegovina lobogója. Akkor most jöhet a költői kérdés: kit is képvisel valójában Dodik, mint államelnökségi tag?

Vučić utasította Dodikot

Persze, azt is lehetne mondani, hogy a szerb államfő, aki a jelenlegi politikai konstellációban a boszniai Szerb Köztársaság szempontjából az anyaország vezetőjének szerepét tölti be, megkérte a boszniai nemzettársak legbefolyásosabb képviselőjét, hogy hagyjanak fel a bosznia-hercegovinai intézményrendszer bojkottjával.

A hivatalos közlemény szerint a két beszélgetőpartner úgy értékelte, hogy a béke és a stabilitás kulcsfontosságú az egész térség számára, ami bármennyire is igaz, már annyira elcsépelt szófordulat, mint ha köszöntésképpen azt mondjuk valakinek, hogy “jó reggelt”, ami nem igazából utal a kapcsolat jellegére azontúl, hogy még köszönőviszonyban vagyunk.

Mielőtt rátérnénk a jelentős elmozdulásnak tekinthető belgrádi utasításra/kérésre, aminek lehetőségét korábban sem zártuk ki, csak a határidővel kapcsolatban tévedtünk, próbáljunk odafigyelni a szavak mögötti tartalomra is, hogy felleljük a szavak és a valóság közötti különbséget.

A szerb államfő Dodikot mindig azzal az állandó “eposzi jelzővel” illeti, hogy ő a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, ahogy ez most is történt, viszont a jelképek szintjén “megbicsaklik az összhang”, Dodik mögött ugyanis nem a bosznia-hercegovinai liliomos zászló látható.

Ennek alapján merjük azt állítani, hogy a Dodikhoz intézet kérés valójában nem is kérés volt, hanem utasítás, a kérésre ugyanis lehet nemet mondani, az utasítással viszont nem tanácsos szembe menni.

Sok szó esett már arról, hogy nem felhőtlen a két szerb politikus közötti kapcsolat, aminek legutóbbi “fizikai megnyilvánulása” az volt, hogy Vučić nem vett részt a boszniai Szerb Köztársaság 30-dik évfordulójának megünneplésén, ami kiszabadította a “nacionalizmus szellemet a palackból”.

Kisírta magát Vučić vállán

A boszniai szerbek legismertebb/leghírhedtebb vezetője kihasználta az alkalmat, hogy találkozhatott a szerb államfővel, és a nagy nyilvánosság előtt “sírta ki magát” Vučić vállán.

– A boszniai Szerb Köztársaság és a bosznia-hercegovinai szerbek ellen példátlan politikai és médiakampány folyik, nemcsak Szarajevóban, hanem számos nyugati hatalmi központban is

– mondta a boszniai szerb politikus, aki a “példátlanság példájára” éppen a boszniai Szerb Köztársaság napjának megünneplését, és az azon történt felvonulást/parádét hozta fel, ami miatt a “legbrutálisabb sértések” érték őt, a boszniai szerbeket és általában a szerbeket Szarajevóból és számos nyugati központból. Szerinte nem a boszniai szerbek “provinciális erőfitogtatása” jelenti a veszélyt a békére Bosznia- Hercegovinában, hanem a muszlim félkatonai egységek, a Zöldsapkások szarajevói és bužimi szervezkedése.

Mellékesen szólva a “bosnyák harcosok” toborzó oldalát a Facebook a mai napig nem kapcsolta le, aminek a jó vagy rossz oldala, hogy a titkosszolgálatok így legalább tudják, hogy kiket érdemes figyelni, ha esetleg eddig nem tudták volna.

Dodik egyúttal hangsúlyozta, hogy a szerb nép abba a szinte lehetetlen helyzetbe került, hogy az igazságosságért és a daytoni egyezmény következetes végrehajtásáért küzdjön az egyoldalú és elfogult megközelítések miatt, elsősorban az Egyesült Államok részéről, ezúttal azonban nem fakadt dalra a nagy-nagy Amerikával kapcsolatban.

De mire is utasította Vučić Dodikot?

Vučić elnök úgy értékelte, hogy a Milorad Dodik és a boszniai Szerb Köztársaság más tisztségviselői ellen hozott amerikai szankciók “szörnyű precedensnek” számítanak, és csakis “katasztrofális következményekkel” járhatnak a három nemzet és a két entitás közötti kapcsolatok alakulása szempontjából Bosznia- Hercegovinában és azon túl, az egész egész térségben.

Ha a fenti közlést kivetkőztetjük diplomáciai köntöséből, akkor az a meztelen igazság tárul elénk, hogy a szerb elnök az Egyesült Államokat vádolta meg mindazzal, ami ezután a boszniai/balkáni térségben történni fog.

– A szankciók mindig csak problémát hoztak, megoldást soha

– tette hozzá Vučić elnök “filozófiai síkra” helyezve a véleményét.

A szerb államfő egyúttal – “figyelembe véve azt a nehéz helyzetet, amelybe az egész szerb nép került, különösen pedig a boszniai Szerb Köztársasággal és annak vezetésével szembeni “példátlan és igazságtalan” nyomást, mindenekelőtt az Egyesült Államok részéről” – felkérte “Dodik elnököt” és a boszniai szerbek összes politikai erejét, hogy vegyenek részt a közös intézmények munkájában Bosznia- Hercegovinában.

Vučić egyúttal rámutatott arra is, hogy a kérésével kapcsolatos döntés a boszniai szerbek vezetésének kezében van, viszont arra is kérte Dodik elnököt és a boszniai szerbek összes politikai képviselőit, hogy fontolják meg a javaslatát, mert nyilvánvaló, hogy bizonyos, általa konkréten meg nem nevezett politikai tényezők, amelyek “ténylegesen” veszélyeztetik az egész régió stabilitását, valótlanságokkal és (rosszindulatú) célzásokkal tesznek kísérletet arra, hogy a szerb népet és a boszniai Szerb Köztársaságot hibáztassák.

– Azt a kérést intézem Dodik elnökhöz és a boszniai Szerb Köztársaság minden politikai tényezőjéhez, hogy az asztal, ahol a boszniai Szerb Köztáraság képviselőinek kell ülniük, ne legyen üres, és hogy a lehető legjobb módot válasszák az entitások és a szerb nép érdekeiért folytatott harcban

– mondta a “Szerbelnök”, aki ezzel a nyilatkozatával már nem is Szerbia, hanem a “szerb világ” nevében szólt, és talán először nevezte a Dodik elleni amerikai szankciókat a szerb nép egésze elleni támadásnak, amelyek “szörnyű precedenst” teremtenek, és “katasztrofális következményekkel” járhatnak.

A szerb államfő tehát a dodiki Amerika-ellenes hullámhosszra hangolódva támadta az Egyesült Államokat, és azzal is megédesítette kérését, illetve utasítást, hogy Szerbia jelentős pénzügyi támogatást készít elő a boszniai Szerb Köztársaság számára, részletekkel azonban egyelőre nem állt elő.

A belgrádi bejelentés is arra utal, hogy Dodiknak és a boszniai szerbeknek nincs pénzük, miután a nemzetközi pénzügyi szervezetek, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Egyesült Államok elzárta a pénzcsapot, és ezt várhatóan több fontos európai ország is megteszi.

Ha más nem is, de a belgrádi pénztárgép működésbe helyezésének kilátásba helyezése olyannyira meggyőzte Dodikot, hogy a szerbiai állami televíziónak nyilatkozva már aznap este arról beszélt, hogy februárban összeül a boszniai Szerb Köztársaság képviselőháza, amely esetleg visszavonhatja a december 10-én, az ellenzék távollétében hozott döntését. Az már más lapra tartozik, hogy a szerbiai adófizetőknek is a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy megfizessék a dodiki politika árát.