Szerbia
LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG: Vučić utasította/megkérte Dodikot, hogy a boszniai szerbek hagyjanak fel a bojkottal
Aleksandar Vučić megpróbálja elejét venni azoknak a találgatásoknak, hogy Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja kicsúszott az ellenőrzés alól. A szerb államfő fotókat tett közzé a Dodikkal tartott belgrádi találkozójáról, és a hozzájuk csatolt rövid bejegyzésben boszniai elnökségi tagnak nevezte a Drinán túli vendéget. A két férfiú mögötti zászló közül azonban egyik sem Bosznia- Hercegovina lobogója. Akkor most jöhet a költői kérdés: kit is képvisel valójában Dodik, mint államelnökségi tag?
Vučić utasította Dodikot
Persze, azt is lehetne mondani, hogy a szerb államfő, aki a jelenlegi politikai konstellációban a boszniai Szerb Köztársaság szempontjából az anyaország vezetőjének szerepét tölti be, megkérte a boszniai nemzettársak legbefolyásosabb képviselőjét, hogy hagyjanak fel a bosznia-hercegovinai intézményrendszer bojkottjával.
A hivatalos közlemény szerint a két beszélgetőpartner úgy értékelte, hogy a béke és a stabilitás kulcsfontosságú az egész térség számára, ami bármennyire is igaz, már annyira elcsépelt szófordulat, mint ha köszöntésképpen azt mondjuk valakinek, hogy “jó reggelt”, ami nem igazából utal a kapcsolat jellegére azontúl, hogy még köszönőviszonyban vagyunk.
Mielőtt rátérnénk a jelentős elmozdulásnak tekinthető belgrádi utasításra/kérésre, aminek lehetőségét korábban sem zártuk ki, csak a határidővel kapcsolatban tévedtünk, próbáljunk odafigyelni a szavak mögötti tartalomra is, hogy felleljük a szavak és a valóság közötti különbséget.
A szerb államfő Dodikot mindig azzal az állandó “eposzi jelzővel” illeti, hogy ő a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, ahogy ez most is történt, viszont a jelképek szintjén “megbicsaklik az összhang”, Dodik mögött ugyanis nem a bosznia-hercegovinai liliomos zászló látható.
Ennek alapján merjük azt állítani, hogy a Dodikhoz intézet kérés valójában nem is kérés volt, hanem utasítás, a kérésre ugyanis lehet nemet mondani, az utasítással viszont nem tanácsos szembe menni.
Sok szó esett már arról, hogy nem felhőtlen a két szerb politikus közötti kapcsolat, aminek legutóbbi “fizikai megnyilvánulása” az volt, hogy Vučić nem vett részt a boszniai Szerb Köztársaság 30-dik évfordulójának megünneplésén, ami kiszabadította a “nacionalizmus szellemet a palackból”.
Kisírta magát Vučić vállán
A boszniai szerbek legismertebb/leghírhedtebb vezetője kihasználta az alkalmat, hogy találkozhatott a szerb államfővel, és a nagy nyilvánosság előtt “sírta ki magát” Vučić vállán.
– A boszniai Szerb Köztársaság és a bosznia-hercegovinai szerbek ellen példátlan politikai és médiakampány folyik, nemcsak Szarajevóban, hanem számos nyugati hatalmi központban is
– mondta a boszniai szerb politikus, aki a “példátlanság példájára” éppen a boszniai Szerb Köztársaság napjának megünneplését, és az azon történt felvonulást/parádét hozta fel, ami miatt a “legbrutálisabb sértések” érték őt, a boszniai szerbeket és általában a szerbeket Szarajevóból és számos nyugati központból. Szerinte nem a boszniai szerbek “provinciális erőfitogtatása” jelenti a veszélyt a békére Bosznia- Hercegovinában, hanem a muszlim félkatonai egységek, a Zöldsapkások szarajevói és bužimi szervezkedése.
Mellékesen szólva a “bosnyák harcosok” toborzó oldalát a Facebook a mai napig nem kapcsolta le, aminek a jó vagy rossz oldala, hogy a titkosszolgálatok így legalább tudják, hogy kiket érdemes figyelni, ha esetleg eddig nem tudták volna.
Dodik egyúttal hangsúlyozta, hogy a szerb nép abba a szinte lehetetlen helyzetbe került, hogy az igazságosságért és a daytoni egyezmény következetes végrehajtásáért küzdjön az egyoldalú és elfogult megközelítések miatt, elsősorban az Egyesült Államok részéről, ezúttal azonban nem fakadt dalra a nagy-nagy Amerikával kapcsolatban.
De mire is utasította Vučić Dodikot?
Vučić elnök úgy értékelte, hogy a Milorad Dodik és a boszniai Szerb Köztársaság más tisztségviselői ellen hozott amerikai szankciók “szörnyű precedensnek” számítanak, és csakis “katasztrofális következményekkel” járhatnak a három nemzet és a két entitás közötti kapcsolatok alakulása szempontjából Bosznia- Hercegovinában és azon túl, az egész egész térségben.
Ha a fenti közlést kivetkőztetjük diplomáciai köntöséből, akkor az a meztelen igazság tárul elénk, hogy a szerb elnök az Egyesült Államokat vádolta meg mindazzal, ami ezután a boszniai/balkáni térségben történni fog.
– A szankciók mindig csak problémát hoztak, megoldást soha
– tette hozzá Vučić elnök “filozófiai síkra” helyezve a véleményét.
A szerb államfő egyúttal – “figyelembe véve azt a nehéz helyzetet, amelybe az egész szerb nép került, különösen pedig a boszniai Szerb Köztársasággal és annak vezetésével szembeni “példátlan és igazságtalan” nyomást, mindenekelőtt az Egyesült Államok részéről” – felkérte “Dodik elnököt” és a boszniai szerbek összes politikai erejét, hogy vegyenek részt a közös intézmények munkájában Bosznia- Hercegovinában.
Vučić egyúttal rámutatott arra is, hogy a kérésével kapcsolatos döntés a boszniai szerbek vezetésének kezében van, viszont arra is kérte Dodik elnököt és a boszniai szerbek összes politikai képviselőit, hogy fontolják meg a javaslatát, mert nyilvánvaló, hogy bizonyos, általa konkréten meg nem nevezett politikai tényezők, amelyek “ténylegesen” veszélyeztetik az egész régió stabilitását, valótlanságokkal és (rosszindulatú) célzásokkal tesznek kísérletet arra, hogy a szerb népet és a boszniai Szerb Köztársaságot hibáztassák.
– Azt a kérést intézem Dodik elnökhöz és a boszniai Szerb Köztársaság minden politikai tényezőjéhez, hogy az asztal, ahol a boszniai Szerb Köztáraság képviselőinek kell ülniük, ne legyen üres, és hogy a lehető legjobb módot válasszák az entitások és a szerb nép érdekeiért folytatott harcban
– mondta a “Szerbelnök”, aki ezzel a nyilatkozatával már nem is Szerbia, hanem a “szerb világ” nevében szólt, és talán először nevezte a Dodik elleni amerikai szankciókat a szerb nép egésze elleni támadásnak, amelyek “szörnyű precedenst” teremtenek, és “katasztrofális következményekkel” járhatnak.
Fontos hívás
A szerb államfő közben tájékoztatta Várhelyi Olivér uniós bővítési biztost is arról, hogy kérte Dodiktól a bojkott megszüntetését. Erről Várhelyi számolt be a Twitteren, ahol ezt írta:
– Fontos hívás ma tőle @predsednikRS felszólítja a Boszniai Szerb Köztársaság képviselőit, hogy térjenek vissza az állami intézményekbe, és biztosítsák azok teljes körű működését. Ez az EU álláspontját tükrözi, és gyorsan meg kell történnie Bosznia- Hercegovina és az ottani polgárok érdekeit szem előtt tartva. Ez az uniós perspektíva szempontjából is kulcsfontosságú.
Várhelyi Olivér hírfolyama a Twitteren
A belgrádi bejelentés is arra utal, hogy Dodiknak és a boszniai szerbeknek nincs pénzük, miután a nemzetközi pénzügyi szervezetek, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Egyesült Államok elzárta a pénzcsapot, és ezt várhatóan több fontos európai ország is megteszi.
Ha más nem is, de a belgrádi pénztárgép működésbe helyezésének kilátásba helyezése olyannyira meggyőzte Dodikot, hogy a szerbiai állami televíziónak nyilatkozva már aznap este arról beszélt, hogy februárban összeül a boszniai Szerb Köztársaság képviselőháza, amely esetleg visszavonhatja a december 10-én, az ellenzék távollétében hozott döntését. Az már más lapra tartozik, hogy a szerbiai adófizetőknek is a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy megfizessék a dodiki politika árát.
Szerbia
VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen
A szerb elnök vasárnap esti sajtótájékoztatója alkalmával úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen, majd megjegyezte, hogy a történtekért kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, aki mindenáron bele akarja rángatni Szerbiát egy háborúba a NATO szemben, bár szerinte némi felelősség terheli azokat a külföldi erőket is, amelyek őt segítik. Aleksandar Vučić a Banjskában történteket arra használta fel, hogy ismételten felszólítsa a nemzetközi közösséget a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozására.
Koszovói szerbek voltak
Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a Banjska melletti lázadásban résztvevő szerbek ellen brutális támadás indult, és ezért felmerült a kérdés, hogy a probléma megoldásába miért nem vonták be a KFOR-t, mert az szerinte kevesebb áldozattal járt volna, ami később úgy fogalmazódott meg, hogy hol volt a KFOR most, és hol volt korábban, például a barikádok eltávolításakor.
Vučić megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló megerősített adatok szerint az akcióban megölt szerbek Koszovóból származnak, és szinte biztos, hogy közülük kettőt mesterlövész lőtt ki, vagyis a meggyilkolásukra nem volt feltétlenül szükség.
A rendelkezésre álló adatok szerint két szerb súlyosan megsebesült, és nem zárta ki, hogy van egy negyedik halálos áldozat is, egy ember ugyanis nem biztos, hogy életben marad, mert nem akartak neki segíteni.
Belgrádban állítólag rendelkeznek egy hangfelvétellel, amelyen az albán rendőrök nevetgélnek, miközben egyikük azt mondja, hogy hagyják meghalni a megsebesült szerb férfit, mert semmi okuk nincs arra, hogy segítsenek rajta.
Vučić szerint Albin Kurti az egyetlen, aki okolható azért, ami ma Koszovóban történik, és sajnálja, hogy a szerbek egy része felült a provokációknak. A szerb elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek azt a részét is felelősség terheli, aki segít Kurtinak.
A szerb elnök mentegette a szerb egyházat is, amely szerinte semmilyen formában nem volt érintett, és a fegyveresek csak azért mentek oda, mert két sebesültjük is volt.
A spin-forradalom
Vučić arról is beszélt, hogy délelőtt beindult a spin-forradalom, mert egyesek, akik bevérezték a kezüket az 1999-es bombázások során, egyszer csak arra gondoltak, hogy ismét meg kellene vádolni, és megint bombázni kellene Szerbiát.
A szerb elnök ezzel kapcsolatban konkrét neveket nem említett, de mivel ezt az utóbbi időben gyakran felemlegeti, láthatóan nem felejtette el az akkor történteket.
Kapcsolódó cikk
LÁZADÁS: A szerb elnök lemondta minden külföldi útját, egész éjszaka a koszovói szerbekkel tárgyalt
A szerb elnök itt hívta fel a figyelmet azokra a hamisnak bizonyult hírekre, amelyek szerint Koszovóban életét vesztette Pavle Bihali, a Levijatan csoport vezetője, szerinte ugyanis koszovói részről ezáltal szerették volna összefüggésbe hozni Szerbiát a koszovói eseményekkel.
A szerb elnök szerint az az információ is hamisnak bizonyult, hogy Koszovóban meghalt Radomir Počuča, aki a szélsőséges Eskütartók, azaz a Zavetnici tagja, akit a kelet-ukrajnai harcokban való közreműködéséért Szerbiában már elítéltek.
Azt is szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a harcokban részt vettek az Obraz mozgalom tagjai, ez egy szélsőjobboldali csoport, amelyet 2012-ben betiltottak, de más néven ma is létezik, a vezetőjük, Mladen Obradović maga is cáfolta a hírt.
A pristinai-tiranai Albanian Post arról számolt be, hogy a harcokban részt vettek az orosz Wagner Csoport és a szintén orosz titkos zsoldoshadsereg, a Szpecnaz tagjai, amit a szerb elnök szintén hazugságnak nevezett.
Vučić mindezt összefoglalva úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem az volt a fontos, hogy miként hazudnak, csak az volt a fontos, hogy az albán rendőr meggyilkolásáért a felelősséget Belgrádra hárítsák, miközben ők rendelkeznek a világ összes jogosítványával ahhoz, hogy a Koszovó északi részén élőket zaklassák.
A szerb elnök szerint különösen a szerb egyházat támadták Alicia Kearns brit külügyi bizottsági elnök szellemében. A brit politikus nemrégiben azt állította, hogy Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház raktározza azokat, amivel kapcsolatban Vučić megítélése szerint mindenki hazudik.
A banjskai szerb kolostor (Forrás: X-platform)
A szerb elnök arról is beszélt, hogy 2022 novembere – vagyis a szerb rendőrök kilépése óta – 62 alkalommal használták a koszovói rendőrséget a szerbek ellen, 56 etnikai indíttatású támadás volt velük szemben.
A nap folyamán egyébként ülésezett a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács, a testület Vučić szerint részletes és alapos döntéseket dolgoz ki, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.
A szerb elnök a következő mondatát a nemzetközi közösséghez intézte, amelyet ismételten felszólított a Szerb Községek Közösségének megalakítására, és követelte, hogy az északi területeken szerb rendőrök legyenek, ami körülbelül így is volt tavaly novemberig, amíg nem vetették le az egyenruhát.
Királyi többesben a szerb elnök egyúttal békére és visszafogottságra szólította fel a koszovói szerb népet, és arra kérte őket, hogy a higgyenek az államnak, bár azt nem mondta, hogy melyiknek, bár ez ebben az esetben szinte magától értetődik.
A szerb elnök üzent a koszovói albánoknak és azoknak is, akik nyomást gyakorolnak Belgrádra: velük az tudatta, hogy szerb részről soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, még akkor sem, ha az összes szerbet leölik, és a vasárnap történt események ebben nem csak őt, hanem az egész szerb népet megerősítették.
-
Koszovó15 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?