...
Connect with us

Bosznia

ETNIKAI VILLONGÁSOK: Mindenféle karácsonynak vége a Balkánon, a nacionalizmus azonban örökérvényű

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

tito halott
Olvasási idő: 5 perc

Nemzetiségi villongásokkal terhelten telt a pravoszláv karácsony Bosznia-Hercegovinában, a hosszú hétvégének és a felfokozott hangulatnak köszönhetően az etnikai jellegű kilengések is megszaporodtak. A horvátok ugyan megszerezték a vezetést, de a szerbek megfordították az eredményt, és végül nagy különbséggel nyertek. A következő cikk nem követi az időrendűséget, viszont jól megmutatja, hogy a gyűlölet Bosznia-Hercegovinában és környékén továbbra sem ismer határokat.

Nehéz lesz ez az év

Bosznia-Hercegovinában nehezen indult a 2022-es esztendő. A lakosság nemzetiségi és felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül elszenvedett egy majd 30%-os gázáremelést, és megközelítőleg 25%-al nőtt a villamos energia ára is. A fogyasztási cikkek piacán emiatt 5-10%-os általános árszínvonal növekedés ment végbe, miután az óra december 31-én elütötte az éjfélt, és nem teljesen váratlanul beköszöntött a 2022-es esztendő.

A katolikus karácsony napjai még békésen, illetve a boszniai lakosság számára az elmúlt 30 évben már a megszokott feszültségek közepette teltek, a pravoszláv karácsony alkalmával azonban nem csak Jézus született meg ortodox módra, hanem a korábbi írásainkban már részletesen taglat amerikai szankciók is világra jöttek a nem éppen angyalnak tartott Milorad Dodik és társai, valamint legalább egy eltévelyedett bosnyák bárány ellen. (Oj, jarane!)

A lakossági terheinek növekedése miatt egyébként is „borús ünnepi hangulat” uralkodott a szerb területeken, a többségében a boszniai szerb vezetőket érintő USA-korlátozásokat azonban végképp nem tették a karácsonyfa alá, már abból az okból kifolyólag sem, hogy a szerb néphagyomány nem ismeri a karácsonyfa intézményét.

A balkáni folklórhoz hozzátartozik, hogy a vallási ünnepek idején gyakoribbak a nemzetiségi kilengések, mint ahogy az máskor megszokott, így a 2022. január 7-e és 9-e között – alig 48 óra leforgása alatt – öt nemzeti alapú villongás történt Bosznia-Hercegovinában.

Nem szeretlek, Alija

A boszniai eseménysorhoz köthető a szerbiai Pribojban január 5-én történt „rendőri daj-daj” is, amely tovább mélyítette a bosnyákok és szerbek közötti évszázados (v)iszonyt. A BALK-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a szerbiai rendőrség 12 oszlopos tagja egy olyan szerb nacionalista dalt énekelt egy mulatozás során, amely még Aleksandar Vulin, a „szerb világ” megálmodója, és az aktuális szerb belügyminiszter szerint is „negatív kontextusban említi Vukovárt és Srebrenicát”. Ez azért már nagy szó!

Vulin azóta el is rendelte – mindenki megnyugtatása végett – a fegyelmi eljárást az érintettekkel szemben, Aleksandar Vučić „Szerbelnök” pedig egy újabb, szintén priboji incidens követően bejelentette, hogy napokon belül felkeresi a délszerbiai várost, ami rendjén is van, az államfő legyen ott, ahol a népnek szüksége van rá.

A Drina jobb, illetve mindkét partján zajló események a korábbi évtizedek gyakorlatával egybevágó módon most is megmutatták, hogy a nacionalizmus által motivált önkény és bosszú lényegében nem ismer sem földrajzi, sem államközi határokat.

screenshot atik
Így jutottunk el január 6-án a bijeljinai járásban fekvő Janjaba. A csendes kisváros annak ellenére megőrizte bosnyák többségét, hogy csak pár kilométerre fekszik Szerbiától, és hogy nem ez volt az első ilyen incidens a településen.

Az előbb említett napon egy szerb fiatalokból álló csoport hajtott több autóval is a város központjában lévő, 2004-ben megnyitott Atik dzsámihoz, ahol egyikük egy maroklőfegyverből több lövést adott le az épületet elhagyó hívőkre, miközben társai keresetlen szavakkal illették a bosnyák nemzet tagjait.

A lövések következtében senki sem sérült meg, és a rendőrség később elfogta a lőfegyvert használó személyt.

Minden kezdetnek van folytatása

Elcsépelt mondás, hogy az elindult folyamatot nehéz megállítani.

Ennek tudható be a nacionalista néphangulat újabb megnyilvánulása, amivel a janjai eseményeket követően január 9-én a Szerb Köztársaságnak nevezett entitás déli részében fekvő Gackóban szerb nemzetiségű személyek köztereket szálltak meg autóikkal.

A rögtönzött felvonulásokon pirotechnikai eszközök nagy számban történő alkalmazása mellett eldördült pár levegőbe leadott lövés is, majd más bosnyák ellenes klasszikusok mellett a nótás kedvű szerb radikális körökben jól ismert „Ne volim te Alija!” (magyarul: Nem szeretlek, Alija) című dal is előadásra került.

Erre a bosnyákok két okból is „ugranak”. Egyrészt a dal címében szereplő név az „államalapító” Alija Izetbegovićra utal, másrészt a refrénben erre rímelő „balija” kifejezés a bosnyák férfiakra vonatkozó lekicsinylő szó a posztjugoszláv térség mélykultúrájában.

A Gackóban történt bosnyákellenes közterületi rendzavarásokkal egyező jellegű cselekmények zajlottak le január 9-én a boszniai Fočaban és az ENSZ ellenőrzés alatt álló, különleges jogállású Brčko körzetben is. gacko

A fočai események csúcspontján a helyi futballklub szurkolói sem spóroltak a szélsőséges politikai nézeteik vizualizálásával.

A mellékelt képen egy fočai társasház január 9-i ünnepi díszítése látható, amelynek centrumában a háborús bűnös Ratko Mladić tábornok gigantikus képe látható.

Elemzők éjt nappallá téve magyarázzák a boszniai média minden szegletében, milyen események vezettek oda, hogy az EU-csatlakozást elsődleges politikai célként deklaráló államban egymást követik az ilyen események.

A legvalószínűbb magyarázat, hogy „ritka rossz volt” a Dodikkal szembeni amerikai szankciók bevezetésének időzítése, mivel a vezető boszniai szerb politikus megbüntetése a pravoszláv karácsony első napjára esett.

Ez ráadásul összecseng azzal, hogy a srebrenicai vérengzést megelőzően az egyik pravoszláv karácsony idején bosnyák fegyveresek rohantak ki az ENSZ-ellenőrzés alá helyezett, és fegyvermentes övezetnek nyilvánított enklávéból, és szerbeket mészároltak le a környező falvakban. A részben a srebrenicai mészárlás tagadásával is összefügésbe hozható amerikai szankciók időpontjának megválasztása ebből a szempontból vizsgálva még szerencsétlenebbnek tűnik.

A másik tényező, hogy már az ortodox karácsony előtt a bosnyák média tele volt azzal, hogy alkotmányellenes a boszniai Szerb Köztársaság január 9-re meghirdetett napja (Dan Republike Srpske), mert nem szerepel a most a bosnyák oldalon előhúzott daytoni egyezményben.

A köztárság napját a boszniai szerb entitás vezetése egyoldalúan vezette be állami – helyesebben entitási – ünnepként, amit később lelkes bosnyák állampolgárok az alkotmánybíróságon megtámadtak. A testület ki is mondta, hogy az ünnep nem egyeztethető össze a (daytoni) alkotmánnyal, a boszniai Szerb Köztársaságban azonban ennek ellenére minden évben munkaszüneti napként ünneplik.

Ebben az amúgy is feszült helyzetben csendült fel a bosnyákok elleni újabb népirtásra buzdító szerb dal a Drina szerbiai oldalán a priboji rendőrkórus előadásában, ami minden hasonló jellegű boszniai eseményhez megadta a prímet.

Usztasák a partizánok ellen

Az idei január 7-e és 9-e közötti konfliktusok sorában ugyan az első, de lényegében a maga nemében az egyedüli volt az az incidens, amelyet nem szerbek követtek el, így a sor végére hagytuk.

Január 7-én ismeretlen tettes(ek) megrongálták a mostári partizán temető és emlékhely bejáratát. Az elkövetők az emlékműre a „Tito je mrtav” (magyarul: Tito halott) feliratot fújták fel, majd hogy egyértelművé tegyék politikai nézeteiket, jutott festék egy terjedelmes szvasztikára és usztasa „u” betűre is. A végeredményről a nyitó kép tanúskodik.

A mostári partizán temető az „usztasa képzőművészet” legnagyobb nyíltszíni kiállítóhelye, miután a hely jellege miatt a turisztikai látványosságok közé sorolható: Bogdan Bogdanović építész alkotása a Mostari Öreg híd és az óváros után a legkeresettebb turista zarándokhely a város vonzáskörzetében.

Ennek ellenére az emlékmű gondnokát a rongálások nem lepik meg, mivel azok rendszeresek: így a Hercegovinába látogatók az emlékhelyen a szocialista múlt mellett nagy kanállal fogyaszthatják a helyi szélsőjobbos underground folklórt is.

A korábbi jugoszláv vezetés által épített gigantikus emlékművek – azok politikai üzenetére tekintet nélkül – jellemzően siralmas állapotban vannak a második világháborúban is véráztatta Bosznia-Hercegovinában.

A partizánmozgalomnak emléket állító beton monstrumok az újabb háborús időszakban jelentősen rongálódtak, majd a vandalizmus okozott bennük további károkat.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Erős képzavarral élve a szocialista emlékművek felügyeletével és karbantartásával kapcsolatos hiátus önmagában megérne egy misét. A helyzetet jól példázza, hogy a mostani rongálás kapcsán sem a mostari városvezetés, sem a helyi kantonális vezetés (Hercegovačko-Neretvanski Kanton) elöljárói nem tettek lépéseket, de még feljelentést sem.




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.