MIT MOND A “JÓ EMBER”? A boszniai főképviselő Oroszországot vádolta meg a jelenlegi helyzet előidézésével

A cikk meghallgatása

Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője december közepén interjút adott a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak az egyre fokozódó bosznia-hercegovinai politikai helyzetről, és az általa közelmúltban végzett “kapcsolatépítő tevékenységről”. A cikk rövid összefoglalóját azért tartottuk indokoltnak közzétenni, ha némi késéssel is, mert az abban foglaltak rávilágítanak arra, hogy Schmidt milyen “eszközparkot sorakoztatott fel” a halmozódó problémák megoldására, és arra is választ kapunk, hogy Magyarország miért folyósított gyorssegélyt a boszniai Szerb Köztársaságnak. A “Jó Ember” megnevezést azt követően használtuk Schmidtre utalva, hogy Milorad Dodik boszniai szerb politikus a napokban úgy fogalmazott, hogy az ő anyja is jó ember, mégsem főképviselő.

Külső és belső ellenfelek

Schmidt az interjú kezdetén indokoltnak tartotta tisztázni, hogy szerinte a boszniai politikai válságért a helyi szereplőkön felül Oroszország felelős elsődlegesen. Értékelése alapján a boszniai feszültségkeltés orosz külpolitikai célokat szolgál. Kiemelte, hogy a boszniai helyzet fokozódása szoros kapcsolatban áll Oroszország Ukrajnával szembeni fellépésével. Schmidt véleménye alapján egyértelmű, hogy az orosz fél a NATO-val szembeni nyomásgyakorlás fokozására használja fel a boszniai szerbek vezetését.

Az orosz fél két követelést tart napirenden a boszniai helyzettel kapcsolatos kommunikációjában, amelyek a mostani konfliktus mederben tartásához szükséges intézményrendszer lebontását szolgálják. Ezek a követelések a főképviselő tisztségének megszüntetése és az EUFOR ALTHEA katonai misszió felszámolása. Schmidt ezek fenntartását indokoltnak minősítette Bosznia- Hercegovina területi integritásának védelme miatt.

Szerbia bosznia-hercegovinai beavatkozása kapcsán a főképviselő világossá tette, hogy “nem hisz a szerb világ mélyebb országegyesítő tartalmában”. Nem tartja reális veszélynek jelenleg, hogy Szerbia katonai agressziót hajtson végre Bosznia- Hercegovinával szemben.

Az EUFOR misszió bővítésének szükségességét felvető újságírói kérdésre Schmidt annyi megjegyzést tett, hogy annak a lehetőségét a NATO vezetőkkel folytatott beszélgetésein megvizsgálták, és jelenleg nem tekintették indokoltnak. Ez szorosan kapcsolódik a főképviselő később tett világos és egyértelmű kijelentéséhez, miszerint nem tarja reálisnak, hogy nagyobb fegyveres konfliktus alakuljon ki Bosznia- Hercegovinában.

A boszniai szerb vezetőkről szólva Schmidt kommunikációjában arra törekedett, hogy szétválassza egymástól a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásában jelenlévő ellenzéki pártokat és a Milorad Dodik, államelnökségi tag által vezette Független Szociáldemokraták Szövetségét (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD). A főképviselő szerint Dodik tisztában van azzal, hogy a “bonni felhatalmazások” igénybevétele esetén Schmidt elmozdíthatja a hangulatkeltő retorikájáról ismert szerb vezetőt a tisztségéből.

Értékelése alapján Dodik 2021. nyara óta mutatott reakciói nem puszta retorikai fordulatok, hanem olyan érdemi fenyegetések, amelyek komoly zavarokat okoznak az állam működésében.

Az EU-ban nincs egység

Schmidt egyértelművé tette, hogy nem veti be a személycseréket lehetővé tevő bonni felhatalmazásokat – egyelőre.

Döntését azzal támasztotta alá, hogy vannak olyan eszközei, amelyek alkalmazásával képes kényszeríteni a boszniai szerbek vezetését politikai irányvonaluk megváltoztatására. A főképviselő boszniai politikai szövetségeseit nem nevezte meg, mindössze annyit közölt, hogy minden oldalon vannak még tárgyalópartnerei, akiknek segítségével a jelenlegi politikai blokád lebontásán dolgozik.

Fontos üzenetnek szánta, hogy az államalkotó nemzetek közti együttműködés erősítése az elsődleges célja, és csak ennek ellehetetlenítése esetén él a bonni felhatalmazásokkal.

A Merkel kormány már 2021 nyarán felvetette, hogy vezessenek be szankciókat Dodik ellen. Schmidt ennek kapcsán megerősítette, hogy a közelmúltban megalakult német kormány külügyminisztere, Annalena Baerbock változatlan álláspontot képviselt az EU Külügyminiszterek Tanácsa ülésein. Annak ellenére, hogy kormányzati pozíció hiányában Schmidt nem jogosult a német álláspont képviseletére, ködösen fogalmazva annyi megjegyzést engedett meg magának, hogy “az EU ebben a kérdésben nem egységes ugyan, de megtalálja az utakat ahhoz, hogy jelzést küldjön.”

A kassza kulcsa

Schmidt nyilatkozatában korábban tőle meg nem szokott nyíltsággal sorolta fel azoknak az intézményeknek a vezetőit, akikkel a közelmúltban egyeztetett a bosznia-hercegovinai helyzetéről Támogatói sorában olyan szervezeteket emelt ki, mint a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Found, IMF) vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD).

Ezek a szervezetek azért kiemelt fontosságúak Boszniában, mert az évek óta deficites állami költségvetésből lehetetlen lenne azokat a nagy tőkeigényű projekteket megvalósítani, amelyeket jelentős részben ezek a nemzetközi hitelintézetek finanszíroznak. Vagyis Schmidt ott keresett szövetségest, ahol a kassza kulcsa van.

Schmidt egyértelműen kijelentette: tisztában van vele, hogy a boszniai Szerb Köztársaság rossz anyagi költségvetési helyzetben van.  Milorad Dodiknak pénz kell a hatalma megtartásához .

Schmidt megállapodott az IMF-fel és az EBRD-vel, hogy a szerb entitás csak egyes feltételek teljesítése esetén kaphat pénzt a jövőben. Ezzel Schmidt lényeges változást eszközölt a korábbi főképviselők által alkalmazott taktikán, mivel azok mind a Daytoni Egyezmény 10. cikkében adott jogkörökön és a bonni felhatalmazásokon alapuló konfliktusrendezést preferálták.

Schmidt kiszélesítette fókuszát, és megteremtette annak lehetőségét, hogy oda üssön, ahol nagyon tud fájni. Valljuk be, az üres államkassza és a befagyasztott nagyberuházások látványa a rendszer jellegétől függetlenül, minden politikai rezsimnek komoly fájdalmat jelent.

A továbbiakban a támogatói körébe sorolta sir Stuart Peachet, a brit kormány közelmúltban kinevezett nyugat-balkáni főmegbízottját.

Schmidt üdvözölte Nagy- Britannia megnövekedett szerepvállalását a rendezési folyamatban. Ugyanígy üdvözölte az USA aktivitásának fokozódását is. Ehhez kötődően elmondta, hogy december első hetében Washingtonban tárgyalt több fontos személlyel, akik közül Joe Biden elnök nemzetbiztosági tanácsadóját, Jake Sullivant emelte ki.

A NATO kapcsán a főképviselő megerősítette, hogy Jens Stoltenberggel is tárgyalt novemberben, aminek keretében áttekintették a NATO szerepvállalás lehetséges formáit Bosznia- Hercegovinában.

Fontolva halad

A 2021. december 16-án közölt interjú kapcsán meg kell említenünk, hogy abból a máskor sasszemű boszniai sajtó nem vett át egy mondatot sem. Mindez annak ellenére elmaradt, hogy az elmúlt hetekben fokozódó boszniai politikai feszültség miatt egyre szélesebb körben követelték a főképviselőtől, hogy szólaljon meg egyes témákban.

Schmidt hallgatása a boszniai médiában azt a látszatot keltette, hogy augusztus 1. óta nem sikerült startégiát kidolgozni a helyzet kezelésére, és meghaladják a reakciókészségét az események.

Ennek ellentmond, hogy a fenti cikk alapján komoly tárgyalásokon van túl, amelyek során szövetségeseket tudott maga mellé állítani (az egyik oldalon).

Az már más kérdés, hogy ezeket az eredményeket miért egy német nyelvű lap előfizetéshez kötött internetes felületén, német nyelven tette közzé. Vélelmezhetjük, hogy nem a boszniai sajtó fogyasztói számított célközönség.

A legvalószínűbb teória, hogy Schmidt azoknak az uniós vagy nyugat-európai aktoroknak üzent, akik hiányolták a látványos fellépést, és lassúnak, eseménykövetőnek minősítették munkáját.

Az interjúban közöltekkel beigazolódni látszik az a feltevés, miszerint a kinevezése óta eltelt időszakban Schmidt felmérte a boszniai krízis mélységét, meghatározta a céljait és megkereste az ezekhez eléréséhez szükséges szövetségeseket.

Röviden megfogalmazva elvégezte az OHR élén azt az “átstrukturáló” munkát, amit Valentin Inzko nem tudott vagy nem akart elvégezni. A fentiek alapján németes alapossággal, megfontolt, de folyamatos építkezés zajlik az OHR-ben, legalábbis az egyik térfélen. De mi lesz akkor, amikor a másik oldalon pattog a labda?