Bosznia
MIT MOND A „JÓ EMBER”? A boszniai főképviselő Oroszországot vádolta meg a jelenlegi helyzet előidézésével
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője december közepén interjút adott a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak az egyre fokozódó bosznia-hercegovinai politikai helyzetről, és az általa közelmúltban végzett „kapcsolatépítő tevékenységről”. A cikk rövid összefoglalóját azért tartottuk indokoltnak közzétenni, ha némi késéssel is, mert az abban foglaltak rávilágítanak arra, hogy Schmidt milyen „eszközparkot sorakoztatott fel” a halmozódó problémák megoldására, és arra is választ kapunk, hogy Magyarország miért folyósított gyorssegélyt a boszniai Szerb Köztársaságnak. A „Jó Ember” megnevezést azt követően használtuk Schmidtre utalva, hogy Milorad Dodik boszniai szerb politikus a napokban úgy fogalmazott, hogy az ő anyja is jó ember, mégsem főképviselő.
Külső és belső ellenfelek
Schmidt az interjú kezdetén indokoltnak tartotta tisztázni, hogy szerinte a boszniai politikai válságért a helyi szereplőkön felül Oroszország felelős elsődlegesen. Értékelése alapján a boszniai feszültségkeltés orosz külpolitikai célokat szolgál. Kiemelte, hogy a boszniai helyzet fokozódása szoros kapcsolatban áll Oroszország Ukrajnával szembeni fellépésével. Schmidt véleménye alapján egyértelmű, hogy az orosz fél a NATO-val szembeni nyomásgyakorlás fokozására használja fel a boszniai szerbek vezetését.
Az orosz fél két követelést tart napirenden a boszniai helyzettel kapcsolatos kommunikációjában, amelyek a mostani konfliktus mederben tartásához szükséges intézményrendszer lebontását szolgálják. Ezek a követelések a főképviselő tisztségének megszüntetése és az EUFOR ALTHEA katonai misszió felszámolása. Schmidt ezek fenntartását indokoltnak minősítette Bosznia- Hercegovina területi integritásának védelme miatt.
Szerbia bosznia-hercegovinai beavatkozása kapcsán a főképviselő világossá tette, hogy „nem hisz a szerb világ mélyebb országegyesítő tartalmában”. Nem tartja reális veszélynek jelenleg, hogy Szerbia katonai agressziót hajtson végre Bosznia- Hercegovinával szemben.
Nagy támadás a daytoni béké ellen
SZ-promó/felkomf
Bosznia- Hercegovina szétesik? Moszkva támogatja a boszniai szerbek elszakadási törekvéseit. Háborús veszélyről beszélünk. Christian Schmidt, Bosznia- Hercegovina főképviselője a nyugat-balkáni helyzetről.
Az EUFOR misszió bővítésének szükségességét felvető újságírói kérdésre Schmidt annyi megjegyzést tett, hogy annak a lehetőségét a NATO vezetőkkel folytatott beszélgetésein megvizsgálták, és jelenleg nem tekintették indokoltnak. Ez szorosan kapcsolódik a főképviselő később tett világos és egyértelmű kijelentéséhez, miszerint nem tarja reálisnak, hogy nagyobb fegyveres konfliktus alakuljon ki Bosznia- Hercegovinában.
A boszniai szerb vezetőkről szólva Schmidt kommunikációjában arra törekedett, hogy szétválassza egymástól a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásában jelenlévő ellenzéki pártokat és a Milorad Dodik, államelnökségi tag által vezette Független Szociáldemokraták Szövetségét (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD). A főképviselő szerint Dodik tisztában van azzal, hogy a „bonni felhatalmazások” igénybevétele esetén Schmidt elmozdíthatja a hangulatkeltő retorikájáról ismert szerb vezetőt a tisztségéből.
Értékelése alapján Dodik 2021. nyara óta mutatott reakciói nem puszta retorikai fordulatok, hanem olyan érdemi fenyegetések, amelyek komoly zavarokat okoznak az állam működésében.
Az EU-ban nincs egység
Schmidt egyértelművé tette, hogy nem veti be a személycseréket lehetővé tevő bonni felhatalmazásokat – egyelőre.
Döntését azzal támasztotta alá, hogy vannak olyan eszközei, amelyek alkalmazásával képes kényszeríteni a boszniai szerbek vezetését politikai irányvonaluk megváltoztatására. A főképviselő boszniai politikai szövetségeseit nem nevezte meg, mindössze annyit közölt, hogy minden oldalon vannak még tárgyalópartnerei, akiknek segítségével a jelenlegi politikai blokád lebontásán dolgozik.
Fontos üzenetnek szánta, hogy az államalkotó nemzetek közti együttműködés erősítése az elsődleges célja, és csak ennek ellehetetlenítése esetén él a bonni felhatalmazásokkal.
A Merkel kormány már 2021 nyarán felvetette, hogy vezessenek be szankciókat Dodik ellen. Schmidt ennek kapcsán megerősítette, hogy a közelmúltban megalakult német kormány külügyminisztere, Annalena Baerbock változatlan álláspontot képviselt az EU Külügyminiszterek Tanácsa ülésein. Annak ellenére, hogy kormányzati pozíció hiányában Schmidt nem jogosult a német álláspont képviseletére, ködösen fogalmazva annyi megjegyzést engedett meg magának, hogy „az EU ebben a kérdésben nem egységes ugyan, de megtalálja az utakat ahhoz, hogy jelzést küldjön.”
A kassza kulcsa
Schmidt nyilatkozatában korábban tőle meg nem szokott nyíltsággal sorolta fel azoknak az intézményeknek a vezetőit, akikkel a közelmúltban egyeztetett a bosznia-hercegovinai helyzetéről Támogatói sorában olyan szervezeteket emelt ki, mint a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Found, IMF) vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD).
Ezek a szervezetek azért kiemelt fontosságúak Boszniában, mert az évek óta deficites állami költségvetésből lehetetlen lenne azokat a nagy tőkeigényű projekteket megvalósítani, amelyeket jelentős részben ezek a nemzetközi hitelintézetek finanszíroznak. Vagyis Schmidt ott keresett szövetségest, ahol a kassza kulcsa van.
Schmidt egyértelműen kijelentette: tisztában van vele, hogy a boszniai Szerb Köztársaság rossz anyagi költségvetési helyzetben van. Milorad Dodiknak pénz kell a hatalma megtartásához .
Schmidt megállapodott az IMF-fel és az EBRD-vel, hogy a szerb entitás csak egyes feltételek teljesítése esetén kaphat pénzt a jövőben. Ezzel Schmidt lényeges változást eszközölt a korábbi főképviselők által alkalmazott taktikán, mivel azok mind a Daytoni Egyezmény 10. cikkében adott jogkörökön és a bonni felhatalmazásokon alapuló konfliktusrendezést preferálták.
Schmidt kiszélesítette fókuszát, és megteremtette annak lehetőségét, hogy oda üssön, ahol nagyon tud fájni. Valljuk be, az üres államkassza és a befagyasztott nagyberuházások látványa a rendszer jellegétől függetlenül, minden politikai rezsimnek komoly fájdalmat jelent.
A továbbiakban a támogatói körébe sorolta sir Stuart Peachet, a brit kormány közelmúltban kinevezett nyugat-balkáni főmegbízottját.
Schmidt üdvözölte Nagy- Britannia megnövekedett szerepvállalását a rendezési folyamatban. Ugyanígy üdvözölte az USA aktivitásának fokozódását is. Ehhez kötődően elmondta, hogy december első hetében Washingtonban tárgyalt több fontos személlyel, akik közül Joe Biden elnök nemzetbiztosági tanácsadóját, Jake Sullivant emelte ki.
A NATO kapcsán a főképviselő megerősítette, hogy Jens Stoltenberggel is tárgyalt novemberben, aminek keretében áttekintették a NATO szerepvállalás lehetséges formáit Bosznia- Hercegovinában.
Fontolva halad
A 2021. december 16-án közölt interjú kapcsán meg kell említenünk, hogy abból a máskor sasszemű boszniai sajtó nem vett át egy mondatot sem. Mindez annak ellenére elmaradt, hogy az elmúlt hetekben fokozódó boszniai politikai feszültség miatt egyre szélesebb körben követelték a főképviselőtől, hogy szólaljon meg egyes témákban.
Schmidt hallgatása a boszniai médiában azt a látszatot keltette, hogy augusztus 1. óta nem sikerült startégiát kidolgozni a helyzet kezelésére, és meghaladják a reakciókészségét az események.
Ennek ellentmond, hogy a fenti cikk alapján komoly tárgyalásokon van túl, amelyek során szövetségeseket tudott maga mellé állítani (az egyik oldalon).
Az már más kérdés, hogy ezeket az eredményeket miért egy német nyelvű lap előfizetéshez kötött internetes felületén, német nyelven tette közzé. Vélelmezhetjük, hogy nem a boszniai sajtó fogyasztói számított célközönség.
A legvalószínűbb teória, hogy Schmidt azoknak az uniós vagy nyugat-európai aktoroknak üzent, akik hiányolták a látványos fellépést, és lassúnak, eseménykövetőnek minősítették munkáját.
Az interjúban közöltekkel beigazolódni látszik az a feltevés, miszerint a kinevezése óta eltelt időszakban Schmidt felmérte a boszniai krízis mélységét, meghatározta a céljait és megkereste az ezekhez eléréséhez szükséges szövetségeseket.
Röviden megfogalmazva elvégezte az OHR élén azt az „átstrukturáló” munkát, amit Valentin Inzko nem tudott vagy nem akart elvégezni. A fentiek alapján németes alapossággal, megfontolt, de folyamatos építkezés zajlik az OHR-ben, legalábbis az egyik térfélen. De mi lesz akkor, amikor a másik oldalon pattog a labda?
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.
Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?
RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
Az indiai temperamentum és a politikai korrektség (elhibázott műtétek)
Gyanús albán ellentüntetés és Wagner-pólós férfiak Koszovóban
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben
-
English4 nap telt el azótaHYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia7 nap telt el azótaVUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Koszovó1 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szlovákia2 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
