2022. január 5-én Bisera Turković boszniai külügyminiszter a Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztató zárásakor éles váltással, drámai hangon előadta, hogy tudomása szerint az USA és egyes európai államok szankciókat léptetnek életbe boszniai politikusok ellen a közeljövőben. Turković a sajtótájékoztatót ezzel lezártnak tekintette, és nem volt hajlandó a szankciókkal érintettekről tájékoztatni az újságírókat.

Kik vannak a listán?

A hírekre kiéhezett boszniai sajtónak délután 16:00-ig kellett várni, amikor Eric Nelson, az USA szarajevói nagykövete bejelentette, hogy az Egyesült Államok bizonyos intézményei szankciós intézkedéseket léptettek életbe egyes boszniai politikai szereplőkkel szemben azok korrupcióval kapcsolatos tevékenysége miatt.

A Turković által említettekkel szemben más európai államok nem vezettek be semmilyen korlátozást.

Sajtóértesülések szerint a listán 52 olyan személy és szervezet szerepel, amelyek Milorad Dodikkal állnak kapcsolatban, és összefüggésbe hozhatók korrupciós tevékenységgel.

A lista egyik legérdekesebb szereplője a banjalukai székhellyel működő, több szállal Dodik családjához köthető Alternativna Televizija csatorna, amely Dodik pártjának, az SNSD-nek az egyik legfontosabb médiafelülete. A csatornával szemben szintén az USA pénzügyminisztériuma rendelet el gazdasági és pénzügyi korlátozásokat.

Korábban is büntették

A Dodikkal szembeni mostani tilalmi intézkedéseket az USA Pénzügyminisztériuma foganatosította arra való hivatkozással, hogy vezető politikusként veszélyezteti az alkotmányos rendet, és korrupciós ügyekben érintett.

Dodik 2017. óta szerepel az amerikai szankciós listán, akkor a State Department rendelt el vele szemben beutazási tilalmat és gazdasági korlátozásokat.

A most életbe léptetett szankciók tartalmáról annyit közölt az amerikai külügyminisztérium, hogy az említett személyek amerikai gazdasági érdekeltségei zárolva lettek. A zár alá vétel kiterjed azokra a társaságokra is, melyeknek legalább 50%-a az érintettek tulajdonában van.

A tilalmakkal érintett személyek az USA-ban vagy ott honossággal bíró társaságban nem folytathatnak munkavégzést, szolgáltatásnyújtást, és ilyent igénybe sem vehetnek.

Dodik nem aggódik

2021. nyarán már többször említették amerikai tisztviselők, hogy sor kerülhet újabb szankciók bevezetésére Dodik ellen, amennyiben nem változtat – az USA Külügyminisztérium szerint – Bosznia–Hercegovina integritását és alkotmányos rendjét veszélyeztető politikáján.

Az amerikai lépésre válaszul az SNSD az esti órákban rendkívüli ülést tartott, aminek zárásaként Dodik, mint pártelnök reagált a vele szemben elfogadott nemzetközi korlátozásokra. A korábbiakkal egyezően most is azzal kezdete, hogy nem tervezett az USA-ba utazni, így ezt egy arra vonatkozó üzenetnek veszi, hogy ezt a jövőben se akarja tenni.

Tudomása szerint ezekért a szankciókért több amerikai tisztségviselő lobbizott, akik nem osztják Bosznia-Hercegovina 1995-ben megfogalmazott vízióját (daytoni szerződés).

Elmondta továbbá, hogy neki és a családjának nem voltak, és most sincsenek amerikai érdekeltségei, így nem világos számára, milyen tekintetben kellene kellemetlenül éreznie magát a szankciók miatt.

Demokratikusan megválasztott, legitim vezetőnek tekinti továbbra is magát, akinek a legitimitása nem függ az USA-tól. Majd világos üzenettel zárta a gondolatsort, miszerint a jövőben a boszniai Szerb Köztársaság ellen életbe léptetni tervezett amerikai szankciók felvetik az entitás függetlenné válásának lehetőségét.