Bosznia
ÜNNEPRONTÁS? Az USA szankciókat léptetett életbe több boszniai szerb politikai szereplővel szemben az ortodox karácsony előtt egy nappal
2022. január 5-én Bisera Turković boszniai külügyminiszter a Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztató zárásakor éles váltással, drámai hangon előadta, hogy tudomása szerint az USA és egyes európai államok szankciókat léptetnek életbe boszniai politikusok ellen a közeljövőben. Turković a sajtótájékoztatót ezzel lezártnak tekintette, és nem volt hajlandó a szankciókkal érintettekről tájékoztatni az újságírókat.
Kik vannak a listán?
A hírekre kiéhezett boszniai sajtónak délután 16:00-ig kellett várni, amikor Eric Nelson, az USA szarajevói nagykövete bejelentette, hogy az Egyesült Államok bizonyos intézményei szankciós intézkedéseket léptettek életbe egyes boszniai politikai szereplőkkel szemben azok korrupcióval kapcsolatos tevékenysége miatt.
A Turković által említettekkel szemben más európai államok nem vezettek be semmilyen korlátozást.
A listán szerepel többek között
– 👮 Milan Telegtija jogász, a Boszniai Legfőbb Bírói és Ügyészi Testület (Visoko Sudsko i Tužilačko Vijeće, VSTV) korábbi elnöke, akit korrupciós vádak miatt 2021-ben lemondott a hivataláról és Dodik jogi tanácsadójaként folytatta karrierjét,
– 👮 Tijana Tegeltija, Milan Tegletija felesége,
– 👮 és a bosnyák nemzetiségű Mirsad Kukić, a banovići bánya korábbi vezetője, jelenleg a Demokratikus Akció Mozgalma elnevezésű párt (Pokret Demokratske Akcije, PDA) elnöke.
Sajtóértesülések szerint a listán 52 olyan személy és szervezet szerepel, amelyek Milorad Dodikkal állnak kapcsolatban, és összefüggésbe hozhatók korrupciós tevékenységgel.
A lista egyik legérdekesebb szereplője a banjalukai székhellyel működő, több szállal Dodik családjához köthető Alternativna Televizija csatorna, amely Dodik pártjának, az SNSD-nek az egyik legfontosabb médiafelülete. A csatornával szemben szintén az USA pénzügyminisztériuma rendelet el gazdasági és pénzügyi korlátozásokat.
Korábban is büntették
A Dodikkal szembeni mostani tilalmi intézkedéseket az USA Pénzügyminisztériuma foganatosította arra való hivatkozással, hogy vezető politikusként veszélyezteti az alkotmányos rendet, és korrupciós ügyekben érintett.
Dodik 2017. óta szerepel az amerikai szankciós listán, akkor a State Department rendelt el vele szemben beutazási tilalmat és gazdasági korlátozásokat.
A most életbe léptetett szankciók tartalmáról annyit közölt az amerikai külügyminisztérium, hogy az említett személyek amerikai gazdasági érdekeltségei zárolva lettek. A zár alá vétel kiterjed azokra a társaságokra is, melyeknek legalább 50%-a az érintettek tulajdonában van.
A tilalmakkal érintett személyek az USA-ban vagy ott honossággal bíró társaságban nem folytathatnak munkavégzést, szolgáltatásnyújtást, és ilyent igénybe sem vehetnek.
Dodik nem aggódik
2021. nyarán már többször említették amerikai tisztviselők, hogy sor kerülhet újabb szankciók bevezetésére Dodik ellen, amennyiben nem változtat – az USA Külügyminisztérium szerint – Bosznia–Hercegovina integritását és alkotmányos rendjét veszélyeztető politikáján.
Az amerikai lépésre válaszul az SNSD az esti órákban rendkívüli ülést tartott, aminek zárásaként Dodik, mint pártelnök reagált a vele szemben elfogadott nemzetközi korlátozásokra. A korábbiakkal egyezően most is azzal kezdete, hogy nem tervezett az USA-ba utazni, így ezt egy arra vonatkozó üzenetnek veszi, hogy ezt a jövőben se akarja tenni.
Tudomása szerint ezekért a szankciókért több amerikai tisztségviselő lobbizott, akik nem osztják Bosznia- Hercegovina 1995-ben megfogalmazott vízióját (daytoni szerződés).
Elmondta továbbá, hogy neki és a családjának nem voltak, és most sincsenek amerikai érdekeltségei, így nem világos számára, milyen tekintetben kellene kellemetlenül éreznie magát a szankciók miatt.
Demokratikusan megválasztott, legitim vezetőnek tekinti továbbra is magát, akinek a legitimitása nem függ az USA-tól. Majd világos üzenettel zárta a gondolatsort, miszerint a jövőben a boszniai Szerb Köztársaság ellen életbe léptetni tervezett amerikai szankciók felvetik az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?