SZÁJKARATE A NÉMETEKKEL: Dodik szerint az ő anyja is jó ember, mégsem főképviselő

Milorad Dodik, Bosznia- Hercegovina államelnökségének szerb tagja a közelgő ortodox karácsony ellenére sem dőlt hátra a karosszékében, mivelhogy szócsatába bocsátkozott a német politika több jeles képviselőjével. Az elmúlt időszakban a nyilatkozataival politikai állóháborút kirobbantó Dodik újabb üzeneteivel újabb repedéseket okozott a boszniai közvélemény koránt sem töretlen ünnepi hangulatán. A boszniai vezető nemrégiben “keresetlen bárdolatlansággal” például úgy nyilatkozott: “lesz**ja az esetleges német szankciókat”, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

Kemény üzenet Németországnak

Dodik a Die Welt német napilapnak december 27-én adott interjúban a rá jellemző “őszinte hangvétellel” nyilatkozott az új német külügyminiszter, Annalena Baerbock által vele szemben sürgetett uniós szankciókról.

A Die Grünen (Zöldek) pártját 2018. óta női társelnökként vezető politikus az EU Külügyminiszterek Tanácsának december eleji ülésén egyértelművé tette, hogy az új német kormány nem asszisztál tovább a Dodik által képviselt, agresszív retorikán alapuló politikai irányvonalhoz.

Az uniós szankciók bevezetésének felvetése megosztotta az EU vezetőit, így azok életbe léptetéséről nem született döntés.

Dodik állítása szerint a német diplomácia új vezetőjének “fogalma sincs” a boszniai emberek életéről, mert sohasem járt a balkáni országban.

A boszniai szerbek legbefolyásosabb vezetője a vele szembeni határozott német fellépést azzal magyarázta, hogy ő, mint rutinos politikus, tisztában van azzal, milyen egy kormányalakítás utáni időszak kezdete – utalva a nemrég felállt új német kormányra.

Szerinte Baerbock azért akar vele szemben szankciókat bevezettetni, mert “a miniszter asszonynak komoly ambíciói vannak, és ezeknek ezen keresztül akar érvényt szerezni, teret nyerni.

Dodik kiemelte, hogy őt a szavazatok 60%-val választották meg az Államelnökség szerb tagjának. Ezzel szemben Baerbock pártja messze nem a legnagyobb támogatottsággal bíró politikai szerveződés Németországban.

Az üzenet kellően sarkos jellegét Dodik azzal csiszolta még élesebbre, amikor taglalni kezdte, hogy az új német külügyminiszterrel szemben “Vlagyimir Putyin tiszteli a boszniai alkotmányt, békét akar, és tartózkodik a boszniai belügyekbe történő beavatkozástól.”

És akkor az anyázás

A német külügyminiszter legitimitásának firtatását követően Dodik az életét megnehezíteni próbáló “másik német”, Christian Schmidt boszniai ENSZ főképviselő helyzetének értékelésével folytatta.

Dodik fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint Schmidt kinevezése nem legitim, mert annak érvényességéhez a daytoni egyezmény alapján valamennyi aláíró fél, így többek között Szerbia, Oroszország és a boszniai Szerb Köztársaság jóváhagyása is kellene. Utóbbiak ezt nem adták meg, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem erősítette meg a kinevezést.

Ehhez kötődően Dodik rövid, de velős képpel operált, amikor előadta, hogy “sajnálja, amin Schmidtnek keresztül kell mennie, mert tudja, hogy jó ember. Azonban ez nem írhatja felül a jogszabályokat, az ő (Dodik) édesanyja is jó ember, neki a világon személyesen a legjobb, mégsem ő a nemzetközi közösség boszniai főképviselője.”

Mindenki megnyugtatására Dodik azzal zárta az eszmefuttatását, hogy továbbra is Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének védelme a célja, és nem a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának elérése.

Ki nevet a végén?

Dodik meglehetősen barátságtalan hangvételű nyilatkozatai német irányban komolyan megbosszulhatják magukat az uniós szankciók esetleges bevezetésén túl is.

Németország eddig nem alkalmazott az EU-tól független szankciós politikát, azonban mint szuverén állam megteheti, hogy az USA által szokásos intézkedésekhez hasonló lépéseket hoz.

Ettől Olaf Scholz kormánya eddig tartózkodott, azonban ez könnyen átültethető a gyakorlatba, amennyiben a boszniai szerb vezetők szankcionálása kapcsán nem áll össze az egységes támogatás az EU Állam és Kormányfői Tanácsában.

Ezen az egyelőre elméleti lehetőségen felül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Németország a hatodik legnagyobb befektető Bosznia- Hercegovinában. A boszniai export 15%-a Németországba irányul, így ez kiemelten fontos piac a boszniai szerb cégek számára.

A német gazdasági beruházások csökkentése vagy az unión kívüli Boszniából érkező exportáruk mennyiségének németországi korlátozása komoly gazdasági krízist okozhat, ami alkalmas lehet a boszniai szerb vezetők székének megingatására.