Connect with us

Koszovó

AZ ELÁTKOZOTT VÖLGY: Húsz évvel ezelőtt fegyveres harc is dúlt a térségben, Szerbia azóta sem tudta igazán integrálni Preševót

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

 
Szerbia hivatalosan és folyamatosan azt deklarálja, hogy Koszovó továbbra is Szerbia része, miközben azonban kénytelen beletörődni a realitásokba, hogy jóformán semmilyen befolyása nincs az a Szerbiából 2008-ban önhatalmúlag kivált országra, vagy nevezzük annak, aminek éppen akarjuk. Szerbiához tartozik viszont a preševói völgy, amelynek – enyhén szólva – a beilleszkedése körül még mindig gondok vannak, és ez legalább a következő ezer évre előre igaz, vagyis Szerbia befolyása ebben az esetben is eléggé korlátozott, bár bosszúból tehet ezt-azt.

Nincs területcsere

A nemrégiben megjelent non-paperek egyik sarkalatos pontja éppen az említett völgy az ott élő szerbiai albán kisebbség miatt, amelynek többsége szívesen csatlakozna Koszovóhoz, miközben a mostani pristinai vezetés mintha már lemondott volna róluk.

Szerb állítások szerint Kurtiékat egyetlen dolog érdekli, mégpedig kizárólag az, hogy Szerbia mikor ismeri el Koszovó függetlenségét, és ezt Kurti “sürgősen és rögtön” szeretné hallani.

A Preševo-völgyében élő albánok nemrégiben hiába kérték, hogy vonják be őket a Koszovó és Szerbia viszonyának rendezéséről kezdett tárgyalásokba, senki “meg sem ugatta, és körbe sem pisilte őket”, sem a tárgyalásokon közvetítő Európai Unió, sem a két érintett, vagyis Szerbia és Koszovó, ezért akár azt is lehet mondani, hogy ha valamilyen csoda folytán a következő száz évben bármilyen megállapodás születik Szerbia és Koszovó között, az a preševói völgyben élő albánok feje felett és beleegyezésük nélkül történik.

Az “elátkozott völgyben” az évezred elején fegyveres harc is dúlt a szerb rendőrök és a helyi, vagy nem csak helyi albánok között, de ez már a múlt: a hangsúly inkább azon van, hogy húsz év után sincs “valós párbeszéd” a szerb vezetés és a helyi albánok között. A szavak nagyon fontosak, azt írtuk, hogy valós, és nem azt, hogy őszinte, mert a párbeszéd ebben az esetben egyik részről sem lesz őszinte, legfeljebb csak valós.

A szerbek az erő pozíciójából kívánnak tárgyalni, és feltételeket szabni, az albánok viszont az “áldozat pozícióját” veszik fel, miközben Koszovó felé, vagy akármerre kacsintgatnak, ami nem Szerbia.

Integráció szerb módra

Aleksandar Vučić, szerb elnök a múlt szerdán rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy Szerbiát az a nagy megtiszteltetés éri, hogy szeptember 13-án – ami idén hétfőre esik – Belgrádba látogat Angela Merkel német kancellár, szeptember 29-én pedig két napos szerbiai látogatásra érkezik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Közben Vučić elrepül Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz, de a demográfiai csúcs okán felkeresi Budapestet is, mint ahogy ezt Milorad Dodik boszniai szerb vezető is elköveti.

A szerb elnök eldicsekedett azzal is, hogy “vagy online, vagy live változatban” lesz újabb Open Balkan találkozó is, és amerikai szenátorokkal is tárgyal, akiknek a nevét nem említette, viszont – mint a fentiekből kiderül – Vučić belecsap a balkáni lecsóba, amit arrafelé “gyuvecsnak” (đuveč) hívnak, kevésbé vegán változata pedig a mućkalica, de erről majd máskor.

Aleksandar Vučić a tervek szerint találkozik Miroslav Lajčák uniós megbízott közvetítővel is, aki Koszovó és Szerbia álláspontját igyekszik közelíteni, és néhány kanyar után valahogy ennek okán felmerült Preševo-völgyének kérdése is. A szerb elnök közölte, hogy aznap tárgyaltak az EBESZ-szel a Szerbia déli részén, tehát a Preševóban és Bujanovacban uralkodó helyzetről, illetve annak normalizálásáról.

– Mindent megteszünk azért, hogy folytassuk az albánnyelvű tankönyvek nyomtatását a középiskolák, és nemcsak az általános iskolák számára

– jelentette ki a szerb elnök, aki arról nem beszélt, hogy erről miért nem az ottani albán vezetőkkel tárgyaltak, illetve hogy miért kerülik a tárgyalásokat velük, amikor éppen arra járnak.

– Mindent megteszünk azért, hogy a (szerbiai) albánok egy részét bevezessük a szerbiai (közigazgatási) rendszerbe és minden állami intézménybe, akár rendőrökként, akár orvosokként, de azt megköveteljük, hogy mindenki legyen tisztába azzal, melyik országhoz tartozik, ebben a kérdésben nincs semmiféle alkudozás, és ekörül semmiféle polemizálás nem merülhet fel

– jegyezte meg a szerb elnök, ami igencsak kategorikus volt. Mondhatnánk, hogy itt a vége, és punktum, csakhogy nincs itt a vége, és nincs punktum, mert létezik a másik oldal is.

Nincs punktum

A BALK preševói tudósítójának ezzel kapcsolatban nyilatkozott Ragmi Mustafi, a szerbi albánok nemzeti tanácsának elnöke, aki elégedetlenségét fejezte ki a preševo-völgyi albánok nehéz helyzetével kapcsolatban, szerinte ugyanis a szerb állam hivatalosan ugyan nem utasítja el a párbeszédet, de “álnok módon” igyekszik elkerülni.

-Nincs bíróság Preševóban, Bujanovacban vagy Medveđában. Bujanovacban a vranjei bíróság osztálya működik, Preševóban pedig ez az osztály tart fogadónapokat. A Szerb Köztársaság igazságügyi minisztériuma szerint csak három albán származású bíró van, kettő már nyugdíjas, egy közjegyző még nem. Ami a preševói rendőrséget illeti, ott körülbelül megvan az egyensúly azokban a körzetekben, ahol az albánok a lakosság 95%-át adják, viszont Medveđában csak hét albán nemzetiségű rendőr van, Bujanovacban pedig kilencven, a 324 rendőrből

– nyilatkozta a helyi albán politikus, aki egyúttal emlékeztetett arra, hogy a szerbiai statisztikai hivatal szerint Preševo, Bujanovac és Medveđa Szerbia legfejletlenebb, legelmaradottabb és legnépesebb települései közé tartozik, ahol több mint hetven százalékos a munkanélküliség.


– Bujanovacban a lakosok hetven százaléka albán, ám a szerbiai intézmények helyi kirendeltségeinek 85 százalékában egyetlen albán sincs, így az albánok nem vesznek részt a döntéshozatalban, amely egyébként is központosított, jóformán minden döntés az illetékes belgrádi minisztériumokban születik meg, kivéve az önkormányzati szolgálatok, a kulturális intézmények, a sportszervezetek és a gyógyszertárak munkáját

– mondta az szerbiai albánok nemzeti tanácsának elnöke, aki szerint a szerbiai hatóságok nem tartják tiszteletben a kétnyelvűség és az egyenlőség elvét, és tiltják az albán nemzeti szimbólumok használatát.

Itt jegyzendő meg, hogy a két nép “szó szerint” elbeszél egymás mellett, az albánok nem tanulnak meg szerbül – és ez általános jelenség nem csak az idősek, hanem a fiatalok körében is – mert ők vannak többségben, a szerbek meg azért nem tanulnak meg albánul, mert “ők vannak otthon”.

Politikai bábjáték, avagy édes a bosszú

Ragmi Mustafi arra panaszkodott, hogy a szerbiai albánok esetében nem érvényesül a pozitív diszkrimináció, a szerbiai parlamentben nincs fenntartott hely számukra, ami a nemzetiségek esetében a térség több országában, így Koszovóban is gyakorlat. Nincsenek meghatározott kvóták az albánok számára a bíróságokon vagy a rendőrségen, a szerbiai albánok ezért nem integrálódhatnak a szerbiai intézményrendszerbe, és ezáltal a társadalomba, ha netalán akarnának is. A nyilatkozatok szintjén persze, hogy akarnak.

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a szerbek és az albánok bizonyos értelemben “politikai bábjátékot” játszanak egymással.

A szerbiai albánok 2011-ben bojkottálták a népszámlálást, hogy kifejezték elégedetlenségüket “a népszámlálás módszertanával”, amibe most ne menjünk bele, mert az máshova vezetne. A lényeg az, hogy a 2002-es népszámlálás szerint mintegy százezer albán él Preševo-völgyében, a bojkott miatt azonban a 2011-es népszámlálás során csak ötezret sikerült összeírni, és miután a lakosság 95 százaléka jogilag, vagy inkább népszámlálási értelemben láthatatlanná vált, jelentősen csökkentették a szerbiai Albán Nemzeti Tanács, vagyis a Szerbiában élő albánok fő képviseleti szervének a költségvetését.

Ez pedig azt eredményezte, hogy sokkal kevesebb pénz jut az oktatásra, a kultúrára, a tájékoztatásra, vagyis a nemzeti/kisebbségi lét fenntartására, ráadásul a bojkott, illetve az összeírt alacsony létszám miatt meg is szüntették az említett tanács jogát arra, hogy az előbb említett területeken releváns intézményeket hozzon létre.

Nem nehéz leírni, hogy édes a bosszú, csakhogy tovább mérgezi a légkört egy olyan térségben, ahol az egymás iránti bizalom körülbelül a nullával egyenlő, ezért bárhova is rajzolják a non-paperek Preševo-völgyét, az – de facto – sem ide, sem oda nem tartozik.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A horvát ügyészség (DORH) épületének bejárata A horvát ügyészség (DORH) épületének bejárata
Horvátország9 óra telt el azóta

A horvát ügyészség ügyvédeket keres, miután a MOL választottbírósághoz fordult

Miután abban az időben, amelyre a MOL választottbírósági kezdeményezése vonatkozik, a BALK már létezett, és foglalkoztunk is a horvát kormány...

Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint
Macedónia2 nap telt el azóta

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Magyarország pénzét - nem hivatalos értesülések szerint - olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem...

HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg
Horvátország1 hét telt el azóta

Hőség a horvát tengerparton és az egész térségben, 40 fok körüli hőmérsékletek várhatók

A legmelegebb légtömegek a hét közepétől érik el a közép-balkáni térséget, Németországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Az előrejelzések szerint...

8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban 8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban
Bosznia2 hét telt el azóta

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban

TartalomjegyzékNincs területcsereIntegráció szerb módraNincs punktumPolitikai bábjáték, avagy édes a bosszú A labdák segítségével értékeld a cikket! [Összesen: 8 Átlag: 5]...

A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén
Fegyverzet3 hét telt el azóta

A szerb média szerint Orbán 66, és nem 26 BTR-t küld(ött) ajándékba Vučićnak, mi lesz a MiG-29-esekkel?

A magyar és a szerbiai hírek több ponton is eltérnek egymástól: magyar részről eladásról beszélnek, a szerbiai kormánymédia viszont arról...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava