RAGMI MUSTAFA: Nem lenne rossz, ha Magyarországhoz csatlakoznánk, de leginkább Amerikával szeretnénk egyesülni

Utolsó módosítás:

Aleksandar Vučić szerb elnök április 26-ára írta ki a parlamenti választásokat. A bejelentéssel szinte egy időben Preševóban adott interjút a BALK-nak Ragmi Mustafa, az ottani Albánok Demokratikus Pártjának (Partia demokratike Shqiptare) elnöke, aki a dél-szerbiai albánok elszakadásáért küzd. Ragmi Mustafa Koszovót tekinti anyaországnak, de legszívesebben az Egyesült Államokhoz csatlakozna. Ezek után aligha kétséges, hogy a Preševó völgyi Albánok Demokratikus Pártja nem vesz részt a szerbiai választásokon. Természetesen más okokból, mint a szerbiai ellenzékiek döntő többsége.

Élnek, de nem léteznek

Preševo Szerbia déli részén van, a hegyek mögötti terület már Koszovóhoz tartozik. A város lakosságának 95%-a albán nemzetiségű, a maradék öt százalékon osztoznak a romák és a szerbek.

A munkanélküliség meghaladja a 70%-ot, ami a szerbiai ráta több mint ötszöröse, és ez már évtizedek óta így van.

Ragmi Mustafa szerint az itteni albánok ezért arra kényszerülnek, hogy a fejlett európai országokban, Ausztriában, Németországban, Svájcban és Belgiumban keressenek munkát, az utóbbi időben azonban többen is az Egyesült Államokba mentek dolgozni.

Ennek egyik oka az, hogy Szerbia nem ismeri el azokat a diplomákat, amelyeket az itteni fiatalok a koszovói egyetemeken szereznek. Vannak, akik tíz, vagy annál is több évvel ezelőtt fejezték be az egyetemet, de Koszovóban kellett elhelyezkediük, a többség azonban Európa felé igyekszik

– mondta a Preševo völgyi Albánok Demokratikus Pártjának elnöke.

A város központjában most is tele vannak a kávézók, de az ember úgy érzi magát, mintha egy nyugdíjas klubban tartózkodna.

Teljesen igaza van. Itt csak az idősek maradtak, hogy megőrizzék a szülőföldjüket, és a vagyonukat, a fiatalok azonban elvándorolnak. Ráadásul a szerbiai belügyminisztérium az albánokat törli a polgári nyilvántartásokból, és így azok hiába kérnek személyi igazolványt vagy útlevelet. Ezt követően a szerb rendőrök háromszor is kimennek hozzájuk, és ellenőrzik, hogy valóban itt élnek, vagy sem

– panaszolta a szerbiai albán pártvezető, aki szerint, ha a szerb rendőrök csak egyszer nem találják otthon az albán kérvényezőt, akkor a nevüket automatikusan kihúzzák a nyilvántartásokból, vagyis megfosztják őket az állampolgárságuktól.

Az a legkisebb probléma, hogy nem tudnak utazni, ők egyszerűen nem léteznek. Élnek, de nem léteznek. Láthatatlan emberekké változtatják őket

– mondta Ragmi Mustafa, aki szerint csak Szerbia képes ilyesmire, és ebben a kilencvenes évek óta nem történt változás.

Logikus volt a kérdés, hogy miből élnek a nem létező emberek? A szerbiai albán politikus szerint a többség abból tartja fenn magát, amit a Nyugat-Európában dolgozó családtagjai küldenek neki.

Hol terem a mandátum?

A szerb elnök április 26-ra írta ki a parlamenti választásokat, amelyeken nemcsak a szerb ellenzék nagy része, hanem a dél-szerbiai albánok többsége sem vesz részt, természetesen nem ugyanazokból az okokból kifolyólag.

Vannak politikai pártok, amelyek indulnak a választásokon, az általam vezetett Albánok Demokratikus Pártja azonban egyetlen szerbiai parlamenti megmérettetésen sem vett részt, így ezen sem leszünk ott. A kisebb pártok ugyan indulnak, de az emberek nem mennek el szavazmi. Ezek a pártok várhatóan két képviselőt küldenek a parlamentbe. Rájuk igencsak nagy szüksége lesz Aleksandar Vučić szerb elnöknek, miután a szerbiai ellenzék nem vesz részt a választásokon. A szerb elnök ezzel bizonyíthatja az Európai Unió előtt, hogy mekkora demokrata.

Első hallásra felfedezhető némi ellentmondás abban, amit Ragmi Mustafa mondott, ezért felvetődött a kérdés, hogy “hol terem a mandátum”, ha nincs elegendő szavazat.

Ha nincsenek szavazatok, akkor majd megtömik az urnákat. Ez az ipari méreteket öltő választási csalás, amelynek köszönhetően a szerb állam hivatkozhat arra, hogy a parlamentben albán kisebbségi képviselők is vannak. Ezek nem tekinthetők választásoknak, hiszen csalásról van szó, amelyet a szerb állam hajt végre azokon a területeken, ahol albánok élnek.

Csatlakoznának-e Magyarországhoz a Preševo völgyi albánok?

Az Albánok Demokratikus Pártjának vezetője azt szeretné, hogy ha a Preševó völgyi albánok sorsát annak a referendumnak az eredményei alapján rendeznék, amelyet még Slobodan Miloševićnek, “a Balkán diktátorának idejében”, 1992. március 1-én és 2-án tartottak.

Ennek eredményeként politikai és területi autonómiát követelnek, és fenntartják a jogot az egyesülésre Koszovóvval, amelyet Ragmi Mustafa a szerbiai albánok anyaországának tart.

Elismerjük, vagy nem ismerjük el a belgrádi kormányt, az mindenképpen létezik. De nem akarunk együttműködni egy olyan kormánnyal, amely kitörli az albánokat a polgári nyilvántartásokból, és amely kampányt folytat a világban Koszovó elismerésének visszavonása érdekében. Mi, albánok miként mondhatnánk le az anyaországunkról, hiszen Albánia mellett a függetlenség 2008-as kikiáltása óta Koszovót is az anyaországunknak tekintjük.

A Preševó völgyi Albánok Demokratikus Pártjának elnöke a jelenlegi helyzetben sürgeti, hogy az ottani albánok a második anyaország, vagyis Koszovó részévé váljanak, miután a második világháború után igazságtalanul szakították el őket az akkor tartományi státuszt kapó Koszovótól.

A szerbek miért vonultak ki Koszovóból? Mert népirtást hajtottak végre. Egy újabb népirtásra lenne szükség ahhoz, hogy függetlenné váljunk Szerbiától? Nem hiszen, hogy ennek be kellene következnie. Miért lenne rá szükség? A dolgok politikai úton is megoldhatók, mint ahogy országok váltak ki az Orosz Föderációból, vagy mint ahogy Szlovákia és Csehország szétválása megtörtént.

Ragmi Mustafa feltette a kérdést, hogy miért maradnának Szerbiában, ha a belgrádi kormány nem biztosítja számukra azokat a jogokat, amelyeket a koszovói szerbeknek megkövetel.

A Preševó völgyi albánok akkor miért ne követelnék a kiválást Szerbiából?

– tette fel a kérdést a szerbiai albán pártvezető, aki egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy “megállapodásos kiválást” szeretnének Szerbiából, amelyet a legjobb és egyetlen megoldásnak nevezett.

Mi határosak vagyunk Koszovóval, és ezért nem követeljük, hogy Magyarországhoz vagy Németországhoz csatlakozzunk, mert nem vagyunk határosak egyik országgal sem.

Arra a megjegyzésre, hogy azért nem lenne rossz, ha Magyarországhoz vagy Németországhoz csatlakozhatnának, Ragmi Mustafa így válaszolt:

Egyáltalán nem lenne rossz, de leginkább az Egyesült Államok részévé szeretnék válni, erre azonban nincs lehetőség, mert elég nagy víz választ el bennünket egymástól. Csak azt követeljük, amire van lehetőség, nem akarjuk a lehetetlent.

De ebben a helyzetben minek van realitása, és mi számít lehetetlennek?

Nehezen képzelhető el, hogy a Preševó völgyi albánok csatlakozhatnak Koszovóhoz, bár még ezt a lehetőséget sem lehet kizárni, hiszen folyamatban vannak a Koszovó és Szerbia közötti tárgyalások – ki tudja, hogy végül milyen alku születik?!

Az viszont biztos, hogy magyar-albán határ nem lesz.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!