Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Egyesült Államok

ÉVFORDULÓ: Megállapodás a történelem szemétdombján, avagy egy éves a trumpi „örökbéke”

acdc trump
Olvasási idő: 4 perc

 
Egy évvel ezelőtt tértek haza a akkori elnök által kikényszerített koszovói-szerb „örökbéke” aláírói, Aleksandar Vučić szerb államfő és Avdullah Hoti miniszterelnök. A megállapodásról már akkor látszott, hogy nem lesz örökéletű, és nem csak azért, mert a Fehér Ház ura más-más szövegű egyezményt íratott alá vendégeivel.

A nagy béketeremtő

Azt kell nekik mondani, hogy ha nem egyeznek meg arról, hogy abbahagyják egymás gyilkolását, akkor nem fogunk kereskedni velük. Nekik szükségük van arra, hogy üzleteljen velük. S tudják, húsz perc alatt meggyőztem őket

– mesélte Trump még 2020 késő őszén egy nebraskai kampánygyűlésen, hogyan sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie, és megegyezésre kényszerítenie Szerbia és az országból 2008-ban kivált többségű tartomány, Koszovó vezetőit.

A tavaly szeptemberben elért „történelmi” megállapodás, amely után – legalábbis Trump szerint – az aláírók, Aleksandar szerb államfő, és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök “ölelgette és csókolgatta egymást” az Ovális Irodában, körülbelül annyit ért, mint a Trump korábbi hasonló „győzelmei”: Trump ugyan Kínával, Észak-Koreával és Oroszországgal is megoldott minden válságot, csak az a baj, hogy ezek az „áttörések” semmiféle valós eredményt nem hoztak.

Nullához közelítő eredmény

A szerbekkel és a koszovói albánokkal aláírt megállapodásból is csak annyi valósult meg, hogy Koszovó felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, s márciusban Jeruzsálemben nyitotta meg nagykövetségét.

Nem indult be viszont a légiforgalom Pristina és Belgrád között, a két ország továbbra sem ismeri el a másik országban kiadott egyetemi diplomákat, Koszovó nem csatlakozott a Belgrád szívügyének tekinthető balkáni „mini Schengenhez” és nem történt komoly előrelépés az 1998-1999-es harcok idején eltűnt személyek sorsának kiderítésében sem.

Pedig nagyon sok emberről van szó: 1600 ember sorsa ismeretlen, ebből mintegy 1100-an albán nemzetiségűek, 360-an szerbek, a többiek pedig a koszovói kisebbségekhez tartoztak. Az eltűntek ügyét is inkább a kölcsönös vádaskodás jellemzi, a koszovóiak szerint addig nem is sikerülhet megoldali a kérdést, amíg Szerbia nem hajlandó betekintést adni a szerb archívumokban őrzött dokumentumokba.

Az infrastruktúrafejlesztési projektek is lassan haladnak és úgy tűnik a jelenlegi, Albin Kurti vezette koszovói kormány nem is töri magát különösebben, hogy rendezze a kétoldalú kapcsolatokat. Koszovó ugyanis nagyjából elérte azt, amit akart: a tartomány függetlenné vált, az új európai államot már több mint száz ország, köztük Magyarország is elismerte, leginkább csak arra lenne szüksége Pristinának, hogy az országot felvegyék a jelentősebb nemzetközi szervezetekbe.

A Hezbollah, a Huawei és a homoszexualitás

Van valami különös és “bizarrul történelmi” ebben a megállapodásban


kis festett kabatok222kis festett kabatok

– írja Tatjana Papić belgrádi jogászprofesszor egy nemzetközi jogi portálon. Papić szerint valószínűleg még talán soha nem fordult elő, hogy olyan témák kerülnek egy szerződésbe, amelyek közül egyik sem befolyásolja a vitában részt vevő feleket, mint ebben az esetben a homoszexualitással, a Hezbolláh-val és a Huawei-jel kapcsolatos kérdések.

És valószínűleg még soha nem fordult még elő, bár ezt egy kicsit kisebb bizalmasan kezelem, hogy a vitaközvetítés eredményeként létrejött megállapodás kézzelfoghatóbb előnyökkel jár egy harmadik fél számára, amely egyáltalán nem kapcsolódik a vitához, mint a tényleges vitás felekhez

– tette még hozzá a jogászprofesszor.

Homoszexualitás

Hezbolláh


Huawei

Először is, ami a homoszexualitást illeti, ez a gazdasági normalizációs megállapodás kimondja, hogy mindkét fél azon fog dolgozni, hogy a homoszexualitást bűncselekménnyé nyilvánító 69 ország ezt a kérdést dekriminalizálja. Mondanom sem kell, hogy Szerbia és Koszovó régóta dekriminalizálja a homoszexualitást, és ez soha, soha nem volt vita tárgya közöttük.
Ami a Hezbolláh-t illeti, Szerbia és Koszovó a washingtoni szerződésben vállalta, hogy terrorszervezetnek minősíti, joghatóságában pedig korlátozza működését és pénzügyi tevékenységét.
A Huawei kérdésében is rendelkezik a szerződés, amely szerint a felek megállapodtak abban, hogy kommunikációs hálózataikban megtiltják a „nem megbízható gyártók” által szállított 5G berendezések használatát. Ezen a megfogalmazás a Trump-adminisztráció, kimondottan pedig maga az elnök a Huawei-t és más kínai 5G berendezéseket előállító kínai gyártókat értettek.

A visszatérő

Kurti egyébként sem nagy híve a 2020-as washingtoni egyezménynek. Első kormánya ugyanis éppen azért bukott meg tavaly tavasszal, mert a politikus már akkor sem mutatott készséget a szerbekkel való, szerinte parttalan alkudozásra. Trumpnak pedig mindenképpen szüksége volt valami nemzetközi sikerre, s balkánügyi képviselője, addig hergelte a Kurti-koalíció kisebb pártjának, a Koszovi Demokratikus Ligának (LDK) a vezetőit, amíg azok ki nem léptek a szövetségből, s ezzel megbuktatták a kormányt. Kurti után került hatalomra Hoti, aki, mint kiderült nagyobb hajlandóságot mutatott a trumpi kezdeményezés elfogadására, és szeptemberben aláírta a megállapodást.

Kurti végül a 2021 februárjában tartott parlamenti választásokon került ismét hatalomra, és sok elemző úgy véli, a Hoti kormányzásával eltelt hónapok elfecsérelt időnek számítanak. Kurti már májusban azt mondta, hogy szerinte végrehajthatatlan az alig fél évvel korábban elfogadott megállapodás, s amikor az ellenzékbe szorult LDK és szövetségesei augusztusban követelték az alku ratifikálását, a kormánytöbbség leszavazta a kezdeményezést.

Az politikusai körében osztatlan népszerűtlenségnek „örvendő” Grenell mára Trumppal együtt kivonult a délszláv térség problémáinak a megoldásából, ám ez nem jelenti azt, hogy az európaiaknak sokkal könnyebb dolguk lenne az egymással folyamatosan tárgyaló, ám megegyezni szemmel láthatóan nem kívánó koszovói és szerb vezetőkkel. A koszovói albánok nem engednek a függetlenségből, a szerbek pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Koszovó – a szerb alkotmánynak megfelelően – az ország része.

Pedig valószínűleg Belgrádan is tudják, hogy a szerb kultúra és egyház bölcsőjének tekinthető tartomány végleg elveszett: a szerbek legfeljebb a öt százalékát teszik ki, s az észak-koszovói mitrovicai enklávétől eltekintve apró buborékokban élnek. Viszont az is egyértelmű, hogy nagyon rövid időn belül megbukna az a szerb vezetés, amely elismeri Koszovó ét: az ellenzékben sincs már olyan erő, amely nyilvánosan belátná Koszovó elvesztését, sőt a Vučić-ellenes erők egy része azért támadja az államfőt, mert az állítólag túl puhányan bánik a pristinai vezetőkkel.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: