Egyesült Államok
ÉVFORDULÓ: Megállapodás a történelem szemétdombján, avagy egy éves a trumpi „örökbéke”
Egy évvel ezelőtt tértek haza a Donald Trump akkori amerikai elnök által kikényszerített koszovói-szerb „örökbéke” aláírói, Aleksandar Vučić szerb államfő és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök. A megállapodásról már akkor látszott, hogy nem lesz örökéletű, és nem csak azért, mert a Fehér Ház ura más-más szövegű egyezményt íratott alá vendégeivel.
A nagy béketeremtő
– mesélte Trump még 2020 késő őszén egy nebraskai kampánygyűlésen, hogyan sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie, és megegyezésre kényszerítenie Szerbia és az országból 2008-ban kivált albán többségű tartomány, Koszovó vezetőit.
A tavaly szeptemberben elért „történelmi” megállapodás, amely után – legalábbis Trump szerint – az aláírók, Aleksandar Vučić szerb államfő, és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök „ölelgette és csókolgatta egymást” az Ovális Irodában, körülbelül annyit ért, mint a Trump korábbi hasonló „győzelmei”: Trump ugyan Kínával, Észak-Koreával és Oroszországgal is megoldott minden válságot, csak az a baj, hogy ezek az „áttörések” semmiféle valós eredményt nem hoztak.
Nullához közelítő eredmény
A szerbekkel és a koszovói albánokkal aláírt megállapodásból is csak annyi valósult meg, hogy Koszovó felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, s márciusban Jeruzsálemben nyitotta meg nagykövetségét.
Nem indult be viszont a légiforgalom Pristina és Belgrád között, a két ország továbbra sem ismeri el a másik országban kiadott egyetemi diplomákat, Koszovó nem csatlakozott a Belgrád szívügyének tekinthető balkáni „mini Schengenhez” és nem történt komoly előrelépés az 1998-1999-es harcok idején eltűnt személyek sorsának kiderítésében sem.
Pedig nagyon sok emberről van szó: 1600 ember sorsa ismeretlen, ebből mintegy 1100-an albán nemzetiségűek, 360-an szerbek, a többiek pedig a koszovói kisebbségekhez tartoztak. Az eltűntek ügyét is inkább a kölcsönös vádaskodás jellemzi, a koszovóiak szerint addig nem is sikerülhet megoldali a kérdést, amíg Szerbia nem hajlandó betekintést adni a szerb archívumokban őrzött dokumentumokba.
Az infrastruktúrafejlesztési projektek is lassan haladnak és úgy tűnik a jelenlegi, Albin Kurti vezette koszovói kormány nem is töri magát különösebben, hogy rendezze a kétoldalú kapcsolatokat. Koszovó ugyanis nagyjából elérte azt, amit akart: a tartomány függetlenné vált, az új európai államot már több mint száz ország, köztük Magyarország is elismerte, leginkább csak arra lenne szüksége Pristinának, hogy az országot felvegyék a jelentősebb nemzetközi szervezetekbe.
A Hezbollah, a Huawei és a homoszexualitás
– írja Tatjana Papić belgrádi jogászprofesszor egy nemzetközi jogi portálon. Papić szerint valószínűleg még talán soha nem fordult elő, hogy olyan témák kerülnek egy szerződésbe, amelyek közül egyik sem befolyásolja a vitában részt vevő feleket, mint ebben az esetben a homoszexualitással, a Hezbolláh-val és a Huawei-jel kapcsolatos kérdések.
– tette még hozzá a jogászprofesszor.
Homoszexualitás
Hezbolláh
Huawei
Először is, ami a homoszexualitást illeti, ez a gazdasági normalizációs megállapodás kimondja, hogy mindkét fél azon fog dolgozni, hogy a homoszexualitást bűncselekménnyé nyilvánító 69 ország ezt a kérdést dekriminalizálja. Mondanom sem kell, hogy Szerbia és Koszovó régóta dekriminalizálja a homoszexualitást, és ez soha, soha nem volt vita tárgya közöttük.
Ami a Hezbolláh-t illeti, Szerbia és Koszovó a washingtoni szerződésben vállalta, hogy terrorszervezetnek minősíti, joghatóságában pedig korlátozza működését és pénzügyi tevékenységét.
A Huawei kérdésében is rendelkezik a szerződés, amely szerint a felek megállapodtak abban, hogy kommunikációs hálózataikban megtiltják a „nem megbízható gyártók” által szállított 5G berendezések használatát. Ezen a megfogalmazás a Trump-adminisztráció, kimondottan pedig maga az elnök a Huawei-t és más kínai 5G berendezéseket előállító kínai gyártókat értettek.
A visszatérő
Kurti egyébként sem nagy híve a 2020-as washingtoni egyezménynek. Első kormánya ugyanis éppen azért bukott meg tavaly tavasszal, mert a politikus már akkor sem mutatott készséget a szerbekkel való, szerinte parttalan alkudozásra. Trumpnak pedig mindenképpen szüksége volt valami nemzetközi sikerre, s balkánügyi képviselője, Richard Grenell addig hergelte a Kurti-koalíció kisebb pártjának, a Koszovi Demokratikus Ligának (LDK) a vezetőit, amíg azok ki nem léptek a szövetségből, s ezzel megbuktatták a kormányt. Kurti után került hatalomra Hoti, aki, mint kiderült nagyobb hajlandóságot mutatott a trumpi kezdeményezés elfogadására, és szeptemberben aláírta a megállapodást.
Kurti végül a 2021 februárjában tartott parlamenti választásokon került ismét hatalomra, és sok elemző úgy véli, a Hoti kormányzásával eltelt hónapok elfecsérelt időnek számítanak. Kurti már májusban azt mondta, hogy szerinte végrehajthatatlan az alig fél évvel korábban elfogadott megállapodás, s amikor az ellenzékbe szorult LDK és szövetségesei augusztusban követelték az alku ratifikálását, a kormánytöbbség leszavazta a kezdeményezést.
Az Európai Unió politikusai körében osztatlan népszerűtlenségnek „örvendő” Grenell mára Trumppal együtt kivonult a délszláv térség problémáinak a megoldásából, ám ez nem jelenti azt, hogy az európaiaknak sokkal könnyebb dolguk lenne az egymással folyamatosan tárgyaló, ám megegyezni szemmel láthatóan nem kívánó koszovói és szerb vezetőkkel. A koszovói albánok nem engednek a függetlenségből, a szerbek pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Koszovó – a szerb alkotmánynak megfelelően – az ország része.
Pedig valószínűleg Belgrádan is tudják, hogy a szerb kultúra és egyház bölcsőjének tekinthető tartomány végleg elveszett: a szerbek legfeljebb a lakosság öt százalékát teszik ki, s az észak-koszovói mitrovicai enklávétől eltekintve apró buborékokban élnek. Viszont az is egyértelmű, hogy nagyon rövid időn belül megbukna az a szerb vezetés, amely elismeri Koszovó függetlenségét: az ellenzékben sincs már olyan erő, amely nyilvánosan belátná Koszovó elvesztését, sőt a Vučić-ellenes erők egy része azért támadja az államfőt, mert az állítólag túl puhányan bánik a pristinai vezetőkkel.
Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
- Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak