MÁSKÉPP SZERETI ŐKET: Az egyiknek az anyja, a másiknak a mostohája, avagy a szerb miniszterelnök kerüli az albánokat

A szerb miniszterelnök legutóbbi bujanovaci látogatása még inkább megosztotta a városban élő két legnépesebb nemzeti közösséget, az albánokat és szerbeket. Miközben az utóbbiak élvezettel fogadták a miiniszterelnököt, az albánok úgy érezték, hogy Ana Brnabić nem törődik velük, és ők az ignorálást úgy értelmezik, mint „a szegregáció egyik eszközét, amelyet a belgrádi kormány alkalmaz velük szemben”. Az ezredfordulón a Szerbia déli részén lévő Preševo-völgyben fegyveres konfliktus alakult ki a helyi albán lakosság és az akkor még kis-jugoszláv rendőrök között.

Csak a saját párttársaikat szeretik

Nenad Mitrović, aki a Szerb Haladó Párt színeiben képviseli Bujanovacot a szerbiai parlamentben, a miniszterelnöki látogatással kapcsolatban elmondta, hogy Ana Brnabić szavai szerint vannak befektetők, akik érdeklődnek a bujanovaci gyógyfürdő és a csődeljárás alatt álló Gumoplastika cipő felsőrészgyár iránt.

– Azt mondta nekünk, hogy vannak befektetők, akik érdeklődnek e két vállalat iránt, amelyeknek a helyi fejlődés gerincét kell képezniük

– jelentette ki Mitrović, aki tagja a szerbiai parlament belügyi bizottságának, a Koszovóval foglalkozó bizottságnak, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő testületnek. A helyi szinten mindenképpen befolyásos szerb származású képviselő arról is beszélt, hogy Brnabić júliusban nem miniszterelnökként, hanem a Szerb Haladó Párt elnökségi tagjaként kereste fel a koszovói határ közelében lévő várost. Felmerül viszont a kérdés, hogy akkor Ana Brnabić miért élvezte az állami testőrség védelmét, és miért tartott vele népes kormányküldöttség?

Mitrović azt is elmondta, hogy a miniszterelnök tisztában van a bujanovaci politikai helyzettel, ahol a szerbeket, mint mondta, tiranai parancsra kiszorították a hatalomból. A képviselő közlése szerint a szerb miniszterelnök látogatása során a Szerb Haladó Párt közelgő tisztújító közgyűlésről folytatott megbeszéléseket helyi párttársaival.

Július végén Ana Brnabić már egyszer járt a déli országrészben lévő pčinjai körzetben, ahol miniszterelnökként felkereste Bosilegradot, Vladičin Hant és Vranjet, míg Bujanovacra a Szerb Haladó Párt képviseletében, és nem kormányfői minőségében látogatott.

Ana Brnabić dél-szerbiai portyázára felfigyelt Ragmi Mustafa, a szerbiai Albánok Nemzeti Tanácsának elnöke is, aki szerint Brnabić azzal, hogy nem kereste fel az albán vezetésű helyi intézményeket, etnikai alapon polarizálta a körzetet.

– Ilyen módszerrel a konfliktusok idején sem találkoztunk

– mondta Mustafa, aki megjegyezte, hogy a miniszterelnök meglátogatta ugyan a Szerb Haladó Párt helyi szervezetét, viszont elkerülte az attól mindössze 100 méterre lévő polgármesteri hivatalt, vagy az Albán Nemzeti Tanács még 20 méterrel odébb lévő épületét.

– Vučić elnökhöz hasonlóan Brnabić miniszterelnök is arra inspirálja a helyi szerbeket, hogy alternatív kormányzatot hozzanak létre, miközben nem találkozik az önkormányzat demokratikusan megválasztott legitim (albán nemzetiségű) képviselőivel

– jelentette ki Mustafa, aki szerint a szerb állam részéről hiányzó politikai akarat, és Brnabić miniszterelnök jól kitapintható szelektív hozzáállása szítja a nemzetek közötti feszültséget, miközben a belgrádi vezetés saját érdekeit nézi, amikor a helyi szerbek helyzetével visszaélve fokozza a szegregáció mértékét.

Albán befektető nem privatizálhat

A szerb vezetők tehát azt állítják, hogy vannak befektetők, akik érdeklődnek a bujanovaci gyógyfürdő és a Gumoplastika iránt, ahogy erről Aleksandar Vučić szerb elnök már két évvel ezelőtt, vagyis 2019 februárjában a térségbe látogatva a Levko kávézóban szintén beszélt, miközben az albán származású befektetőket kizárják a társadalmi (állami) tulajdonban lévő cégek privatizációjából.

Shaip Kamberi, a szerbiai parlament albán származású országgyűlési képviselője szerint Ana Brnabić szerbiai miniszterelnök nemrégiben Bujanovacban és Preševóban tett látogatása, amely során nem találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, jól mutatja a szerb állam hozzáállását azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyekben nem a Szerb Haladó Párt kormányoz.

– A bujanovaci szerbek egy része is csalódott ebben a tekintetben, itt azokról van szó, akik nem a Szerb Haladó Párt tagjai, mivel Vučić elnök korábban kétszer is járt Bujanovacban, és nem vette fel a kapcsolatot vette fel velük, és persze, be sem lépett a helyi önkormányzat épületébe

– jelentette ki Kamberi, aki szerint az szerb elnök két látogatása során csak a Szerb Haladó Párt tagjaival találkozott az előbb említett kávézóban, ami azt jelzi, hogy a kormányzat csak a haladókra fókuszál.

Az albán parlamenti képviselő szerint megszokták már a szerb vezetők, legutóbb pedig a miniszterelnök elutasítását, hogy találkozzon a helyi albán politikusokkal, Ana Brnabić gesztusa azonban egyértelműen jelzi, hogy a szerb kormány nem az emberekre, hanem a párttagokra koncentrál, és hogy az egész állami apparátus részt vesz a közelgő választások előkészítésében.

Bujanovac és Preševo megkerülése, ahol a szerbiai albán lakosság többsége él, azt a benyomást kelti, hogy a szerb állam készül egy olyan forgatókönyvre is, amelyet a nemrégiben megszellőztetett „non-paper” jellegű dokumentumok tartalmaztak, az pedig nem más, mint Preševo völgyének elszakadása Szerbiától, és csatlakozása Koszovóhoz, ami iránt a helyi albánok 1992. március 1-én és 2-án tartott népszavazásukon és az 1999/201-es kirobbantott fegyveres lázadásukkal már kifejezték igényüket.