Connect with us

Koszovó

MÁSKÉPP SZERETI ŐKET: Az egyiknek az anyja, a másiknak a mostohája, avagy a szerb miniszterelnök kerüli az albánokat

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

branbic napredna
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerb miniszterelnök legutóbbi bujanovaci látogatása még inkább megosztotta a városban élő két legnépesebb nemzeti közösséget, az albánokat és szerbeket. Miközben az utóbbiak élvezettel fogadták a miiniszterelnököt, az albánok úgy érezték, hogy Ana Brnabić nem törődik velük, és ők az ignorálást úgy értelmezik, mint „a szegregáció egyik eszközét, amelyet a belgrádi kormány alkalmaz velük szemben”. Az ezredfordulón a Szerbia déli részén lévő Preševo-völgyben fegyveres konfliktus alakult ki a helyi albán lakosság és az akkor még kis-jugoszláv rendőrök között.

Csak a saját párttársaikat szeretik

Nenad Mitrović, aki a Szerb Haladó Párt színeiben képviseli Bujanovacot a szerbiai parlamentben, a miniszterelnöki látogatással kapcsolatban elmondta, hogy Ana Brnabić szavai szerint vannak befektetők, akik érdeklődnek a bujanovaci gyógyfürdő és a csődeljárás alatt álló Gumoplastika cipő felsőrészgyár iránt.

– Azt mondta nekünk, hogy vannak befektetők, akik érdeklődnek e két vállalat iránt, amelyeknek a helyi fejlődés gerincét kell képezniük

– jelentette ki Mitrović, aki tagja a szerbiai parlament belügyi bizottságának, a Koszovóval foglalkozó bizottságnak, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő testületnek. A helyi szinten mindenképpen befolyásos szerb származású képviselő arról is beszélt, hogy Brnabić júliusban nem miniszterelnökként, hanem a Szerb Haladó Párt elnökségi tagjaként kereste fel a koszovói közelében lévő várost. Felmerül viszont a kérdés, hogy akkor Ana Brnabić miért élvezte az állami testőrség védelmét, és miért tartott vele népes kormányküldöttség?

Mitrović azt is elmondta, hogy a miniszterelnök tisztában van a bujanovaci politikai helyzettel, ahol a szerbeket, mint mondta, tiranai parancsra kiszorították a hatalomból. A képviselő közlése szerint a szerb miniszterelnök látogatása során a Szerb Haladó Párt közelgő tisztújító közgyűlésről folytatott megbeszéléseket helyi párttársaival.

Július végén Ana Brnabić már egyszer járt a déli országrészben lévő pčinjai körzetben, ahol miniszterelnökként felkereste Bosilegradot, Vladičin Hant és Vranjet, míg Bujanovacra a Szerb Haladó Párt képviseletében, és nem kormányfői minőségében látogatott.

Ana Brnabić dél-szerbiai portyázára felfigyelt Ragmi Mustafa, a szerbiai Albánok Nemzeti Tanácsának elnöke is, aki szerint Brnabić azzal, hogy nem kereste fel az albán vezetésű helyi intézményeket, etnikai alapon polarizálta a körzetet.

– Ilyen módszerrel a konfliktusok idején sem találkoztunk

– mondta Mustafa, aki megjegyezte, hogy a miniszterelnök meglátogatta ugyan a Szerb Haladó Párt helyi szervezetét, viszont elkerülte az attól mindössze 100 méterre lévő polgármesteri hivatalt, vagy az Albán Nemzeti Tanács még 20 méterrel odébb lévő épületét.

Vučić elnökhöz hasonlóan Brnabić miniszterelnök is arra inspirálja a helyi szerbeket, hogy alternatív kormányzatot hozzanak létre, miközben nem találkozik az önkormányzat demokratikusan megválasztott legitim (albán nemzetiségű) képviselőivel

– jelentette ki Mustafa, aki szerint a szerb állam részéről hiányzó politikai akarat, és Brnabić miniszterelnök jól kitapintható szelektív hozzáállása szítja a nemzetek közötti feszültséget, miközben a belgrádi vezetés saját érdekeit nézi, amikor a helyi szerbek helyzetével visszaélve fokozza a szegregáció mértékét.

Albán befektető nem privatizálhat

A szerb vezetők tehát azt állítják, hogy vannak befektetők, akik érdeklődnek a bujanovaci gyógyfürdő és a Gumoplastika iránt, ahogy erről Aleksandar Vučić szerb elnök már két évvel ezelőtt, vagyis 2019 februárjában a térségbe látogatva a Levko kávézóban szintén beszélt, miközben az albán származású befektetőket kizárják a társadalmi (állami) tulajdonban lévő cégek privatizációjából.

Shaip Kamberi, a szerbiai parlament albán származású országgyűlési képviselője szerint Ana Brnabić szerbiai miniszterelnök nemrégiben Bujanovacban és Preševóban tett látogatása, amely során nem találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, jól mutatja a szerb állam hozzáállását azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyekben nem a Szerb Haladó Párt kormányoz.

– A bujanovaci szerbek egy része is csalódott ebben a tekintetben, itt azokról van szó, akik nem a Szerb Haladó Párt tagjai, mivel Vučić elnök korábban kétszer is járt Bujanovacban, és nem vette fel a kapcsolatot vette fel velük, és persze, be sem lépett a helyi önkormányzat épületébe

– jelentette ki Kamberi, aki szerint az szerb elnök két látogatása során csak a Szerb Haladó Párt tagjaival találkozott az előbb említett kávézóban, ami azt jelzi, hogy a kormányzat csak a haladókra fókuszál.

Az albán parlamenti képviselő szerint megszokták már a szerb vezetők, legutóbb pedig a miniszterelnök elutasítását, hogy találkozzon a helyi albán politikusokkal, Ana Brnabić gesztusa azonban egyértelműen jelzi, hogy a szerb kormány nem az emberekre, hanem a párttagokra koncentrál, és hogy az egész állami apparátus részt vesz a közelgő választások előkészítésében.

Bujanovac és Preševo megkerülése, ahol a szerbiai albán lakosság többsége él, azt a benyomást kelti, hogy a szerb állam készül egy olyan forgatókönyvre is, amelyet a nemrégiben megszellőztetett „non-paper” jellegű dokumentumok tartalmaztak, az pedig nem más, mint Preševo völgyének elszakadása Szerbiától, és csatlakozása Koszovóhoz, ami iránt a helyi albánok 1992. március 1-én és 2-án tartott népszavazásukon és az 1999/201-es kirobbantott fegyveres lázadásukkal már kifejezték igényüket.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava