ÚJABB NON-PAPER: Ezúttal csak Koszovóról, avagy a területi és vallási autonómia

Olvasási idő: 0 perc

Újabb non-paper jelent meg egy koszovói hírportálon, amely szerint az észak-koszovói szerbek autonómiát kapnának, Szerbia pedig elfogadja Koszovó függetlenségét. Aleksandar Vučić szerb elnök úgy vélte, hogy jól ismeri a térséget az újabb dokumentum szerzője, aki szerinte egy nagyon okos nő. Az angol nyelvű non-papert a koha.net tette közzé. A Kohát Veton Surroi koszovói politikus alapította 1997-ben, most nővére, Flaka Surroi a kiadó, miután Veton Surroi megkezdte politikai karrierjét az ORA nevet viselő reformpártban. A dokumentum eléggé egyedülálló módon, gyakorlatilag területi és vallási autonómiát adna a koszovói szerbeknek, ami precedenst teremthet a térségben, és nem csak a térségben.

21. századi ismeretlen szerző

A politikai üzengetés egyik eszközévé válhat a non-paper, amelynek segítségével bármilyen reális vagy irreális elképzelést szondázni lehet, akár még Alaszka kiválását is az Egyesült Államokból, ezúttal azonban természetesen nem erről van szó.

A vezető koszovói napilap, a Koha Ditore kedden egy újabb non-paperrel emelte a parádé fényét, amelynek megfogalmazását most nem a kis, és politikai tekintetben súlytalan Szlovéniára kente a sajtó, hanem egyenesen a két vezető uniós nagyhatalmat, Franciaországot és Németországot vádolta meg.

Megjegyzendő, hogy a német külügyminiszter a napokban járt Pristinában, ilyen szempontból kicsit megkésett a dokumentum, ha csak nem maga Heiko Maas csempészte be a Koha szerkesztőségébe.

Az új non-paper eredetéről – mint az ilyenkor lenni szokás – nem sokat tudni, csak annyit, hogy egy 21. századi ismeretlen szerző műve.

A szerkesztőség kapott egy dokumentumot, amely állítólag egy Németország és Franciaország által készített non-paper, és a két ország közös kezdeményezése a párbeszéd folytatására és végleges megállapodással történő lezárására. Ennek a dokumentumnak a hitelességét a szerkesztőség nem tudta megállapítani, de néhány diplomata, akikkel a Koha kapcsolatba lépett, többé-kevésbé megerősítette, hogy az abban említett pontok összhangban vannak azzal, amit várhatóan a párbeszéd során várhatóan megvitatnak.

– írta a cikk felvezetőjében a koszovói albán nyelvű napilap, amely meg nem nevezett személyekre hivatkozva közölte, hogy az elképzeléseket az Európai Unió és az Egyesült Államok is támogatja, az utóbbi minden kétséget kizáróan Koszovó meghatározó fontosságú szponzora.

Kurtit hozza pozícióba

A levél kimondja, hogy az Európai Unió továbbra is megkönnyíti a folyamatot, amely a két fél között egy jogilag kötelező érvényű megállapodás aláírásához vezet, annak érdekében, hogy minden megoldatlan kérdést rendeződjön, és ezáltal el lehessen indulni az európai úton, és lehetővé váljon az emberek életének javítása.

A dokumentum szerint Koszovónak nem szabad kereskedelmi akadályokat kivetnie Szerbiára, amelynek viszont tiszteletben kell tartania Koszovó jelenlegi helyzetét a nemzetközi színtéren, vagyis mindkét félnek be kell tartania a moratóriumot a nemzetközi porondon.

A franciáknak és a németeknek tulajdonított non-paper ugyanakkor véglegesíti Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerepét a rendezési folyamatban, vagyis fordult a kocka: korábban Szerbia nevében a miniszterelnök tárgyalt a koszovói elnökkel, most viszont a koszovói miniszterelnök a szerb elnökkel folytat megbeszélést azzal. Az utóbbi esetben egy és ugyanarról a személyről van szó, aki pozíciót váltott, miközben Koszovó képviselete az államfőtől a miniszterelnök kezébe került át.

A lényeg az, hogy a Pristinában megjelent dokumentum Albin Kurtit hozza pozícióba.

Aleksandar Vučić szerb elnök, aki Belgrádot, és Albin Kurti miniszterelnök, aki Pristinát képviseli, tárgyalásokat folytat a felek közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodás véglegesítéséről. A folyamatnak 2022 február vége előtt be kell fejeződnie

– áll a dokumentumban, amely ezáltal tíz hónapot ad a koszovói kérdés rendezésére, vagyis a következő szűk egy év alatt kellene elérni azt, ami több mint tíz év során nem sikerült.

A dokumentum leszögezi, hogy az érintettek a nemzetközi jog értelemben tiszteletben tartják a másik fél szuverenitását, területi integritását és függetlenségét, és a kölcsönös bizalom, valamint a jóakarat és a tolerancia megerősítésére törekszenek, ezért együttműködnek a béke, a stabilitás és a fejlődés előmozdításában.

  • ÚJABB NON-PAPER: Ezúttal csak Koszovóról, avagy a területi és vallási autonómia koha nagyon 1 503x736
  • ÚJABB NON-PAPER: Ezúttal csak Koszovóról, avagy a területi és vallási autonómia koha1 508x744
  • ÚJABB NON-PAPER: Ezúttal csak Koszovóról, avagy a területi és vallási autonómia koha 3 511x748
  • ÚJABB NON-PAPER: Ezúttal csak Koszovóról, avagy a területi és vallási autonómia koha 4 498x728

Területi és vallási autonómia

A dokumentum gyakorlatilag egyedülálló módon területi autonómiát kínál a tartományban élő mintegy 150 ezer szerbnek, ami precedensértékű lehet a térségben, hiszen ezt követően más népek is hasonló jogokat követelhetnek, például a Preševo völgyben élő albánok, vagy a vajdasági magyarok, akiknek száma meghaladja a koszovói szerbek számát, és itt érdemes most arra gondolni, hogy az utóbbi évtizedekben miért éppen a Vajdaságba történt a horvátországi, boszniai és koszovói szerb menekültek jó részének betelepítése.

A feleknek meg kell állapodniuk egy „észak-koszovói autonóm körzet” létrehozásáról, mint a koszovói regionális önkormányzat önálló közigazgatási egységéről, amelynek joga lenne regionális alapon szabályozni a törvényeket a gazdaság, a pénzügy, az infrastruktúra, a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a szociális védelem, az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a városfejlesztés és az európai együttműködés terén, Koszovó alkotmányának és a helyi önkormányzatok jogszabályainak megfelelően

A koszovói “non-paper” szerint – amelynek hitelességét a Koha nem tudta megállapítani – az ‘Észak-Koszovó Autonóm Körzet’ magában foglalná Zvečant és a környékén lévő 35 falut, Leposavićot 72 falvával, Észak-Mitrovicát és Zubin Potok kataszteri övezetét 63 faluval.

A dokumentum különleges státuszt ajánl fel a koszovói szerb ortodox egyház számára, ami biztosítanák a „zavartalan tevékenységet”. A dokumentum szerint “a szerb egyház belső autonómiával rendelkezne Koszovó politikai és alkotmányos rendszerének keretében, a tulajdonában lévő javak sérthetetlenek lennének, maga az ortodox egyház pedig kiváltságos státuszt élvezne”.

A vallási (egyházi) autonómia több mint 40 szerb templomot és kulturális nevezetességet foglalna magában. A koszovói ortodox egyházat, mint a szerb ortodox egyház alapvető részét, az alkotmányos változások után a szerb ortodox egyház peći pátriárkája vezetné.

A felek egy gazdasági övezetet is létrehoznának Mitrovicában, amely a határ mindkét oldalán a gazdasági fejlődés katalizátora lenne, összhangban az európai régiók koncepciójával.

Mindkét félnek alkotmányos változásokat kellene végrehajtania a jogilag kötelező érvényű megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében.

Egy jogilag kötelező érvényű megállapodás ratifikálását követően Szerbia vállalja, hogy nem ellenzi tovább Koszovó nemzetközi, multilaterális vagy regionális szervezetekbe történő belépési kérelmét, amelyeknek Szerbia már tagja

– áll a Németországnak és Franciaországnak tulajdonított non-paperben.




A szög és a zsák viszonya

Bárki is fogalmazta meg a dokumentumot, ellégé vicces kedvében lehetett, amikor azt vetette papírra, hogy a tárgyalási folyamat levezérlését Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vállalja, és ennek érdekében Németország és Franciaország támogatásával találkozót szervez 2021 júniusában Párizsban.

Nehezen lehet elképzelni, hogy spanyol származású Borrell, amelynek hazája nem ismeri el Koszovó függetlenségét, rezzenéstelen arccal elvállalja a karmesteri szerepet, és esetleg a szerb-koszovói tárgyalások sikeres lezárását követően a partitúrákat átadja a baszkoknak és a katalánoknak.

A másik akadályt a szerbek jelenthetik, akik már olvasták a dokumentumot, és nem fogadták kitörő örömmel, egyetlenegy okból kifolyólag.

Ezt a non-papert olyan valaki találta ki, aki nagyon okos, aki jóval okosabb és ravaszabb nálam. Látom, hogy mindenki cáfolja, de ez sokkal nagyobb gondot okozott nekem, mint az első non-paper. Sok minden van benne, ami a szerbeknek tetszene, de van egy kulcskérdés, Koszovó elismerése, ami szörnyű dolog a szerbek számára

– jelentette ki a szerb elnök az ország déli részén, ahol a kínai védőoltás második adagját vette fel.

Vučić hozzátette: annak ellenére, hogy ennek a non-papernek sincs gazdája, elemezni fogja, egyetlen dolog azonban elfogadhatatlan, Koszovó függetlenségének elismerése.


Napi hírlevél, ne maradj le róla!



ÚJABB NON-PAPER: Ezúttal csak Koszovóról, avagy a területi és vallási autonómia balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!