A Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd ugyan folytatódott, formálisan legalábbis, de mint várható is volt: ismét megtörtént A NAGY SEMMI, vagyis annál alig több. A Kurti-Vučić találkozó előtt senki sem volt optimista, és ez a találkozó után is így maradt. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy gondolja, hogy a Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd nem lesz könnyű, de a térség hosszú távú stabilitása kerülhet veszélybe, ha nem születik megállapodás. A párbeszéd résztvevői még a július 25-én kezdődő diplomáciai nyári szünet előtt ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.

Saját állítása szerint nem anyázott

Az új koszovói kormány megalakulása óta nem hagyott kétségeket afelől, hogy kevésbé hajlik a kompromisszumokra a Szerbiával folyó tárgyalásokon, mint elődei, de vajon működik-e ez a keménykedés?

Szerbia ugyanebben a hangnemben válaszolt, és ez az erőfitogtató magatartás a találkozót követően sem változott meg egyik oldalon sem, miután az egyik fél maga mögött tudja az Egyesült Államokat, a másik pedig Oroszországot.

Aleksandar Vučić az igen gyorsan befejeződött találkozót követően úgy fogalmazott, hogy a párbeszéd rövidségéből könnyű következtetni az eredményre.

– mondta a találkozó után a szerb elnök, aki szerint a koszovói albán küldöttség nem akarja teljesíteni, amit korábban aláírt (a szerb községek közösségének létrehozásával kapcsolatban), ugyanakkor „sürgősen és rögtön” hallani szeretné, hogy Szerbia mikor ismeri el Koszovó függetlenségét.

De ez majd kiderül, ha kiderül.

A Józsefek szerepe

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a párbeszéddel kapcsolatos napirendi pontokkal sem értenek egyet, ezért új javaslatot tettek arra, hogy miről kellene tárgyalni.

Mindössze négy pontról.

1️⃣ Az Európai Unió a Lichtenstein, Norvégia és Izland mintájára kössön megállapodást a hat nyugat-balkáni országgal

2️⃣ Koszovó és Szerbia haladéktalanul írjon alá békemegállapodást, amelyben ígéretet tesznek arra, hogy nem támadják meg egymást. Ez most minden eddiginél fontosabb, egy nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után.

A második pont bújtatva ugyan, de magában foglalja a kölcsönös elismerést is, ilyen szerződés ugyanis csak két szuverén és független állam között jöhet létre. Amit a harmadik pont ki is mond.

3️⃣ A Koszovói Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti kölcsönös elismerést követően mindkét országban a reciprocitás elve érvényesül, ideértve a kisebbségek kérdését is. Tehát a koszovói szerbek létrehozhatják a saját nemzeti tanácsukat, a szerbiai albánok és bosnyákok esetében alkalmazott modell alapján

4️⃣ Az eltűnt személyekkel kapcsolatban Szerbia vonja vissza posztjáról a szerb küldöttség vezetőjét, Veljko Odalović urat, aki 1997–1999-ben „a koszovói körzet vezetője” volt, vagyis Zoran Anđelković úrral közösen a szerb megszállás irányítója.

Albin Kurti közölte, hogy az első javaslatára még nem kapott választ, amire valójában nem a szerbeknek, hanem az Európai Uniónak kell reagálnia. A maradék három pontot a szerbek már elutasították.

A koszovói miniszterelnök annak a várakozásának adott hangot, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök és Nikola Selaković szerb külügyminiszter Belgrádba visszatérve komolyan megfontolja a javaslatok elfogadását.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője körülbelül ennek a cikknek a megjelenésével párhuzamosan találkozik Joseph Biden amerikai elnökkel, hogy tájékoztassa őt a szerb-koszovói szerb tárgyalások fejleményeiről.