Connect with us

Egyesült Államok

A NAGY SEMMI 2.0: A szerb elnök állítólag nem anyázott, avagy a soha egyetlen árnyalata

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kosovo brusszel
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

 
A Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd ugyan folytatódott, formálisan legalábbis, de mint várható is volt: ismét megtörtént A NAGY SEMMI, vagyis annál alig több. A Kurti- Vučić találkozó előtt senki sem volt optimista, és ez a találkozó után is így maradt. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy gondolja, hogy a Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd nem lesz könnyű, de a térség hosszú távú stabilitása kerülhet veszélybe, ha nem születik megállapodás. A párbeszéd résztvevői még a július 25-én kezdődő diplomáciai nyári szünet előtt ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.

Saját állítása szerint nem anyázott

Az új koszovói kormány megalakulása óta nem hagyott kétségeket afelől, hogy kevésbé hajlik a kompromisszumokra a Szerbiával folyó tárgyalásokon, mint elődei, de vajon működik-e ez a keménykedés? A NAGY SEMMI 2.0: A szerb elnök állítólag nem anyázott, avagy a soha egyetlen árnyalata

Szerbia ugyanebben a hangnemben válaszolt, és ez az erőfitogtató magatartás a találkozót követően sem változott meg egyik oldalon sem, miután az egyik fél maga mögött tudja az Egyesült Államokat, a másik pedig Oroszországot.

Aleksandar Vučić az igen gyorsan befejeződött találkozót követően úgy fogalmazott, hogy a párbeszéd rövidségéből könnyű következtetni az eredményre.

– Megállapodtunk abban, hogy július végéig a legmagasabb szinten folytatjuk a párbeszédet, remélem, hogy ez fontos dolog, de minden mást szinte felesleges kommentálni

– mondta a találkozó után a szerb elnök, aki szerint a koszovói albán küldöttség nem akarja teljesíteni, amit korábban aláírt (a szerb községek közösségének létrehozásával kapcsolatban), ugyanakkor “sürgősen és rögtön” hallani szeretné, hogy Szerbia mikor ismeri el Koszovó függetlenségét.

– Nem értettünk semmiben sem egyet, mivel (Kurti) azért jött, hogy ne értsek vele egyet. Azt mondta nekem: azért jöttem, hogy megkérdezzem, mikor ismeritek el Koszovót. Amire azt válaszoltam, hogy soha. Amit tettek, az a párbeszéd felszámolására tett kísérlet volt


– jelentette ki a szerb elnök, aki saját bevallása szerint semmi sértőt nem mondott, nem káromkodott, és habár viszonylag élesen fogalmazott, nem lépte túl a jóneveltség határát.

De ez majd kiderül, ha kiderül.

A Józsefek szerepe

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a párbeszéddel kapcsolatos napirendi pontokkal sem értenek egyet, ezért új javaslatot tettek arra, hogy miről kellene tárgyalni.

Mindössze négy pontról. kurti removebg preview

1️⃣ Az Európai Unió a Lichtenstein, Norvégia és Izland mintájára kössön megállapodást a hat nyugat-balkáni országgal

2️⃣ Koszovó és Szerbia haladéktalanul írjon alá békemegállapodást, amelyben ígéretet tesznek arra, hogy nem támadják meg egymást. Ez most minden eddiginél fontosabb, egy nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után.

A második pont bújtatva ugyan, de magában foglalja a kölcsönös elismerést is, ilyen szerződés ugyanis csak két szuverén és független állam között jöhet létre. Amit a harmadik pont ki is mond.

3️⃣ A Koszovói Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti kölcsönös elismerést követően mindkét országban a reciprocitás elve érvényesül, ideértve a kisebbségek kérdését is. Tehát a koszovói szerbek létrehozhatják a saját nemzeti tanácsukat, a szerbiai albánok és bosnyákok esetében alkalmazott modell alapján

4️⃣ Az eltűnt személyekkel kapcsolatban Szerbia vonja vissza posztjáról a szerb küldöttség vezetőjét, Veljko Odalović urat, aki 1997–1999-ben “a koszovói körzet vezetője” volt, vagyis Zoran Anđelković úrral közösen a szerb megszállás irányítója.

Albin Kurti közölte, hogy az első javaslatára még nem kapott választ, amire valójában nem a szerbeknek, hanem az Európai Uniónak kell reagálnia. A maradék három pontot a szerbek már elutasították.

A koszovói miniszterelnök annak a várakozásának adott hangot, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök és Nikola Selaković szerb külügyminiszter Belgrádba visszatérve komolyan megfontolja a javaslatok elfogadását.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője körülbelül ennek a cikknek a megjelenésével párhuzamosan találkozik Joseph Biden amerikai elnökkel, hogy tájékoztassa őt a szerb-koszovói szerb tárgyalások fejleményeiről.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Vučić a KFOR-t kéri az északi területekre, a Quinta szerint nagyon veszélyes a helyzet

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

QUINTA KFOR
A szerb elnök tegnap az orosz nagykövettel, ma a Quinta-országok nagyköveteivel találkozott (Forrás: Szerb elnöki Instagram)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Aleksandar Vučić szerb elnök találkozott a Quinta-országok – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország – nagyköveteivel, valamint az Európai Unió küldöttségének vezetőjével. A találkozót követően a szerb elnök alig írt valamit az Instagramon, az amerikai nagykövet a többiek nevében is nyilatkozva ugyanakkor úgy vélte, hogy nagyon veszélyes a helyzet Koszovóban.

Vučić a KFOR-t kéri

Vučić az Instagramon azt írta, hogy a Szerbia számára egyik legnehezebb pillanatban “volt egy fontos beszélgetése a Quinta képviselőivel”.

Ehhez még hozzátette, hogy megismételte Szerbia álláspontját a legutóbbi koszovói (és metóhiai) eseményekkel kapcsolatban, és kérte, hogy “Kurti rendőrsége” helyett a KFOR gondoskodjon minden biztonsági kérdésről Észak-Koszovóban.

Vučić kérdés formájában felvetette azt is, hogy a koszovói rendőrség miért utasította el, hogy az EULEX részt vegyen abban a műveletben, amelyet Koszovó északi részén hajtottak végre a koszovói albán rendőrök.

KFOR QUINTA

A szerb elnök “farkasszemet nézett” a fotósnak háttal lévő amerikai nagykövettel (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerb nemzeti amnézia

Christopher Hill amerikai nagykövet a szerb elnökkel folytatott megbeszélést követően kijelentette, hogy a Quinta nagykövetei szerint nagyon veszélyes a helyzet Koszovó északi részén, és további erőfeszítésekre lesz szükség a kiváltó okok megtalálásához.

Hill tragikus eseménynek nevezte, ami történt, és hozzátette, hogy mindenkinek el kell ítélnie a koszovói rendőrség egyik tagjának meggyilkolását. Megjegyezte, hogy természetesen mindig sajnálják az emberéleteket, viszont nem szabad elfeledni, hogy folytatni kell a politikai folyamatot.

Az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, hogy a következő napokban, hetekben erősíteni kell a diplomáciai tevékenységet. Egyúttal elmondta azt is, hogy a jelenlegi európai válságot, valamint a különleges biztonsági és politikai helyzetet illetően fontos beszélni arról, hogy Szerbia hol szeretne lenni.

Hill úgy fogalmazott, hogy Szerbiának magának kell döntenie az útjáról, de annak a véleményének adott hangot, hogy a jólét nem keletről jön, mert az az útvonal folyamatosan javítás alatt áll, és a kérdés az, hogy Oroszország mikor tudja visszaszerezni azt a szerepet, amellyel hozzájárul a civilizációhoz.

A nagykövet úgy vélte, hogy sok ember megérti, hogy Szerbiának nincs más választása, minthogy a Nyugat részévé váljon, merthogy katonai értelemben a semlegesség drága, a független országoknak maguknak kell finanszírozniuk a védelmüket, mert számukra nem létezik a kollektív segítség elve.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy mindazzal, amit elmondott nem arra szeretne utalni, és nem osztja azokat a véleményeket, hogy Szerbiának el kell felejtenie a múlt keserű tapasztalatait, és nemzeti amnéziát kell tartania.

Hill hozzátette, hogy Oroszország megbízhatatlan beszállító, és nem sok eladható fegyverrel rendelkezik, pedig az ukrajnai háború előtt sokan azt hitték, hogy az orosz a második legerősebb hadsereg a világon.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy gondolta, hogy meggyengítheti és megoszthatja a NATO-t, és hogy a NATO eltűnhet, mint a Szovjetunió, amihez hozzátette, hogy amikor Svédország is csatlakozik, akkor éppen az ellenkezője következik be, és újra kell fogalmazni a NATO-szövetség határairól szóló földrajzi adatokat.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava