Egyesült Államok
A NAGY SEMMI 2.0: A szerb elnök állítólag nem anyázott, avagy a soha egyetlen árnyalata
A Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd ugyan folytatódott, formálisan legalábbis, de mint várható is volt: ismét megtörtént A NAGY SEMMI, vagyis annál alig több. A Kurti-Vučić találkozó előtt senki sem volt optimista, és ez a találkozó után is így maradt. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy gondolja, hogy a Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd nem lesz könnyű, de a térség hosszú távú stabilitása kerülhet veszélybe, ha nem születik megállapodás. A párbeszéd résztvevői még a július 25-én kezdődő diplomáciai nyári szünet előtt ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Saját állítása szerint nem anyázott
Az új koszovói kormány megalakulása óta nem hagyott kétségeket afelől, hogy kevésbé hajlik a kompromisszumokra a Szerbiával folyó tárgyalásokon, mint elődei, de vajon működik-e ez a keménykedés?
Szerbia ugyanebben a hangnemben válaszolt, és ez az erőfitogtató magatartás a találkozót követően sem változott meg egyik oldalon sem, miután az egyik fél maga mögött tudja az Egyesült Államokat, a másik pedig Oroszországot.
Aleksandar Vučić az igen gyorsan befejeződött találkozót követően úgy fogalmazott, hogy a párbeszéd rövidségéből könnyű következtetni az eredményre.
– mondta a találkozó után a szerb elnök, aki szerint a koszovói albán küldöttség nem akarja teljesíteni, amit korábban aláírt (a szerb községek közösségének létrehozásával kapcsolatban), ugyanakkor „sürgősen és rögtön” hallani szeretné, hogy Szerbia mikor ismeri el Koszovó függetlenségét.
De ez majd kiderül, ha kiderül.
A Józsefek szerepe
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a párbeszéddel kapcsolatos napirendi pontokkal sem értenek egyet, ezért új javaslatot tettek arra, hogy miről kellene tárgyalni.
Mindössze négy pontról.
1️⃣ Az Európai Unió a Lichtenstein, Norvégia és Izland mintájára kössön megállapodást a hat nyugat-balkáni országgal
2️⃣ Koszovó és Szerbia haladéktalanul írjon alá békemegállapodást, amelyben ígéretet tesznek arra, hogy nem támadják meg egymást. Ez most minden eddiginél fontosabb, egy nappal a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után.
A második pont bújtatva ugyan, de magában foglalja a kölcsönös elismerést is, ilyen szerződés ugyanis csak két szuverén és független állam között jöhet létre. Amit a harmadik pont ki is mond.
3️⃣ A Koszovói Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti kölcsönös elismerést követően mindkét országban a reciprocitás elve érvényesül, ideértve a kisebbségek kérdését is. Tehát a koszovói szerbek létrehozhatják a saját nemzeti tanácsukat, a szerbiai albánok és bosnyákok esetében alkalmazott modell alapján
4️⃣ Az eltűnt személyekkel kapcsolatban Szerbia vonja vissza posztjáról a szerb küldöttség vezetőjét, Veljko Odalović urat, aki 1997–1999-ben „a koszovói körzet vezetője” volt, vagyis Zoran Anđelković úrral közösen a szerb megszállás irányítója.
Albin Kurti közölte, hogy az első javaslatára még nem kapott választ, amire valójában nem a szerbeknek, hanem az Európai Uniónak kell reagálnia. A maradék három pontot a szerbek már elutasították.
A koszovói miniszterelnök annak a várakozásának adott hangot, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök és Nikola Selaković szerb külügyminiszter Belgrádba visszatérve komolyan megfontolja a javaslatok elfogadását.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője körülbelül ennek a cikknek a megjelenésével párhuzamosan találkozik Joseph Biden amerikai elnökkel, hogy tájékoztassa őt a szerb-koszovói szerb tárgyalások fejleményeiről.
Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia5 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró5 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható