A Reuters szerint Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Reuters brit hírügynökség szerint Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába. A brit hírügynökség délelőtt megjelent cikkében arra emlékeztetett, hogy Szerbia az egyetlen európai ország, amely elutasította, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, a mostanában napvilágra került dokumentumok szerint azonban állítólag beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson a hadban álló Kijevnek, és lehet, hogy ezt már meg is tette.

Szerbia és a fegyverek

A brit hírügynökség cikke szerint egy titkos Pentagon-dokumentumból az derül ki, hogy Szerbia elutasította, hogy kivegye részét az ukrán erők kiképzéséből, de kötelezettséget vállalt „halálos segély” küldésére, és az is lehet, hogy már szállított is fegyvereket Ukrajnának.

A dokumentum szerint Szerbiának megvan a politikai akarata és katonai képessége arra, hogy a jövőben ezt megtegye.

A dokumentumot titkos és NOFORN jelzéssel látták el, ami tiltja az információk átadását a külföldi hírszerző szolgálatoknak és hadseregeknek.

Az irat március 2-án kelt, és a vezérkari főnökök egyesített irodájának pecsétjével látták el, ezzel kapcsolatban a Reuters megjegyezte, hogy nem tudta független forrásokból ellenőrizni a hitelességét.

A brit hírügynökség hozzátette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök hivatala és Ukrajna belgrádi nagykövetsége nem reagált azonnal a kérdéssel kapcsolatos megkeresésre.

Egy kiszivárogtatott dokumentum (Forrás: Twitter)

A Pentagon szintén nem válaszolt azonnal a Reuters kérdéseire a dokumentum Szerbiára való hivatkozásával kapcsolatban, és korábban azt is elutasította, hogy kommentálja a kiszivárgott dokumentumokat.

A cikk szerint Vučić kormánya semlegesnek vallotta magát az ukrajnai háborúban, annak ellenére, hogy az országnak mély történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatai vannak Oroszországgal.

– Ha ez a dokumentum valós adatokat tartalmaz, akkor vagy Vučić kétszínűségét mutatja Oroszországgal szemben, vagy pedig óriási nyomás alatt áll Washington részéről, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába

– idézte a Reuters Janusz Bugajskit, a Jamestown Alapítvány külpolitikai intézet kelet-európai szakértőjét.

Az amerikai igazságügyi minisztérium a kiszivárogtatási üggyel kapcsolatban annyit közölt, hogy vizsgálják a történteket, miközben Pentagon azt közölte, hogy az amerikai nemzetbiztonságnak okozott kárt igyekeznek felmérni.

Ukrajna megsegítése

A Reuters cikke szerint Pentagon négy kategóriába sorolta az Ukrajna kéréseire adott válaszokat a különböző országok részéről:

• olyan országok, amelyek vállalták, hogy kiképzést és halálos segítséget nyújtanak;
• olyan országok, amelyek már nyújtottak kiképzést, halálos segítséget vagy mindkettőt;
• olyan országok, amelyek rendelkeznek a katonai képességekkel és a politikai akarattal, „hogy a jövőben halálos segítséget nyújtsanak.
• Ausztria és Málta mind a négy kategóriában „nem”-et jelölt meg.

A táblázat nyilvánosságra hozatala alig több mint egy hónappal azután történt, hogy az oroszbarát Telegram globális üzenetküldő alkalmazáson – és számos orosz portálon – nyilvánosságra került dokumentumok szerint egy szerb fegyvergyártó cég novemberben 122 mm-es Grad föld-föld rakétákat szállított Kijevbe.

A valjevói Krušik bejárata: Itt állítják elő a rakétákat, amelyeket a szerbek állítólag Ukrajnának küldtek (Forrás: Krušik)

A dokumentumok között szerepelt egy szállítási jegyzék és egy ukrán kormányzati végfelhasználói igazolás.

Moszkva márciusban közölte, hogy hivatalos magyarázatot kért Belgrádtól az állítólagos szállításokról – idézte az állami TASZSZ hírügynökség Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőt.

A valjevói Krušik fegyvergyártó cég tagadta, hogy rakétákat vagy más fegyvereket szállított volna Ukrajnának. Vučić „notórius hazugságnak” nevezte az állításokat.

– Nem exportáltunk semmilyen fegyvert vagy lőszert Oroszországba vagy Ukrajnába

– mondta a szerb elnök március 5-i katari látogatásán, miután a botrány kirobbanásakor éppen házon kívül volt.

A Reuters nem tudta függetlenül megerősíteni a Telegramban közzétett szállítási dokumentáció hitelességét.

A háború tavaly februári kezdete óta Vučić igyekszik egyensúlyt fenntartani a Moszkvával való szoros kapcsolatok és az Európai Unióhoz történő csatlakozás célja között.

A Reuters ezzel kapcsolatban a cikk végén még egyszer nyomatékosította, hogy Szerbia az egyetlen állam, amely az Oroszországgal szembeni szankciókat bevezető 44 európai országtól eltérően nem büntette Oroszországot.