A független választási megfigyelő Vučićék legnagyobb ellensége?

A hatalom a független választási megfigyelőket támadja, a CRTA pedig tovább számolja a szabálytalanságokat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások közeledtével a független választási megfigyelők egyre inkább a hatalom célkeresztjébe kerülnek. A CRTA szerint a szervezet elleni támadások már nem elszigetelt esetek, hanem egy szélesebb politikai kampány részei.

Szerbiában már az is bűnnek számít, ha valaki csak szóvá teszi, hogy a választási folyamattal valami nagyon nincs rendben. A CRTA választási megfigyelő szervezet legfrissebb jelentése lesújtó képet fest a parlamenti választások előtti állapotokról: megfélemlítés, visszaélések, a választópolgárok jogainak korlátozása, a kormánypárti média által szított félelem és a választás napjára jósolt káosz.

A hatalom válasza azonban nem a feltárt visszásságok kivizsgálása, hanem a hírvivő hiteltelenítése lett. Ana Brnabić házelnök szerint a CRTA nem független megfigyelő, hanem az egyetemisták szekerét tolja. Vučić szerint propagandisták.

A több mint húsz éve működő, nemzetközi elismerésekkel rendelkező civil szervezet így maga is a haladó választási kampány egyik célpontjává vált. A hatalom igyekszik mindenkire célkeresztet rajzolni, aki neki ellent mond, csak már annyian vannak, hogy „nem győzik festékkel”.

A jelentés, ami kiütötte a biztosítékot

Az elmúlt hetekben egyre erősödött a félelem a társadalomban, miközben a közelgő választásokkal összefüggésben különböző módokon sérülnek a polgárok jogai és szabadságjogai, erről beszélt Raša Nedeljkov, a CRTA programigazgatója a választási megfigyelő szervezet kampány első szakaszáról készített jelentésének bemutatóján.

Nedeljkov pontosította, hogy elsősorban a választásokon való részvétel joga kerül veszélybe, függetlenül attól, hogy valaki választópolgárként, megfigyelőként vagy akár jelöltként kíván részt venni a folyamatban.

Kapcsolódó cikk

Éjszaka szavaztatják a szerb diaszpóra egy részét

A CRTA programigazgatója szerint a választások tisztaságát jelenleg leginkább a széles körű választási manipuláció veszélyezteti, amelyben nyilvánvalóan szerepet játszik a szerb külügyminisztérium is, célozva ezzel arra, amiről már korábban írtunk, vagyis a külföldi szavazóhelyek megnyitása körüli cirkuszra.

A CRTA választási manipuláció részének nevezte a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) szerinte életszerűtlen döntését is, amelynek értelmében a világ valamennyi időzónájában szerbiai idő szerint kell szavazni. A döntés nemcsak Szerbiában, hanem a vizsgált demokratikus országok gyakorlatában is példátlan. A CRTA ugyanis megpróbált olyan nemzetközi példát találni, amely igazolhatná a RIK döntését, de nem talált ilyet.

Nedeljkov szerint a Szerbiában élő polgárok jogai és szabadságjogai is veszélyben vannak. Emlékeztetett a választási szereplők állítólagos törvénytelen lehallgatására, valamint arra, hogy az így megszerzett, esetenként utólag módosított felvételeket egyes személyek célkeresztbe állítására és választási listák lejáratására használták fel. A CRTA adatai szerint a kampány első szakaszában az Informer televízió legalább tíz alkalommal használt fel lehallgatott beszélgetéseket.

Nedeljkov szerint a társadalomban egyfajta kollektív paranoia alakul ki, amelyben az emberek már nem tudják, mit mondhatnak ki, és mit nem, már viccelődni sem mernek, nemhogy komolyan vállalnák a véleményüket.

Az ellenzékről szóló műsoridő csaknem fele negatív kampány

A CRTA médiafigyelésének eredményeit ismertetve Nedeljkov elmondta, hogy az országos lefedettségű televíziókban az ellenzék feleannyi műsoridőt kapott, mint a hatalom képviselői. Ráadásul az ellenzéknek szentelt műsoridő csaknem fele negatív kampányként értékelhető.

A legkevesebb időt a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) biztosította az ellenzék számára: az összes politikai szereplőnek szentelt műsoridő mindössze 15 százalékát. A CRTA szerint még ez a szerény arány is nagyrészt annak köszönhető, hogy bevezették a kötelező választási műsorblokkokat. A kampány első három hetében a szervezet megfigyelői összesen 49 incidenst dokumentáltak, ami átlagosan napi két esetet jelent.

A hatalomhoz közel álló legbefolyásosabb internetes médiumokban csaknem 1500 olyan bejegyzés jelent meg, amely a politikai ellenfeleket, illetve a független választási megfigyelőket erőszakos szereplőként mutatta be. Egyes írások egyenesen véres forgatókönyveket jósoltak a választás napjára.

A kormánypárti bulvársajtó szerint a CRTA a külföldi titkosszolgálatok eszköze

A CRTA programigazgatója különösen aggasztónak nevezte, hogy folyamatosan ellenséges hangulatot keltenek a független választási megfigyelőkkel szemben. Elmondása szerint a különféle vádak először jelentéktelen, gyakran frissen létrehozott közösségimédia-profilokon jelennek meg, majd rövid idő alatt átveszik őket a hatalomhoz közel álló médiumok, végül pedig a legmagasabb rangú állami tisztségviselők nyilatkozataiban is visszaköszönnek.

A CRTA-t külföldi titkosszolgálatok eszközeként, rejtett politikai szereplőként és az állam megdöntésére irányuló összeesküvés résztvevőjeként állítják be.

Kapcsolódó cikk

Feszült helyzet a szerbiai helyhatósági választásokon, mindenfelé csalnak

Nedeljkov hangsúlyozta, hogy az ilyen támadások nemcsak a polgárok jogait és szabadságjogait veszélyeztetik, hanem azoknak a személyes biztonságát is, akik idejüket és energiájukat a választások megfigyelésére fordítják a szabad és tisztességes választások érdekében.

A CRTA ráadásul bírálta a jelöltállítás folyamatát is: a jelentés szerint ugyanis a kormánypártok valamennyi választási listája esetében a támogatói nyilatkozatok többségét nem közjegyzők, hanem önkormányzati hivatalok hitelesítették.

A CRTA terepen dolgozó megfigyelőinek adatai szerint az Aleksandar Vučić-Egyesült Szerbia választási lista minden harmadik dokumentált kampánytevékenységében felmerült a manipuláció vagy a törvénnyel való visszaélés valamely formájának gyanúja.

Ezek között szerepeltek a támogatói aláírások esetleges meghamisításával kapcsolatos ügyek, például amikor az aláírásokat az érintett polgárok jelenléte nélkül hitelesíthették. Egyes esetekben pénzt, segítséget vagy munkahelyet ajánlhattak politikai támogatásért cserébe.

Brnabić, a provokátor

A CRTA jelentése kapcsán legerélyesebben Ana Brnabić reagált, aki most a parlament elnöke és ügyvezető államfő egy személyben. Azzal vádolta meg a szervezetet, hogy az egyetemisták választási listáját támogatja. Megkérdőjelezte a CRTA objektivitását és pártatlanságát, mindezt pedig a jelentés apropóján tette.

Brnabić egy egész sajtótájékoztatót szentelt ennek, s a szervezet közösségi oldalain 2025-ben megjelent bejegyzéseket mutatott be az újságíróknak. Állítása szerint a CRTA törvénytelen tüntetésekre buzdított, támogatta azokat, és részt vett az általa „színes forradalomnak” nevezett eseményekben.

Kapcsolódó cikk

Brnabić széttrollkodta az N1 televízió első választási vitáját

Nem először fordul elő, hogy a szerb hatalom a választási visszaélésekre figyelmeztető CRTA-t veszi célba. Aleksandar Vučić korábban propagandistáknak nevezte a szervezet munkatársait, Ana Brnabić pedig rendszeresen megkérdőjelezi a választási megfigyelők pártatlanságát.

Raša Nedeljkov korábban közvetlen konfliktusba került Aleksandar Vučićtyal és Ana Brnabićtyal is. A 2023. decemberi választásokat követően a CRTA súlyos szabálytalanságokról számolt be. A hatalom képviselői válaszul a szervezet hitelességét és külföldi finanszírozását kérdőjelezték meg. A szervezetet korábban még az államfő elleni merényletkísérlettel és államcsínnyel is megvádolták a parlamentben.

Az Informer tulajdonosa, Dragan J. Vučičević például terrorszervezetnek nevezte korábban a CRTA-t, ennek kapcsán a szervezet első fokon pert nyert az Informer ellen.

A választási megfigyelő szervezet 2026 nyarán olyan közvélemény-kutatást publikált, amely szerint a pártot választani tudók körében az egyetemisták listáját 44,9 százalék, a Szerb Haladó Pártot pedig 35,7 százalék támogatta. Vučić ezt követően propagandistáknak nevezte a szervezet munkatársait.

A belgrádi Főbíróság helyt adott a Crta ideiglenes intézkedés iránti kérelmének, és megtiltotta az Informer portál főszerkesztőjének, a képen látható Dragan J. Vučičevićnek, hogy a bírósági eljárás lezárulásáig a Crtát egy vérfürdőt előkészítő bűnszervezetnek nevezze (Forrás: YouTube, Screenshot)

A SHARE Alapítvány október 7-én közzétett elemzése szerint a CRTA elleni médiatámadásoknak több visszatérő eleme van. A vizsgált időszakban Ana Brnabić 24, a szervezetet támadó cikk kiindulópontjaként szerepelt. A támadások célpontjai között név szerint is szerepelt Raša Nedeljkov, Vukosava Crnjanski és Pavle Dimitrijević.

A kutatók szerint a támadások egyik módszere, hogy a CRTA-t választási megfigyelő helyett politikai szereplőként próbálják bemutatni. Egy másik visszatérő elem a külföldi finanszírozás felemlegetése. Az elemzés azt is rögzíti, hogy szeptember 26-án a választási megfigyelő szervezet visszautasította Vučić meghívását az RTS televíziós vitájára. Ezt követően jelentősen megszaporodtak a szervezettel szembeni támadások.

A liberális hálózattól a hatalom ellenségéig

A szerb hatalom által most politikai részrehajlással vádolt CRTA nem tegnap alakult, és nem is az egyetemista mozgalom hívta életre. A szervezet története egészen 2002-ig nyúlik vissza, amikor LiNet, vagyis Liberális Hálózat néven jött létre, a Milošević-rendszer bukását követő demokratikus átmenet időszakában.

A 2009 óta CRTA néven működő szervezet mára Szerbia egyik legismertebb választási megfigyelőjévé nőtte ki magát, amelynek jelentései rendszeresen rámutatnak a választási rendszer visszásságaira, a közpénzek kampánycélú felhasználására és a kormánypártok médiatúlsúlyára.

A Vukosava Crnjanski vezette szervezet működését amerikai és európai intézmények, kormányzati fejlesztési programok és magánalapítványok is támogatták. Finanszírozási háttere nyilvános, könyvvizsgálói jelentései hozzáférhetők.

A CRTA és a hatalom közötti konfliktus egyik alapvető kérdése az, hogy meddig terjedhet egy civil szervezet joga a demokratikus intézmények bírálatára, és hol kezdődik a pártpolitikai szerepvállalás?

Ana Brnabić szerint a CRTA már átlépte ezt a határt, amikor támogatta az egyetemista tiltakozásokat. A szervezet viszont kitart amellett, hogy választási megfigyelőként, nem pedig politikai versenyzőként vesz részt a folyamatban.