Connect with us

Oroszország

Szerb rakétákkal lövik az ukránok az oroszokat, amelyeket a törökök által a szlovákoktól kaptak

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Szerb rakéták
Az orosz "mash.ru" arról számol be, hogy az ukrán fegyveres erők Szerbiából származó rakétákat használnak az Oroszország elleni csapásokhoz (Forrás: mash.ru)
Cikk meghallgatása

Moszkvai sajtóértesülések szerint az ukránok szerb rakétákkal lövik az oroszokat, amelyeket állítólag a törökök érintésével a szlovákoktól szereztek be kanadai közvetítéssel. Ez a soknemzetiségű kavalkadák itt nem ér véget, a fegyvereket ugyanis állítólag az a szerb fegyverkereskedő adta el a törököknek, akit az amerikaiak már korábban “megszankcionáltak”. Tavaly júliusban feltehetően az említett fegyverkereskedő által értékesített fegyvereket szállította állítólag Bangladesnek az az ukrán repülőgép, amely júliusban Görögországban zuhant le. A “repülő fegyverraktárból” nem maradt semmi, a nyolc tagú legénység is porrá égett.

Matt három lépésben

Az orosz sajtó nyomán tele vannak a közösségi oldalak azzal a hírrel, hogy ismét szerb rakéták kerültek az ukrán hadsereg birtokába. Az erre vonatkozó felvételeket most az orosz rezsimhű mash.ru hírportál tette közzé, amely szerint a “kellemetlen valóság része”, hogy Szerbiából származó rakéták repülnek át Ukrajnából az orosz állampolgárokra!

A portál úgy tudja, hogy ezeket a rakétákat az ukrán hadsereg két ország érintésével kapta.

Itt állítják elő a rakétákat

Itt állítják elő a rakétákat, a valjevói Krušik bejárata (Forrás: Krušik)

A mash.ru ezzel kapcsolatban egy videót közöl, amely állítólag egy pozsonyi raktárban készült, ahová 3500 darab 122 mm-es M-21-es rakéta érkezett a Grad rakétarendszerhez. A beszállító a szerb Krušik hadiipari vállalat.

Az orosz portál azt is leírja, hogy miként jutottak a rakéták Ukrajnába, ami gyakorlatilag egy három lépcsős folyamat volt, vagyis “matt három lépésben”.

Első lépés: a kanadai JNJ Export- Import rakétákat rendelt a szerb Krušik cégtől.

Második lépés: a rakétákat tartalmazó dobozok Szerbiából Törökországba repültek, ahol az Arca Savunma Sanayi Ticaret Limited Şirketi volt a címzett.

Harmadik lépés: A rakomány Törökországból Szlovákiába indult, majd onnan Ukrajnába ment tovább.

– Nem világos, hogy a szerbek tudják-e, hogy végül kinek adták el a rakétákat. Információink szerint a kiszállítások február 4-én és 6-án történtek

– írta cikkében az orosz hírportál, amely dokumentumokat is közölt állítása bizonyítására, egyúttal pedig felidézte azt a 2019-es “botrányt”, amikor 60 mm-es szerb aknavető lövedékeket találtak a Donbasszban.

– Vučić ezután azt állította, hogy a Krušik ezeket Lengyelországnak szállította le, de a média által közzétett dokumentumokban Ukrajna szerepel címzettként

– írta a moszkvai mash.ru, amely a cikk alatt az itt mellékelt videót tette közzé, amely állítólag – mint már említettük – egy pozsonyi raktárban készült.


A szerbek cáfolják a rakétákat

A mash.ru hírét csak néhány szerbiai portál vette át, nemigen közölték például a szerb kormánnyal baráti kapcsolatot ápoló portálok, és nem találtunk bizonyítékokat arra sem, hogy átvette volna a Szputnyik és a Russia Today szerbiai internetes kiadványa.

A szerb kormány azonban értesült a hírről, miután a fenti felvételek elkezdtek terjedni a közösségi médiában. Miloš Vučević szerb védelmi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy Szerbia nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova, ahová az nem engedélyezett.

– Egyáltalán nem exportálunk fegyvereket sem Ukrajnába, sem Oroszországba, viszont jogunk van exportálni bárkinek, aki legális végfelhasználó

– mondta Vučević, aki szerint a szerbiai hadiiparnak működnie és fejlődnie kell, Szerbiának pedig joga van arra, hogy eladja a hadiipari termékeit, ugyanúgy, mint bárki másnak.

A szerb védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy korábban mindkét felet – Ukrajnát és Oroszországot – személyesen biztosította arról a közvetlen beszélgetések során, hogy nem exportálnak Szerbiában gyártott fegyvereket és katonai felszereléseket a frontra, vagyis Ukrajnába.

– Az viszont nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e, és adnak-e el szerb fegyvereket más országok kereskedőinek. Mi nem adunk el fegyvereket senkinek sem, aki háborúban áll, mert nem akarjuk, hogy fegyvereinket bármely hadakozó fél ellen felhasználják

– tette még hozzá a szerb védelmi miniszter, aki azt mondta: nem akar “hamis moralizálást” folytatni, mert tisztában van azzal, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket gyártanak, amelyeket mások háborús konfliktusokban használnak fel.

Tešić cégei érintettek

Az N1 Televízió szerbiai csatornája arról számolt be egy korábbi fegyvergyári alkalmazottra hivatkozva, hogy a mostani ügyletet Slobodan Tešić fegyverkereskedő cégei bonyolították le, amit nem tehettek volna meg az állami vezetők tudta nélkül.

– A 3500 darab rakétát a Krušik a Sofag nevet viselő cégnek adta el, amely állítólag Tešić lányának a tulajdonában van. A Sofag a rakétákat a kanadai JNJ-nek továbbította, ez pedit a végfelhasználóként megnevezett török Arcanak szállította le, amely az ottani egyik minisztérium háttérszervezete

A rakéták útja

A szerb rakéták útja a gyártótól Ukrajnáig (Forrás: N1, Screenshot)

– jelentette ki Aleksandar Milovanović, volt fegyvergyári illetékes, aki szerint ezeknek a fegyvereknek Törökországban kellett volna maradniuk, de nem maradtak ott, hanem leszállították az MSM Novaky cégnek, amely továbbadta a kanadai Global Ordinance Trading vállalatnak, ez a cég az ukrán védelmi minisztériummal működik együtt.

Az utóbbi időben Slobodan Tešić neve többször is a címlapokra került, legutóbb a február elején foglalkozott vele a belgrádi NIN című magazin, amely szerint a fegyverkereskedő két új cége a tavalyi év végén és az idei év elején annak ellenére szállított szerb állami gyárakban készült fegyvereket az Egyesült Államokba, hogy Amerikában fekete listán van.

Facebook hozzászólások (kapcsold ki a sötét módot!)

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

Facebook

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7