Szemétégető erőművek: Horvátország négy létesítményt tervez

A szemétből energia lehet, de a horvát hulladékpolitika körül leginkább az indulatok szabadultak el

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Horvátországban már egy ideje megy az ökológia körüli adok-kapok, amelyet a gospići illegális és részben veszélyes hulladék lerakat körüli botrány robbantott ki. Miután olyan bolond világban élünk, amilyenben élünk, ahol az észérvek igen keveset nyomnak a latban, egyértelműen a politikának is foglalkozni kell a témával, mielőtt még „áradni” kezdenek a dolgok.

Különösen abból a szempontból, hogy az ellenzék ezen lovagolva próbálja gyengíteni a kormánypárt pozícióit. Ebben aktív segítséget kap a civil szervezetektől és a társadalmi hálózatokon rostokoló gaggyantaktól, akik mindent jobban tudnak bárki másnál – egyszóval övék a mennyek országa.

Szemétégetők Horvátországban: négy erőművel számolnak

Mint ezt annakidején megjósoltuk, a kormány azzal próbálja kihúzni az ügy méregfogát, hogy megoldja a helyzetet, vagy legalábbis annak látszatát igyekszik kelteni. Előbb a gospići illegális lerakat felszámolásának akciótervét hozta nyilvánosságra, majd ennek keretében bejelentették, hogy a hulladék egy részét úgy ártalmatlanítják, hogy ezt az erre bejegyzett cementgyárakban elégetik.

Mint ezt annakidején megírtuk, a cementgyárak az energiaszükségleteik csökkentése érdekében már régóta szemetet is égetnek a kemencéikben – megfelelő engedélyek és bizonylatok megszerzése után. Viszont az isztriai környezetvédelmi aktivisták ezt teljesen figyelmen kívül hagyták, és eszeveszetten tüntetni kezdtek az ellen, hogy a gospići hulladékot a komoračnoi Holcim gyárban égessék el.

Ez a vastag cső egy forgó alkatrész, és miután mintha lejtene, feltételezzük, hogy ezen halad át a szemét a kemencébe, de ide szakember kell! (Forrás: A képet Matteo Mekis isztriai idegenvezető készítette, Google)

Ezt attól függetlenül megtették, hogy a kérdéses cementgyár egyike a két horvát cementgyárnak, amely teljes mértékben eleget tesz nemcsak a horvát, de az EU-s szabályzatoknak is. S hogy még érdekesebb legyen, ugyanarról a cementgyárról van szó, amelyik már évek óta rutinosan égeti a hulladékot, anélkül, hogy bárki is a füle bojtját mozdította volna. Ennyit az aktivizmusról.

Körvonalazódik az országos terv

A szemétlerakást és szállítást szabályozó, az eddiginél jóval szigorúbb törvényes keretek létrehozása mellett a kormány konkrét intézkedéseket is kilátásba helyezett a helyzet megoldására.

A Horvát Mérnöki Akadémia Gazdasági és Regionális Együttműködési Bizottsága a múlt hét derekán kerekasztal-beszélgetést szervezett „A (veszélyes) hulladék energia-visszanyerése” címmel.

Kapcsolódó cikk

Az EU-ban az illegális szemétlerakás jövedelmezőbb, mint az emberkereskedelem

Itt Maja Feketić, aki az EU-alapok szektorának vezetője a Környezetvédelmi- és Energiahatékonysági Alapnál, kifejtette, hogy az Alap, valamint a szakma is úgy véli, hogy Horvátországnak négy szemétkégetőre van szüksége, mert ezek lehetővé teszik a visszamaradt, nem újrahasznosítható hulladék kezelését, és logikus folytatása a hulladékgazdálkodási központok (Centar za gospodarenje otpadom – CGO) fejlesztésének.

Kiemelte, hogy Horvátországnak 2031-re 11 központtal kell rendelkeznie. Öt már üzemel, három építés alatt áll, kettő várja a vállalkozók kiválasztását, és Zágráb városa, amely a legnagyobb CCE-vel rendelkezik, megkapta a helybiztosítási engedélyt. Kiemelte, hogy ez évente körülbelül 550 000 tonna üzemanyagot jelent hulladékból, ami a hulladékgazdálkodási központokból származó melléktermék.

Elmondása szerint, Horvátországban négy szemétégető erőmű építésére készül, de ezek közül egy sem lesz alkalmas a veszélyes hulladék ártalmatlanítására. Az erőművek építése már folyamatban van.

Az első Šibenikben lesz

Feketić elmondta, hogy az Alap a Környezetvédelmi és Zöld Átmenet Minisztériumával együttműködve biztosított támogatást az üzem szakmai és műszaki dokumentációjának előkészítésére a Šibenik közeli „Bikarac” CGO helyszínén.

Ez lesz az első szemétégető erőmű, amely évente 130 000 tonna hulladékból származó üzemanyagot hasznosít, és négy dalmát megye igényeit elégíti ki.

Kapcsolódó cikk

Egyszer volt egy „naaaaaaaagy” tüntetés Horvátországban

Valamikor szeptemberben olvastam egy interjút a šibeniki központ vezetőjével, aki elmondta, hogy a hulladékégető nélkül, a központ működése szinte elképzelhetetlen, az újrahasznosítható nyersanyag kiválogatása után fennmaradó szemét mennyisége ugyanis meghaladja az előzetes becsléseket, és a lerakatok aggasztó ütemben telnek.

Ezért már most kénytelenek máshová küldeni a hulladékot égetésre, ami tonnánkét 200 euró költséget jelent a központnak.

A második erőmű az „Osijek” kogenerátor üzemben lesz az eszéki szabad ipari körlet helyszínén, évi 54 000 tonna kapacitással.

A harmadik szemétégetőnek a fővárosban kellene épülni és ezzel kapcsolatban már folyamatban van a tervek kidolgozása, míg a negyedik kiépítését Fiume szorgalmazza.

A szemét kíméletlenül szaporodik

Feketić asszony szavai szerint az EU-ban az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége tíz év alatt mintegy nyolc százalékkal nőtt, 2014-ben 479 kilogrammról 2024-re 517 kilogrammra. Horvátország, amely 2014-ben jelentősen az EU átlaga alatt maradt 379 kilogramm hulladékkal, 2024-re már majdnem elérte az EU-s átlagot az egy személyre jutó 497 kilogrammal.

Feketić hangsúlyozta, hogy Horvátországban mostanság már gyorsabb a háztartási hulladék keletkezése, mint az EU-ban, ami jelentősen növeli a nyomást a hulladékkezelő rendszerre. Azt is elmondta, hogy Horvátországban a hulladéklerakás aránya 94 százalékról 51 százalékra esett vissza, míg az újrahasznosított hulladék mennyisége négyről 38 százalékra nőtt (2010 és 2024 között).

A témát lezárva csak annyit tennék hozzá, hogy az égetés után fennmaradó salak és pernye ugyancsak hasznosítható egy cementet kiváltó anyag, a geopolimer előállítására.

Ez utóbbi még mindig nem nyert polgárjogot a bürokrácia istentelenül lassan őrlő malmai miatt, ám a hónap elején Dubrovnikban és Budapesten is szerepelt a nemzetközi konferenciák témajaként. A geopolimerek a jövő építőanyagai, és ez előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik.