A titkosszolgálatok is megmozdultak a Rybarért, visszatérne a Balkánra

Öt orosz, egy elkobzott drónkészlet és néhány befolyásos moszkvai támogató – különös filmforgatás Montenegróban

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Orosz titkosszolgálatok is közreműködhettek a Montenegróból kiutasított Rybar-alapító hazajuttatásában? Mihail Zvincsuk, a Kremlhez kötődő Ribar (Rybar) orosz információs hálózat alapítója és négy munkatársa Belgrádon keresztül tért vissza Moszkvába, miután a montenegrói hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasították őket az országból.

Zvincsuk szerint hazajutásuk érdekében az orosz külügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok, a Rosztyeh állami vállalat, valamint az orosz politikai és médiavilág befolyásos szereplői is közbenjártak. Ennek tudható be, hogy Zvincsuk máris újabb balkáni forgatásokat tervez. A montenegrói hatóságok közben azt vizsgálják, hogy a dokumentumfilm-forgatásnak nevezett látogatás mögött milyen tevékenység húzódhatott meg.

Belgrádon át Moszkvába

A montenegrói Risanban őrizetbe vett, majd kiutasított Mihail Zvincsuk és társai október 10-én éjszaka érkeztek Belgrádba, ahonnan az Air Serbia járatával folytatták útjukat Moszkvába. Az orosz fővárosban a repülőgép október 11-én, helyi idő szerint hajnali 2 óra 5 perc körül szállt le.

A csoportot Zvincsuk mellett felesége, Valerija Zvincsuk, valamint Szergej Belousz, Pavel Lekatorcsuk és Kira Dorosenko alkotta.

A belgrádi érkezéskor még arról beszéltek, hogy néhány napig Szerbiában maradnak, és ügyvédek bevonásával mérlegelik a további lépéseket. Zvincsuk akkor azt állította, hogy még repülőjegyük sincs Moszkvába.

A helyzet azonban gyorsan megváltozott. A Rybar vezetője már az orosz fővárosban nyilatkozott a hazatérésükhöz nyújtott segítségről, amelynek résztvevői alapján a történet messze túlnőtt egy külföldön bajba került forgatócsoport ügyén.

Az orosz titkosszolgálatok is segítették a Rybar hazatérését?

Zvincsuk a Szputnyik beszámolója szerint azt mondta, hogy kiszabadításukat és hazaszállításukat az orosz állami szervek összehangolt fellépése segítette.

Külön megemlítette a külügyminisztériumot, a hírszerző szolgálatokat és a Rosztyeh állami hadiipari vállalatot.

A Rybar mostani „balkáni körútja” során felkereste Újvidéket, és a Duna túlpartján lévő péterváradi várból magyarázta el, hogy az orosz drónok miként rendezhetnének „aqua-diszkót” az európai hajóknak a lengyelországi Gdynia közelében. Az „aqua-diszkó” meghatározás sokat elárul a Rybar kommunikációjáról, egy lehetséges dróntámadást ugyanis úgy emlegetnek, mintha egy könnyed vízparti szórakozásról lenne szó. A lengyel Disinfo Digest szeptember 27-i elemzése szerint a Rybar már korábban is foglalkozott Gdynia és más lengyel kikötők elleni lehetséges orosz dróntámadásokkal, amit a lap a Lengyelország megfélemlítését szolgáló orosz propagandatevékenység részeként értelmezett (Forrás: X platform)

Állítása szerint Marija Zaharova külügyi szóvivő koordinálta a hazatéréssel kapcsolatos intézkedéseket a montenegrói és a szerbiai orosz nagykövetséggel, a diplomaták pedig a visszaút minden szakaszában segítették a csoportot.

Zvincsuk köszönetet mondott Dmitrij Medvegyevnek, az orosz Biztonsági Tanács alelnökének, valamint Margarita Szimonyannak, az RT televízió és a Rosszija Szegodnya médiacsoport vezetőjének is.

Ez azért figyelemre méltó, mert a montenegrói hatóságok éppen azzal indokolták a kiutasítást, hogy a Rybar tevékenysége szerintük túlmutat a hagyományos újságíráson.

A brit szankciós dokumentumok is kapcsolatot állapítottak meg a hálózat és az orosz állami struktúrák, köztük a Rosztyeh között. Zvincsuk moszkvai nyilatkozata önmagában nem bizonyítja a montenegrói gyanút, de újabb részlettel egészíti ki a Rybar állami kapcsolatairól kialakult képet.

Kolostorfilm vagy információs művelet?

A montenegrói rendőrség és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (ANB) október 9-én intézkedett a csoporttal szemben, miután a hatóságok két napon keresztül figyelemmel kísérték mozgásukat.

A Rybar munkatársai egy risani szállodában tartózkodtak. A hatósági ellenőrzés során drónt, nagy felbontású kamerákat, GoPro kamerát, mobiltelefonokat és más digitális eszközöket foglaltak le.

A rendőrség közölte, hogy a berendezéseket szakértői vizsgálatnak vetik alá annak megállapítására, milyen célból használták őket Montenegróban.

Az oroszok a cetinjei kolostorban is forgatni szerettek volna, de ez a kiutasítás miatt meghiúsult

A montenegrói Vijesti biztonsági forrásai szerint az orosz csoport olyan dokumentumfilmes anyagokon dolgozhatott, amelyek az ország európai integrációját kedvezőtlen színben mutatták volna be, különösen az uniós vízumpolitikához való közeledés következményeit hangsúlyozva.

A lap forrásai úgy vélték, hogy a tervezett tartalom az uniós követelményeket Montenegró turizmusát, gazdasági stabilitását és nemzeti érdekeit veszélyeztető tényezőként mutathatta volna be.

Zvincsuk ezzel szemben azt állítja, hogy csapatával vallási és kulturális témájú dokumentumfilmet akart készíteni. Elmondása szerint felvételeket készítettek Kotorban, és hivatalos megkeresést küldtek a cetinjei kolostorban tervezett forgatás engedélyezésére.

A rendőrségen tett nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a montenegrói vallási hagyományokat, valamint az Oroszországgal rokonszenvező helyieket szerette volna bemutatni.

Egy évig nem térhet vissza Montenegróba

A montenegrói rendőrség a külföldiekről szóló törvény 35. cikkére hivatkozva szüntette meg Zvincsuk tartózkodási jogát.

A Rybar által nyilvánosságra hozott határozat szerint a hálózat vezetője 2027. október 10-ig nem léphet be Montenegróba.

A döntés indoklása nemzetbiztonsági és belbiztonsági szempontokra hivatkozik. A rendőrség szerint az ellenőrzések során olyan körülmények merültek fel, amelyek kizárták az orosz állampolgárok további tartózkodását az országban.

Zvincsuk vitatja az eljárás jogszerűségét. Állítása szerint a kihallgatások során nem biztosítottak számukra orosz tolmácsot, egyes dokumentumokat fordítás nélkül kellett aláírniuk, és nem tudtak kapcsolatba lépni az orosz nagykövetséggel.

Azt is kifogásolta, hogy a hatóságok megfelelő dokumentáció nélkül vették el a felszerelésüket.

A Moszkvába történt visszatérés után közölte, hogy a montenegrói orosz nagykövetség dolgozik a lefoglalt eszközök visszaszerzésén.

Szankciós listán szereplő médiavállalkozó

A Rybar 2018-ban indult orosz katonai és geopolitikai Telegram-csatornaként, amely az ukrajnai háború alatt jelentős követőtáborra tett szert. Zvincsuk a montenegrói rendőrség előtt mintegy másfél millió feliratkozóról beszélt.

Az alapító korábban az orosz fegyveres erőknél szolgált, saját elmondása szerint Szíriában és Irakban angol és arab nyelvű tolmácsként dolgozott.

Az Európai Unió 2023-ban szankciós listára helyezte, egyebek mellett azért, mert részt vett a Vlagyimir Putyin által létrehozott munkacsoportban, amely az orosz mozgósítás támogatásával foglalkozik.

Ki kicsoda a Rybar-univerzumban, amelyet a legfelsőbb szintről irányítanak (Forrás: Seznam Zprávy)

Az uniós indoklás szerint a Rybar az orosz katonai műveletekről szóló tájékoztatás mellett dezinformációkat és Kreml-barát propagandát is terjeszt.

Nagy-Britannia 2025 decemberében vezetett be szankciókat Zvincsuk és a Rybar ellen. A brit kormány szerint a hálózat elfedi az orosz államhoz fűződő kapcsolatait, miközben tevékenységét részben az elnöki adminisztráció koordinálja, és együttműködik orosz hírszerzőkkel.

A brit intézkedések Zvincsuk feleségére, Valerijára is kiterjednek.

Az amerikai külügyminisztérium Rewards for Justice programjában ugyancsak szerepel a házaspár neve. Az amerikai hatóságok a hálózatot külföldi információs befolyásolási tevékenységekkel hozzák összefüggésbe.

Podgorica európai jövőjét védi, Moszkva tiltakozik

Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök az intézkedés után közölte, hogy a biztonsági szervek komoly gyanúkat vizsgáltak, de az ügy minden részlete nem hozható nyilvánosságra.

A kormányfő szerint a montenegrói intézmények a saját feladatukat végzik, és az ország nem engedheti meg, hogy bárki veszélyeztesse európai jövőjét.

Moszkva egészen másként értelmezte a történteket.

Marija Zaharova magyarázatot követelt a montenegrói hatóságoktól, Dmitrij Medvegyev pedig odáig ment, hogy felvetette: Oroszország nyugati állampolgárok őrizetbe vételével is válaszolhatna, akiket később fogolycserék során használhatna fel.

Milan Knežević montenegrói politikus szerint a Rybar munkatársainak őrizetbe vétele az Európai Unió nyomására történt. Ezt az állítást a montenegrói kormány nem erősítette meg.

A kiutasított orosz csoportot a podgoricai repülőtéren Alekszandr Lukasik orosz nagykövet búcsúztatta, majd Belgrádon keresztül hazatértek.

A Balkánról nem mondtak le

Zvincsuk moszkvai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a történtek ellenére a Rybar folytatni kívánja balkáni dokumentumfilmes tevékenységét, ami áttételesen azt jelzi, hogy Moszkva erősíteni kívánja hírszerzői és netalán katonai jelenlétét a térségben, és ennek érdekében küldi Zvincsukot ismét a Balkánra.

A Rybar azt is elmondta, hogy csapata már korábban kapcsolatokat épített ki helyi szervezetekkel és szereplőkkel.

A montenegrói hatóságok számára aligha megnyugtató, hogy a kiutasított médiavállalkozó a visszatérés lehetőségét emlegeti. Az országba ugyan egy évig nem léphet be, de a Balkán többi államára ez a tilalom nem vonatkozik.

Zvincsuk pedig Moszkvába érkezve világossá tette, hogy a montenegrói incidens nem jelenti a térségben végzett munkájuk végét:

– Ez nem az utolsó balkáni utunk volt. A csapatom korábban is dolgozott ott, és továbbra is dolgozik. Szoros együttműködést alakítottunk ki a helyi struktúrákkal.

A Rybar tevékenységének magyarországi szála is lehet. A Seznam Zprávy szeptemberi oknyomozása szerint a Kremlhez kötődő orosz információs hálózat dokumentumfilmes interjúkat tervezett Magyarországon is, egy több országra kiterjedő európai forgatássorozat részeként.

Arról azonban egyelőre nincs nyilvánosan megerősített adat, hogy a csoport Magyarországon ténylegesen forgatott-e, és ha igen, kikkel készített interjút.