Connect with us

Szerb Köztársaság

ZAVARTA A SZIRÉNA: Támadás érte a boszniai szerb elnök hercegovinai programját előkészítő személyek autóját Mostar közelében

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

boszniai szerb elnok
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Miközben a nyugat-balkáni régióban a Vihar hadművelet 27. évfordulója miatt a belgrádi és zágrábi vezetés közt vívott kommunikációs ütközetre figyeltek a régió iránt érdeklődők, aznap szokatlan incidens történt Bosznia-Hercegovinában, mivel egy meglehetősen bátor tettes megrongálta a boszniai Szerb Köztársaság államfőjének a biztonságáért felelős egyik személy járművét.

Veszélyes utakon

A boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztérium egyik tagja – aki Željka Cvijanović elnök asszony személyes biztonságáért felel csütörtökön délután öt óra körül jelezte a hercegovinai-neretvai kanton belügyminisztériumának, hogy egy Hyundai gyártmányú jármű keresztbe állt a forgalmas M17 jelzésű főúton Mostar közelében a járműve előtt, amely Cvijanović kabinetjéhez tartozik, és megállásra kényszerítette.

A kellemetlenkedő Hyundai vezetője ezt követően kiszállt a kocsiból, és letépte, majd az aszfalthoz vágta a hivatali jármű szirénáját. A történtekről több információt hivatalosan nem osztottak meg, így az sem vált ismertté, hogy az elkövetővel kialakult-e szóváltás, illetve történt-e dulakodás. Azt sem tudni, hogy az elkövetőt letartóztatták-e, vagy elmenekült a helyszínről.

Dragan Lukač, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere az eset kapcsán tartott augusztus 5-i sajtótájékoztatójában elmondta, hogy azonosították a hivatali járművet megtámadó személyt.

A belügyér hangsúlyozta, hogy Cvijanović nem volt a helyszínen, így nem is kerülhetett veszélybe, a támadás pedig nem egy járműoszlop ellen irányult, hanem egy „magányos” hivatali jármű ellen, amely azokat szállította, akik Cvijanović augusztus 5-i hercegovinai látogatását készítették elő.

Lukač megerősítette, hogy a jármű megkülönböztető jelzéssel közlekedett, azt azonban nem kívánta kommentálni, hogy ez dühítette-e fel a támadót.

Visszaeső elkövető

A boszniai szerb belügyminiszter ezen túlmenően csak annyit volt hajlandó megosztani a médiával a tettes kilétét illetően, hogy más bűncselekmények elkövetése miatt már korábban is ismert volt a riasztott kantonális rendőrség előtt.

Lukač elmondta továbbá, hogy a nyomozás érdekei azt követelték, hogy az esettel kapcsolatos első hírek csak augusztus 5-én jelenjenek meg a boszniai médiában.

A boszniai szerb elnökasszony aznapi programja is alátámasztja, hogy Cvijanović valóban nem tartózkodott a támadás pillanatában az érintett járműben, mert a reggeli órákban Banja Lukában fogadta a Bosznia-Hercegovinába akkreditált norvég nagykövetet, a bejelentés beérkezésekor pedig már Újvidéken volt, és a szerbiai kormány meghívására a Vihar hadművelettel kapcsolatban szervezett állami megemlékezésen vett részt.

Az N1 hírportál boszniai osztályának értesülése alapján a megtámadott járműben egy rendőri személy tartózkodott, aki valóban Cvijanović testőrségének tagja, továbbá két nő ült még az autóban, akik szintén az elnökasszony másnapra tervezett látogatásának előkészítésében működtek közre.

Az eset kapcsán Cvijanović kabinetje nem adott ki nyilatkozatot, ehelyett magvas közhelyet osztotta meg a helyi sajtóval a Vihar hadművelettel kapcsolatban, amely szerint „az erős Szerbia és az erős boszniai Szerb Köztársaság a garancia arra, hogy soha többé ne történhessen a szerb néppel olyan jellegű katasztrófa, mint amilyen a Vihar volt”.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Oroszország

Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak
Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak, mert az szerinte kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja (Forrás: boszniai szerb elnöki honlap)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.

Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.

A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.

Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t

Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”

A szerbek nem hisznek az ilyen bírói testületeknek, amelyeket azért hozták létre, hogy a kis államok népeire ráerőltessék a nemzetközi hatalmak akaratát. Az ilyen bíróságok mindig politikai befolyás alatt tevékenykedtek. Nem szabad azt hinni, hogy ez ma máshogy lenne

– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.

A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.

A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.

Történelmi sérelmek

Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.

Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.

A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.

A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.

Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.

A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.

Mutassák meg, hogy az igazságszolgáltatás mindenkit utolér, nem pedig szelektáltan működik a politikai ellenfelekkel szemben. Ez egy olyan konfliktus, amit a nyugat tovább erőltet. Ez az ICC-döntés tükrözi az általunk már korábban látott helyzetet, miszerint az ilyen döntéseket a nemzetközi bíróságok és intézmények politikai motiváció alapján hozzák meg

– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Bosznia

Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik ezzel a fényképpel köszönte meg mindenkinek a jókívánságokat, akik 64-dik születésnapja alkalmából felköszöntötték, az USA nagykövete aligha volt közöttük (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik ezzel a fényképpel köszönte meg azoknak a jókívánságokat, akik 64-dik születésnapja alkalmából felköszöntötték, az USA nagykövete aligha volt közöttük (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.

Az amerikaiak kritizálták Dodikot

A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.

A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.

Az USA nagykövetével nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen

Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.

Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.

Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.

Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.

Dodik meghúzta a vörös vonalat

Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.

Nincs az az ultimátum, ami habozásra késztetne minket a Szerb Köztársaság érdekeinek megvédése terén, így készen állunk arra, hogy elhagyjuk Bosznia-Hercegovinát, ha megkísérlik elvenni tőlünk az entitási vagyonunkat

– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.

Dodik és az USA

Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)

Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.

Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.

A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.

Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.

Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.

Dodik amerikai szabályozást vezetne be

Az USA igazságügyi minisztériumának "logója"

Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”

Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.

Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.

Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: