Pandora visszakacsint, több mint egy korrupciós ügy?

A Pandora-iratok ötödik évfordulóján pezsgőt bonthat a volt montenegrói elnök és fia?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Öt évvel a Pandora-iratok kirobbanása után a montenegrói ügyészség még mindig nem tudja – vagy legalábbis nem hajlandó megmondani –, mire jutott Milo Đukanović egykori államfő és fia offshore érdekeltségeinek ügyében.

Miközben a nemzetközi pénzügyi szálak feltárásához szükséges adatok egy része már évekkel ezelőtt megérkezett, a nyomozás változatlanul folyamatban van, a hatóságok hallgatnak, az idő pedig fogy. A korrupció gyanúja még nem bizonyíték, az ötéves ügyészi csend azonban egyre kellemetlenebb kérdéseket vet fel a montenegrói jogállam működéséről.

Öt éve nyomoznak a Pandora-iratok ügyében

Öt évvel a Pandora-iratok nyilvánosságra kerülése után továbbra sem tudni, mire jutott a montenegrói különleges ügyészség a Milo Đukanović volt államfő és fia, Blažo Đukanović offshore érdekeltségeivel kapcsolatban indított nyomozásban.

A civil szervezetek szerint az eljárás indokolatlanul hosszúra nyúlt, és az idő múlása már magát a felelősségre vonás lehetőségét is veszélyeztetheti.

Kapcsolódó cikk

Vajon hány karórája van Milónak? Korrupt-e a DPS és Đukanović?

A montenegrói Különleges Államügyészség (SDT) 2021 októberében indított eljárást, miután a furcsa nevű, itt BALK-on is bemutatott Nem Kormányzati Szektor Megerősítéséért Hálózat (MANS) közzétette a Pandora-iratok montenegrói vonatkozású dokumentumait.

Az ügy azóta sem zárult le, a legfrissebb hivatalos tájékoztatás szerint továbbra is nyomozati szakaszban van.

A történet azért különösen érzékeny, mert az érintett Milo Đukanović évtizedeken keresztül meghatározó, irányító szereplője volt a montenegrói politikának.

A MANS által feltárt dokumentumok szerint Đukanović és fia 2012-ben vagyonkezelési megállapodásokat kötöttek egy több országot érintő vállalati struktúra mögött. A dokumentációban brit, svájci, panamai, gibraltári és brit virgin-szigeteki társaságok is szerepeltek. Mondhatni, a szokásos társaság.

A dokumentumok szerint a vagyonkezelői struktúrákat hosszú távra, 80 évre hozták létre. A kapcsolódó vállalatok többek között ingatlanok és cégek adásvételére, bankszámlák nyitására, illetve kölcsönügyletek lebonyolítására is felhatalmazást kaptak. A MANS szerint az ilyen trustok egyik fontos funkciója lehet a tényleges tulajdonos személyének elfedése.

Az ügyészség évek óta ugyanott tart

A nyomozás során mindkét Đukanovićot meghallgatták: Blažo személyesen tett vallomást, Milo pedig írásban válaszolt az ügyészség kérdéseire. Emellett a hatóságok nemzetközi jogsegély keretében is adatokat szereztek be. 2023-ban a brit és svájci igazságügyi hatóságoktól, valamint kereskedelmi bankoktól is érkeztek információk.

Az ügyészség 2024 márciusában még azt közölte, hogy további adatokat vár külföldi partnereitől, és azok elemzése után döntést hoz. Azóta azonban a Vijesti montenegrói lap szerint nem érkezett érdemi tájékoztatás. A lap 2024 nyara óta több alkalommal érdeklődött az ügy állásáról, de kérdéseire már választ sem kapott.

A MANS idén februárban ugyan kapott egy hivatalos választ Sanja Jovićević különleges ügyésztől. Ebből kiderült, hogy az eljárást nem zárták le, és továbbra is elvileg folyamatban van. Arra azonban nem adott magyarázatot az ügyészség, hogy öt év után miért nem született döntés.

Külföldi adatok már érkeztek, a döntés még várat magára

Az ügy különösen összetett, hiszen offshore struktúrák, nemzetközi tulajdonosi láncok és több ország pénzügyi rendszere is érintett lehet benne. Azonban az ügy bonyolultsága önmagában nem lehet magyarázat a döntés elmaradására.

A MANS szerint ugyanis a hatóságoknak már évekkel ezelőtt sikerült nemzetközi adatokat beszerezniük. Az SDT 2023-ban arról számolt be, hogy brit és svájci hatóságoktól, valamint banki forrásokból is kapott dokumentumokat. Ezeket akkor a további munka és a döntés előkészítése érdekében elemezték.

A kérdés így már leginkább az, hogy mi történt ezekkel az információkkal az elmúlt években. A montenegrói nyilvánosság jelenleg nem tudja, hogy újabb külföldi dokumentumokra várnak-e, a már rendelkezésre álló bizonyítékokat elemzik-e, vagy más akadály áll a nyomozás lezárásának útjában.

Đukanović tagadta a jogsértést

A Pandora-iratok 2021-es nyilvánosságra kerülése után Đukanović elismerte, hogy 2012-ben létrehozta a Victoria Trust nevű vagyonkezelői struktúrát, de azt állította, hogy annak nem voltak üzleti tranzakciói vagy bankszámlái.

Elmondása szerint később, amikor visszatért a miniszterelnöki posztra, a tulajdonjogot fiára ruházta át. Đukanović tagadta, hogy törvénytelenséget követett volna el.

A mostani ügyben tehát továbbra sem született olyan ügyészi döntés, amely megállapítaná, hogy történt-e bűncselekmény, amely minden tekintetben befolyásolhatná a korábbi elnök megítélését.

Öt évvel azután, hogy a montenegrói Különleges Állami Ügyészség megindította a Pandora-iratok ügyet, még mindig nincs hivatalos információ arról, hogy a Milo Đukanović volt elnök és fia, Blaž offshore-ügyleteit érintő nyomozás hozott-e eredményt, és az sem ismert, hogy az ügyészség mikor hozhat döntést az ügyben

A Pandora-iratokban szereplő dokumentumok önmagukban nem jelentenek bűnösséget, a montenegrói ügyészség feladata éppen az, hogy megállapítsa, hogy van-e büntetőjogi relevanciája a feltárt pénzügyi és tulajdonosi struktúráknak.

Aaz öt éve húzódó nyomozás nem csak az ügyészség teljesítményének kérdése. Az idő múlásával ugyanis nehezebbé válhat a dokumentumok beszerzése, a pénzmozgások követése és az érintettek felelősségének megállapítása.

Emellett bizonyos esetekben az elévülési határidők is jelentőséget kaphatnak, amire minden bizonnyal Đukanović és fiánk a védői építenek is.

Ahhoz sem kell túl nagy fantázia, hogy az egykori montenegrói vezető korábbi hívei az ügyészségen belül szándékosan lassíthatják a nyomozási folyamatot, amire ugyan bizonyíték nincs, de számos alkalommal felemerült az elmúlt években.

Több mint egy korrupciós ügy

Az eljárás egyfajta tesztje annak is, hogy a montenegrói igazságszolgáltatás képes-e hatékonyan kivizsgálni olyan összetett pénzügyi ügyeket, amelyek az ország legmagasabb politikai köreihez vezetnek.

Ez különösen fontos Montenegró európai integrációja szempontjából is.

A jogállamiság és a korrupció elleni fellépés az uniós csatlakozási folyamat egyik központi kérdése, ezért egy olyan ügy, amelyben egy korábbi államfő és családja offshore vagyonkezelési struktúrái kerültek a hatóságok látókörébe, ami intézményi szempontból is komoly próbatételt jelent.

Öt évvel a Pandora-iratok megjelenése után azonban továbbra is ugyanaz a kérdés maradt: lesz-e egyáltalán ügyészi döntés?