Szerbia
HOLT LELKEK IS SZAVAZNAK(?) – Elnök marad-e Vučić, vagy mehet lapátolni?

A szerb államfőt az sem gátolta szereplési vágyában, hogy a múlt csütörtök rá is vonatkozott az úgynevezett „tisztségviselői kampány”, ami a különböző politikusokkal sújtott/súlyosbított „termelési riportokat” tiltotta ki a médiából. A helyi civil szervezetek számos más szabálytalanságról is beszámoltak a nemzetközi megfigyelőknek: jelentésüket azonban a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) elnöke azonnal cáfolta abban a levélben, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett.
Jól áll neki a lapát
A szerbiai választásokra jellemző egyoldalú kampány „fellazítását” várták a szakértők attól a törvénytől, amely tíz nappal a voksolás előtt megtiltotta, hogy az elektronikus sajtó alapkőletételekről és infrastrukturális beruházásokról megkezdéséről tudósítson, amelyeken képviselőjelöltek vagy államfőjelöltek jelennek meg.
A rendelkezés múlt csütörtök óta van hatályban: az ezt megelőző időszakban a szerbiai sajtó nem győzött beszámolni azokról a megkezdett vagy befejezett beruházásokról, amelyekkel a jelenleg is funkcióban levő képviselők emlékeztettek az elmúlt időszak „sikereire”, amelyek közé a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasút megnyitása is tartozott.
Aleksandar Vučić államfő húsz nap alatt több tíz ilyen rendezvény „fő vendége” volt – számolt be a tilalom előtti kampány-dömpingről az N1 televízió, amely a CNN partnere a Balkánon, ezért irányultságáról többet nem kell mondani.
Példaként az adaševci-i gyár alapkőletételét mutatták be, ahol ki is mondta a szerb államfő: „Jól áll nekem a lapát, akár a Teklasban is dolgozhatnék”. Bár továbbra sem igazán világos, hogyan függ össze az emlegetett Vladičin Han-i autógyár azzal a fával, amit Vučić a kijelentés pillanatában ültetett.
Azt követően lapáttal ugyan nem mutatkozott a szerb elnök, ám annál többet ül be a televíziók stúdiójába: volt olyan, hogy 24 óra leforgása alatt három szereplést is vállalt, a két televíziós vendégszereplés szinte mindennapos volt, bizonyítva ezzel azt az ígéretét, amelyet a már közismert fridzsideres reklámban tett: addig házal, amíg mindenkihez el nem jut az üzenete.
A demokratikus választásokért küzdő polgári szervezetek pedig idén is tehetetlenül nézik a még akkor is egyoldalú kampányt, hogy most minden párt képviselőjének és vezetőjének jutott adásidő a médiában, így ömlik a kormányzati és nem kormányzati sületlenség & ígéretfolyam a választókra.
A civilek igyekeznek ugyan felhívni a figyelmet azokra a szabálytalanságokra, amelyek továbbra is jellemzik a szerbiai politikai küzdőteret, de önmagából ettől nem lesz tisztább a választási küzdelem.
Szellemek a választói névjegyzékben
A közismert szerbiai politikai vicc szerint, a „választási szezon” után a temetőbe kilátogató hozzátartozók megfedik az ősöket, hogy szavazni ugyan elmentek, de a rokoni látogatásról megfeledkeztek.
A szerb sajtóban csak „fantomnak” nevezett jelenség idén is terítékre került Szerbiában. A választási értesítők kiküldését követően sokan jelentették, hogy elhunyt vagy ismeretlen személyek nevére küldtek ki értesítéseket a címükre – állítja a választásokkal és valamikor függetlennek indult CRTA választási megfigyelő szervezet, amely a szóban forgó N1-es televízióban reklámozza magát, illetve szólítja fel szavazásra a választópolgárokat.
Az átláthatóságot és a felelősséget szorgalmazó, magát pártfüggetlen valló polgári egyesülés arra szólította fel az államigazgatási és önkormányzati minisztériumot, hogy sürgősen reagáljon ezekre az észrevételekre. A CRTA közleménye szerint az esetek minél gyorsabb választ követelnek az illetékesek részéről, hogy „a polgároknak a választásokba vetett bizalma ne csökkenjen még alacsonyabb szintre. Ugyanitt emlékeztetnek arra, hogy a szervezet egy sor olyan javaslatot tettek már az illetékes minisztériumnak, amelyek a választási folyamat javítására vonatkozott, de ezeket nem követte pozitív válasz a tárca részéről.
Korábban az N1 televízió „fantom-választókra” vonatkozó kérdésére Aleksandar Vučić államfő a következőket mondta:
Pavle Dimitrijević, a CRTA szakembere szerint azonban az ellenőrök nem tehetnek semmit, amennyiben az „ismeretlenek” valóban az adott címre vannak bejelentkezve.
– magyarázta Pavle Dimitrijević.
A CRTA szervezet ezért arra buzdítja a lakosokat, hogy a nem létező vagy ismeretlen személyeknek érkező értesítéseket jelentsék a belügyminisztériumban. Emellett március 30-ig személyesen, postai úton vagy az önkormányzati szervek által is kérelmezhetik az adatok módosítását az illetékes minisztériumnál, amennyiben szabálytalanságokat észlelnek a választói névjegyzékben. Erről Dimitrijević az előbb már említett N1-nek adott nyilatkozatában beszélt.
A felszólításra hétfőn a belügyesek is reagáltak: közleményükben kiemelik, hogy a rendőrségre egy olyan bejelentés sem érkezett, hogy olyanok is kaptak volna értesítést, akik nincsenek bejelentve az adott címen.
Ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy „a visszaélések elkerülése érdekében a lakcímbejelentés meghatározott eljáráshoz kötött, és amennyiben nem saját lakásról van szó, ez nem történhet meg a tulajdonos beleegyezése nélkül”.
Az unió is képben van
A szerbiai választásokat kísérő állítólagos szabálytalanságokról a civil szervezetek a nemzetközi megfigyelőket is értesítették. A helyzetjelentést 38 civil szervezet és 36 egyetemi tanár látta el kézjegyével.
Ez arra késztette a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) elnökét, hogy levelet küldjön Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A dokumentumban Vladimir Dimitrijević visszautasította a vádakat, miszerint az említettek „aggódnak az április 3-i választásokon történő, előre megtervezett választási csalás miatt”.
– írta Vladimir Dimitrijević a RIK nevében, és egyúttal arra emlékeztette a közvéleményt, hogy „a választásokon részt vevő ellenzéki pártoknak jogukban áll több mint 300 ezer képviselőt kinevezni az szavazóhelyiségekbe”.
A központi választási iroda elnöke a levélben a megfigyelők számának növelését sürgette a közelgő választásokon, hogy a választási folyamatot minél jobban ellenőrizni lehessen.
Az Európai Parlament ugyanis először küld megfigyelőket a szerbiai előrehozott parlamenti választásokra, valamint az elnökválasztára.
A küldöttség április 1-től 4-ig tartózkodik majd Szerbiában. A delegációt a holland Thais Retten, a szociáldemokraták képviselője vezeti: az uniós képviselők a választás napján az ország különböző pontjain figyelik meg a szavazóhelyiségek nyitását és zárását, a szavazás lebonyolítását és a szavazatszámlálást.

Szerbia
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.
Homokvihar miatt ütköztek össze
A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.
Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.
Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.
A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.
Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.
Szerbia
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.
Kölcsönös integritás
Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.
– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.
– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.
Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Szerbia is támogatja Görögországot
Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.
– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.
A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.
A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.
A szerb gyorsvasút, görög LNG
A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.
– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.
Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.
Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.
Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.
Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.
A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia16 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught