A BALKÁN KATONAI BEKEBELEZÉSE: Koszovó előbb lesz a NATO, mint az ENSZ tagja, avagy a NATO Nagy-Szerbiával határos

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

 
Rakjuk össze a mozaikot, és nézzük meg, hogy mi folyik a Balkánon! Koszovó a játszmának csak egy része, ennél sokkal nagyobb a tét. A BALK eddigi cikkei alapján az rajzolódik ki, hogy éppen a végéhez közeledik a Balkán katonai bekebelezése a NATO, illetve az Egyesült Államok részéről, amit az oroszok egyetlen módon képesek megakadályozni. Ha azt nem teszik meg, akkor a Balkán számukra éveken belül elveszik.

Az előjáték és a retorika

A BALK tiranai tudósítója nemrégiben arról számolt be, hogy a NATO, az Egyesült Államok vezetésével, és 26 nemzet több mint harmincezer katonájának részvételével soha nem látott méretű hadgyakorlatot kezdett Albániában “Defender Europe 21” elnevezéssel. A gyakorlat célja hivatalosan az, hogy az Egyesült Államok fejlessze, erősítse és összehangolja interakciós képességeit a partner hadseregekkel a balkáni és a fekete-tengeri régióban. Ami elvben igazi is.

A durrësi kikötőben rendezett nyitóünnepségen – kicsit érthetetlen módon – világossá vált, hogy Albánia milyen kiemelkedő helyet foglal el a világ katonai katonai térképen, majdnem olyan partjai vannak, mint Ukrajnának, vagy éppen Oroszországnak. És ezért az amerikaiak nem győztek hálálkodni.

– Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak ennek a nemzetnek azért, amit tett. Ez a nemzet a biztonság exportőre. Ezt nyugodtan kijelenthetjük, mert az a lendület, amit Önök a 2009-es NATO-csatlakozásától a mai napig mutattak, biztonságosabb Albániát, biztonságosabb Balkánt, biztonságosabb Földközi-tengert és biztonságosabb Atlanti-óceánt hozott számunkra

– mondta Tod D. Wolters, a NATO legfőbb szövetséges európai parancsnoka Albániát méltató beszédében.

Miután tizenöt évig dolgoztam egy televíziónál, azonnal felrémlett előttem annak a képe, hogy az albán flotta Európa és az Egyesült Államok védelmezésében hősies küzdelemben veri vissza az egyesült orosz és kínai haditengeri erőket az Atlanti-óceánon, az Adriai- vagy éppen a Fekete-tengeren. Mert ők a „biztonság exportőrei”!

Két kakukktojás

– A június 20-ig tartó nagyszabású hadgyakorlaton Koszovó először vesz részt, pedig valójában még hadserege sincs

– tettük hozzá akkor, miközben a NATO-tagállamok katonái mellett ott feszítettek a Koszovói Védelmi Erők (KSF) egyenruhásai is.

Koszovó (még) nem tagja a NATO-nak, de ennek ellenére jelentős védelmi-taktikai szerephez jutott: Koszovóban szálltak le az egyes tagállamok katonái; valamint az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és a NATO Legfelsőbb Operatív Parancsnokságának tagjai.

A gyakorlatok szárazföldi részét a Gjakove község “Baba i Bokës” képzési területén hajtják/hajtották végre lőgyakorlattal egybekötve, nem mellékesen szólva még egy nem NATO-tagállam, Bosznia- Hercegovina területén is, de erről később még szó lesz.

Koszovó és a NATO-tagság

Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök 2018 decemberében jelentette ki, hogy a koszovói fegyveres erők megalakulását követően Koszovó pályázik a NATO-tagságra. Előtte Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter nyilatkozott úgy, hogy Koszovó célja a NATO tagság elnyerése 2022-ig. Lehet, hogy tartható a dátum.

Donika Emini, a Koszovói Biztonsági Kutatások Központjának a kutatója szerint a NATO és a Koszovó közötti együttműködés új szintje nem feltétlenül jelenti azt, hogy az irányítás közvetlenül a NATO belgiumi központjától zajlik, kezdetben ezt a célt szolgálhatja a koszovói KFOR-jelenlét és a koszovói NATO-tanácsadó és összekötő csoport (NALT, NATO Advisory and Liaison Team) bevonása.

Az új együttműködési rendszer keretében várhatóan fokozódik az együttműködés és a kommunikáció, a NATO vezető tisztviselői pedig gyakrabban látogatnak Koszovóba. A „fokozott interakció” nem egyértelműen biztosítja Koszovó számára az azonnali és teljes hozzáférést minden olyan programhoz, amelyet a NATO kínál partnereinek, de lehetővé teszi számára, hogy profitáljon néhány programból, mint például az Integritásépítési Program, a Nyilvános Diplomácia Osztály, a NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Program.

Szerbiában most kezd tudatosulni, hogy valójában ebbe az irányba haladnak a dolgok, a szerbiai és a koszovói albánok ugyanis nem Szerbiához, és nem is Albániához, hanem legszívesebben az Egyesült Államokhoz tartoznának.

Jókora túlzással azt mondhatnánk, hogy ehhez lehet a „közbülső állomás” a koszovói NATO-tagság, amely előbb valósulhat meg, mint az ENSZ-be történő belépés, amit Oroszország és Kína gátol.

Bosznia- Hercegovina NATO-tagsága

Említettük, hogy a „Defender Europe 21” hadgyakorlat kiterjedt Bosznia- Hercegovinára is, és hogy a helyzet még pikánsabb legyen, a boszniai szerbek által ellenőrzött területekre, ahol a közös bosznia-hercegovinai hadseregnek van egy katonai poligonja.

Az amerikai hadsereg mindössze 22 kilométerre volt Banja Lukától, amely a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az amerikai katonák a hadgyakorlatra készülve demonstratívan átvonultak Banja Lukán is, majd lőgyakorlatot is tartottak a manjačai lőtéren.

A bosznia-hercegovinai hadsereg vezetői égre-földre fogadkoztak, hogy nem NATO-hadgyakorlatról van szó.

– Ez nem NATO-hadgyakorlat, ez kétoldalú hadgyakorlat, amelyet az Egyesült Államok hadseregével közösen tartunk, mint bármely más hadsereggel, amellyel partnerségi megállapodásunk van

– mondta Radovan Ilić, a boszniai-hadsereg operatív parancsnokságának parancsnoka, amire azonnal rácáfolt Eric Nelson, az Egyesült Államok nagykövete, aki szintén a helyszínen tartózkodott.

– A NATO világosan megmondta, hogy a szövetség kapuja nyitva áll. Aminek pedig ma szemtanúi vagyunk, az a partnerség erősítése Bosznia- Hercegovina és a NATO között azoknak a reformoknak a végrehajtása érdekében, amelyek Bosznia- Hercegovinát közelebb jutatják az euró-atlanti normákhoz.

A NATO Bosznia- Hercegovinát a 2006-os rigai csúcstalálkozón hívta meg a NATO a Partnerség és a Békéért programba, három évvel később pedig Bosznia- Hercegovina kérte felvételét a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan), amire 2010-ben sor is került.

A boszniai Szerb Köztársaság ellenkezése miatt azonban aligha hihető, hogy Bosznia- Hercegovina hamarosan csatlakozna a NATO-hoz, itt ugyanis – Koszovótól eltérően – a szerbek elkaszálhatják az ország NATO-tagságát.

Nagy- Szerbia határai

Koszovó NATO-csatlakozása könnyen és gyorsan megtörténhet, mivel az ottani szerbeknek – létszámuk miatt – ebbe nincs beleszólásuk, Bosznia- Hercegovina esetében a helyzet sokkal bonyolultabb.

Ezek a NATO-programok természetesen nem titkosak, a „Defender Europe 21” hadgyakorlat által azonban új megvilágításba kerültek, és most vált igazából láthatóvá, hogy a NATO valójában Nagy- Szerbiával határos a Balkánon, vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, a NATO saját maga rajzolja ki Nagy-Szerbia határait.

Nagy- Szerbia és a NATO között vannak „puha határszakaszok”, mint azt a boszniai szerb területen tartott hadgyakorlat is bizonyít, de már szembetűnő, hogy katonai értelemben lassan befejeződik a Balkán csendes bekebelezése, ami a priori nem jelent ellenséges magatartást Szerbia irányába, és a három nagyhatalom között egyensúlyozó Belgrádban sem tekinti eleve annak.

Az utóbbi tizenöt-húsz évben a NATO tehát szinte teljesen kiszorította Oroszországot a Balkánról, és Moszkvának alig maradt ideje a cselekvésre. Az amerikaiak további terjeszkedését a szerbek irányába Moszkva egyetlen módon akadályozhatja meg, a személyes jelenléttel.

Ezt szolgálja a niši humanitárius központ fenntartása Szerbia déli részén, és ennek érdekében épülhet meg a trebinjei repülőtér a boszniai Szerb Köztársaság legdélebbi részén, valahol a semmi közepén. Az idő pedig azért szorít, mert ki tudja, hogy milyen vezetése lesz Szerbiának öt vagy tíz év múlva.