Connect with us

Kína

ELŐRETOLT HELYŐRSÉG: Szerb segédlettel orosz katonai támaszpont épül Dubrovnik közelében?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

 
Vajon miért épít Szerbia egy óriási repülőteret a bosznia Szerb Köztársaságban, Trebinje közelében, a semmi közepén? A történet nem új, a trebinjei repülőtér létesítése már 2014-ben is napirenden volt, csak akkor Montenegró még nem volt a NATO tagja, ezért lehetett reménykedni abban, hogy Oroszországnak lesz tengeri bejárata a Balkánra. Most viszont, úgy látszik, komolyra fordult a dolog. A tender május 17-én járt le, és nagy érdeklődéssel várjuk, hogy vajon ki lesz a befutó.

Miért furcsa a történet?

Értetlenkedésünk némileg világosabbá válik, ha ismerjük a leendő nemzetközi repülőtér tervezett kapacitásait.

A tender értelmében ugyanis a körülbelül 282 hektár területű létesítményen egy 3500 méter hosszú kifutópálya lesz (vagy ha két részletben építik, 3000 méteres, amit később meghosszabbítanak 3500 méteresre).

A kifutópálya szélessége 45 méter, a fordulók pedig képesek lesznek az E osztályú repülőgépek (A350, B777) fogadására is. ELŐRETOLT HELYŐRSÉG: Szerb segédlettel orosz katonai támaszpont épül Dubrovnik közelében?

Ezzel a trebinjei repülőtér Zágráb, Belgrád, Ljubljana és Dubrovnik mellett a térség ötödik repülőterévé válna, ahol széles törzsű repülőgépek is leszállhatnak.

Ahogy a tendert olvassuk tovább, az ügy egyre érdekesebbé válik, a repülőtérnek ugyanis egyszerre két gépet kell fogadnia a legnagyobb fajtából, és ezek mellett még négy közepes nagyságú gépet, mint amilyenek a térségben leginkább előforduló Boeing 737-esek.

Az utas- és teherszállító gépek mellett a trebinjei repülőtérnek rendelkeznie kell az üzleti gépek fogadására alkalmas részleggel (maximum B osztályú gépek, amelyek szárnyainak a fesztávolsága nem haladja meg a 24 métert), valamint egy nagy, 6000 négyzetméteren elterülő tűzoltó központtal és helikopter-kikötővel.

A második fázis még cifrább, mert megköveteli, hogy a repülőtér teherforgalmi kapacitásainak lehetővé kell tenniük két E osztályú – azaz a legnagyobb – repülőgép fogadását.

A repülőtér kiépítésének költségeit 75 százalékban Szerbia állja – az idei költségvetésből már 41 millió eurót elkülönítettek erre a célra – és ugyancsak Szerbia működteti majd a repülőteret. Ez azért is érdekes, mert a belgrádi repülőteret egy francia cég üzemelteti.

Üzleti számítás és egyéb dajkamesék

Nem kell különösebb gazdasági lángésznek lenni ahhoz, hogy észrevegyük: itt valami nem stimmel.

Miért építene bárki is egy 3500 méter hosszú kifutópályával rendelkező óriási repülőteret egy harmincezer lakosú kisváros közelébe, a gazdaságilag eléggé elmaradott Kelet- Hercegovinában, ahol a perspektíva is konvergál a nullához.

Ráadásul a tervezett nemzetközi repülőtér a Mostar és a montenegrói Tivat repülőtereinek szomszédságában épül, közelében pedig két nagy, nemzetközileg ismert és bejáratott repülőtér is működik, az egyik Dubrovnikban, a másik Splitben.

Miután láttunk már egyet-mást a Balkánon, rögtön az elején elvetjük, hogy a Trebinje mellé tervezett “csodarepülőtér” bármikor is olyan utas-, vagy teherforgalmat lesz képes megvalósítani, amely nyereségessé tenné a vállalkozást a kopár hegyek között.

Az esetleges magyarázatot éppen a három és fél kilométeres kifutópálya adja meg, amely meghaladja a belgrádi (3400 m) és a zágrábi (3252 m) repülőtér kifutópályájának hosszát.

A megoldás kulcsa

Az orosz Szputynik hírportál a napokban adta hírül, hogy az orosz honvédelmi minisztérium lehetővé tette a Ferenc József-szigettenger egyik szigetén létesített sarkköri, katonai támaszpontjának internetes, vagyis virtuális megtekintését, és ezzel egy időben engedélyezte külföldi forgatócsoportok látogatását is a támaszpontra.

Ezek közül az egyik a CNN volt, amelynek riportere feltette a kérdést a támaszpont parancsnokának, hogy milyen típusú repülőket képesek fogadni. Mint kiderült, a 3500 méter hosszúságú kifutópályán minden orosz gyártmányú repülőgép le tud szállni, beleértve a legnagyobbakat is.

A történelmi előzmények közé sorolható, hogy Bosznia annektálása után az osztrák-magyar szakértők stratégiai fontosságú városnak nyilvánították Trebinjet, és ezért több csapategységet állomásoztattak a városban és környékén. A volt Jugoszlávia idején többezer katona befogadására alkalmas laktanya működött a város központjától mindössze ötszáz méterre, természetesen az ezzel járó katonai struktúrával és fegyverzettel.

Persze, időközben sok minden változott, de a földrajzi és katonai adottságok megmaradtak, s valószínűleg ezek is közrejátszhattak a repülőtér helyének megválasztásakor.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szerbiában a niši repülőtéren működik az Orosz- Szerb Humanitárius Központ, amelynek továbbfejlesztését május 15-én jelentette be Jevgenyij Zinicsev, az orosz rendkívüli helyzetek minisztere.

A nyugati hírközlő szervek ezt az intézményt általában hírszerző központnak tekintik, ami az oroszok szerint nyilvánvaló koholmány.

Mindezek után nem nehéz azt feltételezni, hogy a trebinjei repülőtér tulajdonképpen egy előretolt orosz katonai támaszpont, vagyis ami nem megy vízen, az majd megy a levegőben.

A zavaró körülmény ebben az esetben csak az, hogy két évvel ezelőtt a kínai Aviation Industry Corporation of China (AVIC) is érdeklődött a projekt iránt, igaz akkor még kisebbek voltak a számok.
___________________________
Fotók: internet, Twitter, CNN

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava