Connect with us

Szerbia

KÉRDÉSEK KÉRDÉSE: Vezet-e be Szerbia szankciókat Oroszországgal szemben?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

A szerb elnök sokszor elmondta már, hogy óriási nyomás nehezedik Belgrádra annak érdekében, hogy Szerbia csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. A kérdések kérdése továbbra is az, hogy Szerbia vezet-e be szankciókat az Orosz Föderációval szemben. A nyilvános színvallás azonban nem túlzottan sürgető, hiszen az csökkentené a szerb politikai vezetés mozgásterét egy olyan geopolitikai szempontból fontos térségben, mint a Balkán.

“Kicsi” az amerikai nyomás

A szankciók kérdésében továbbra is nagy a bizonytalanság, főleg ami a szerb állami vezetés taktikáját illeti. Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök az Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést követően a nemzethez fordult, de május 6-i “szózatában” a döntő szót nem mondta ki; és ha ez a központi kérdés, akkor semmiféle lényegest nem mondott, illetve semmiféle konkrétumot tartalmazó kijelentést nem tett.

Ha viszont alaposabban megvizsgálunk néhány tényt és folyamatot, akkor valamelyest körvonalazható a jövő. A belgrádi vezetés abban bízik, hogy Magyarország vagy Törökország mellett Szerbia egy újabb csatorna lehet, amelyen keresztül az egymással acsarkodó nagyhatalmak üzengetnek egymásnak, bevonva ebbe esetleg a pápát is.

Az már világossá vált, hogy a pénzek elosztásához, a kölcsönökhöz és a pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódó zsaroláson keresztül az Európai Uniónak nincs semmiféle politikai súlya, és továbbra is az amerikai és brit politikát követi, így az is egyértelmű, hogy a legfőbb döntéseket Washingtonban hozzák. Ugyanakkor Jovan Kovačić, a befolyásos Nyugat-barát East West Bridge szerbiai agytröszt elnöke szerint továbbra sem nehezedik komoly amerikai nyomás Szerbiára az Oroszország elleni szankciók bevezetése szempontjából.

Chris Murphy amerikai szenátor április végi belgrádi látogatása után azt írta blogjában, hogy Vučić két hónapon belül választ ígért neki a “kérdések kérdésében”, bár a szerb elnök tagadja, hogy szankciókról tárgyaltak volna, az ő értelmezése szerint néhány egészen “más projektről” volt szó.

Rentier State Theory

Vučić idejének jelenetős részét lefoglalják a más téren jelentkező problémák, kezdve az új kormány megalakításától a saját pártjában tapasztalható megosztottságig.

Ezzel párhuzamosan persze, foglalkoznia kell a koszovói kérdés orosz részről történt manipulációjával, amit Putyin a Donbaszban, a Krím-félszigeten és a Kaukázusban fennálló pozícióinak erősítése érdekében lépett meg, ráadásul megoldásra várnak olyan kérdések is, amelyek az Oroszországgal egyeztetett stratégiai projektekre vonatkoznak, mint például az esetleges atomerőmű-építés, hogy a közelgő gazdasági viharról ne is beszéljünk.

A mimika és a különböző kormányzati technikák nagymesterének számító Vučić sosem fedi fel az összes kártyáját, és mindig több opcióra játszik. Az utóbbi napokban a haladó párthoz köthető bulvárlapok támadták Putyint a Koszovóval kapcsolatban tett kijelentések miatt.

Ugyanezek a lapok az április 3-i választások óta azt találgatják, hogy az Ivica Dačić vezette Szerbiai Szocialista Párt, az állítólagos orosz tényező, kikerül-e a kormánykoalícióból, ami a “Nyugat iránt mutatott jóindulat” szimbolikus megnyilvánulása, és a Moszkvától történő lassú elfordulás első, jól látható jele lenne.

Ha Szerbia netalán szankciókat vezetne is be Oroszországgal szemben – ami nem feltétlenül jelenti az uniós szankciókhoz történő csatlakozást – ahhoz diverzifikálnia kellene az energiaforrásait, két éven belül mindenképpen. Az ország azonban túlságosan dezindusztrializált és a szuverenitástól megfosztott abban a tekintetben, hogy korrupció és hitelfelvétel nélkül bármilyen tőkeigényes projektet képes lenne megvalósítani.

Ezzel párhuzamosan folyik a harc a haladók és a szocialisták között az igencsak eladósodott és pazarló szerbiai energiarendszer feletti ellenőrzésért, amelynek összeomlására 2021 végén már volt példa. Az áramellátásban bekövetkezett decemberi krach azt bizonyítja, hogy Szerbia az utóbbi évtizedekben a komoly fejlesztési politika helyett azt a kártyát játszotta ki, amit egyes elemzők “geopolitikai harácsnak” neveznek, ami a geopolitikai adottságok kihasználását jelenti a különféle külföldi partnerek bevonásával (Rentier State Theory, RST).

Lesznek-e szankciók?

Eközben Oroszország játssza a maga játékát. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szakértők rámutatnak, hogy az utóbbi években számos orosz cég vonult ki Szerbiából és a környező piacokról, mint például a Sberbank, amely egyes vélemények szerint a korrupciós és a pénzmosási lánc egyik központi szereplőjeként volt azonosítható a valamikor Jugoszláviában (és Kelet- Európában).

Ez azt jelentheti, hogy bizonyos értelemben egyezség alapú “területcsere” történik Oroszország végleges balkáni távozásával kapcsolatban – ahol még mindig jelen van az energia- és hadiiparban – hogy cserében szabad kezet kapjon Ukrajnában vagy másutt.

A NIS-részvények többségi tulajdonosa, a Gazpromnyefty eladta papírjainak egy részét a Gazprom anyavállalatnak, amely nem áll szankciók alatt. Korábban felmerült, hogy az oroszok átengedhetik a részvénycsomagjukat, vagy esetleg annak egy részét az azerbajdzsáni SOCAR olajcégnek vagy a szerb államnak, az utóbbi a visszaállamosítást jelentené. Az előbbit maga az azeri cég, az utóbbit pedig Vučić elnök cáfolta.

Szerbiának az Európai Unió engedélyezte, hogy május 15-e után is folytassa a kőolaj beszerzését a Horvátországon áthaladó adriai olajvezetéken keresztül, ami nem csak az orosz kőolaj szállítására alkalmas, és eddig sem csak az folyt át rajta. Az Oroszországgal kötött gázmegállapodás viszont május 31-én lejár, és sokan ezt a dátumot tekintik fordulópontnak a szankciókról szóló döntésben, vagyis a kérdések kérdésében. A szerb-orosz tárgyalások a május 9-i orosz parádézást követően kezdődnek meg.

Bármi is lesz a gázüzlet sorsa, Szerbia május vége előtt nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, és ezt valószínűleg utána sem teszi meg. Vučićnak szeptemberig van ideje halogatni a kormányalakítást, és ezt az időt minden bizonnyal annak “kiszámítására” használja fel, hogy kivel ossza meg a döntések felelősségét az elkövetkező időszakban.

Mindezek tudatában azt feltételezzük, hogy ha maguk az oroszok nem tesznek “megalázó lépést” Belgrád felé, vagy ha az amerikaiak “nem szorongathatják meg” a szerb elnököt, akkor nem lesznek szankciók, az új szerb kormány megalakulása előtt biztosan nem.

Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia8 óra telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia6 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország1 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország1 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava