A magyar választási kampány Szlovákiát is felrázta

A 2020-as szlovák választások háttere új megvilágításba került egy kiszivárgott beszélgetés nyomán

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Amikor a magyarországi választási kampány során Panyi Szabolcs március 23-án, hétfőn reggel közzétette Szijjártó Péter és Szergej Lavrov telefonbeszélgetésének leiratát, borítékolni lehetett, hogy a szlovák belpolitikát is felkavarja az eset, hiszen az említett beszélgetés tárgyát a 2020-as szlovákiai választások képezték.

A szlovák sajtó is beszámolt a Washington Post írásáról, amely szerint Szijjártó az Európai Unió zárt ajtók mögötti tanácskozásairól rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és ebbe a keretbe tudták elhelyezni az immár Szlovákiát is közvetlenül érintő fejleményeket.

Ahogy azt több helyen is megjegyezték, az ügyben az újdonság mindössze az, hogy megjelent egy konkrét beszélgetés leirata, hiszen Panyi 2024 márciusában a szlovák köztársaságielnök-választás előtt már megírta a nemzetközi kapcsolatok hátterét.

A 2020 februárjára datált, nyilvánosságra került leirat szerint Szijjártó Péter a választás előtt Szergej Lavrovot kereste meg a szlovák kormányoldal érdekében:

Szijjártó már 2020-ban is jelentős befolyással rendelkezett Moszkvában (Forrás: Facebook, Panyi Szabolcs)

Szijjártó Péter: – Hello Szergej, itt Péter. Köszönöm, hogy beszélsz velem. Ha jól értem, Münchenben vagy a konferencián, ugye?
Szergej Lavrov: – Igen, Münchenben vagyok.

SzP: – Nem akarlak zavarni, de a Miniszterelnök kért meg rá, mert lenne egy egészen nagy kérésünk hozzád. Ahogy tudsz róla, választások jönnek Szlovákiában február 29-én és számunkra kulcsfontosságú, hogy az ottani koalíció folytatni tudja. Megértem, hogy ez furcsának hangozhat magyar konzervatívoktól, de a szociáldemokraták [győzelmében] reménykedünk, mivel ők az egyetlen racionális erő a szlovák politikában, akik külföldi befolyás nélkül működnek. Az összes többit gyakorlatilag Soros pénzeli. Ha az ellenzék nyer, az tragédia lenne a közép-európai együttműködésnek. Az is fontos, hogy a házelnök Danko Szlovák Nemzeti Pártja átlépje az 5%-os küszöböt. Reméljük, hogy sikerül nekik, de az egyetlen esély a koalíció folytatására ha a kormányzó párt megnyeri a választást. A miniszterelnök Pellegrini itt volt tegnap, és azt mondta nekünk, hogy ha a ti miniszterelnökötök vendégül látná őt akár csak fél órára, az nagy segítség lenne a választások megnyeréséhez. Azt mondta nekünk, hogy ez sokkal fontosabb a [szlovák] társadalomnak, mint egy washingtoni út. Ezért megkért minket, hogy kérjünk meg téged, de magunktól is erre kérnénk, hogy meg lehetne-e szervezni egy ilyen dolgot, hogy a te miniszterelnököd vendégül látja a szlovák miniszterelnököt Moszkvában valamikor februárban…

SzL: – Ez egy nagy kérés, de átadom a miniszterelnöknek.

SzP: – Megértem. Nagyszerű lenne, ha sikerülne megszervezned. Pellegrini a segítségünket kérte ebben az ügyben, mivel tudja, hogy milyen jó a kapcsolatunk, és hogy az elnökeink közt is jó a kapcsolat. Ezért bízott meg minket ezzel.

SzL: – Péter, továbbítom ezt a kérést még ma, és kapcsolatba lépünk, amint van bármi fejlemény.

SzP: – Köszönöm. Hadd hangsúlyozzam még egyszer, mennyire fontos nekünk, hogy a koalíció [Szlovákiában] folytatni tudja. Ha nem tudnák folytatni, nincs esély pragmatikus együttműködésre Közép-Európában, és rengeteget veszítenénk.

SzL: – Megértettem.

SzP: – Nem is tudod, mennyire hálás vagyok ezért a beszélgetésért. Ez a barátság jele.

SzL: – Bármikor, barátom. A legjobbakat.

Kapcsolódó cikk

WP: Az oroszok merényletkísérlet megrendezését javasolták Orbán ellen

A kiszivárgott szövegkörnyezet lényege, hogy a magyar külügyminiszter „kulcsfontosságúnak” nevezte az akkori szlovák kormánykoalíció folytatását, és kampánylogikával indokolt egy rövid moszkvai találkozót, amely „nagyon segítene” Peter Pellegrininek a választási győzelemben. A szövegben a magyar fél a „szociáldemokraták” győzelmét kívánta, miközben a politikai ellenfeleket Soros György finanszírozottjainak minősítette.

Az érintett 2020-as szereplők Peter Pellegrini ma államfő (akkor az éppen leköszönő kormány elnöke és a választásra készülő Smer listavezetője), a kormányt Robert Fico vezeti (akkor a Smer listájának második helyén szerepelt), Andrej Danko pedig egy koalíciós párt elnöke (akkor a parlament elnöke volt és a Szlovák Nemzeti Párt, az SNS listáját vezette).

A forrás

A szlovák sajtó nagy része kiemelte azt a momentumot, hogy a 2020-as telefonos egyeztetés nem „önként kiszivárogtatott” dokumentum, hanem egy európai (nyugati) szolgálat rögzíthette, és a leirat (vagy annak kivonata) ezen a csatornán keresztül jutott el az újságírókhoz – ahogy ezt Pellegrini is megjegyezte.

Panyi Szabolcsot úgy jellemezték, mint aki együttműködött a Ján Kuciak Oknyomozó Központtal (Investigatívne centrum Jána Kuciaka), a Fico elleni merénylet napján előjött azzal az információval, hogy az elkövető, Cintula kapcsolatban áll az oroszbarát Slovenskí branci (szlovák félkatonai szervezet) nevű csoporttal, amit egy közös, 2016-os fényképpel támasztott alá és egy felvételen elismerte, hogy nemcsak közeli barátja Orbán Anitának, a Tisza párt politikusának, hanem együtt is dolgozik vele és kormányváltás esetén beleszólhatna a külügyminisztériumi személycserékbe, sőt dokumentumokhoz is hozzáférhetne.

Mi történt?

2020 február 13-án Röszkén találkozott Orbán és Pellegrini és feltehetőleg itt merült fel az igény, hogy Budapest segítsen „gyorsan” tető alá hozni egy moszkvai meghívást Pellegrininek, amely – az akkori logika szerint – növelheti a Smer esélyeit.

A láthatóan elégedett Pellegrini (Forrás: Facebook, Peter Pellegrini)

Három nappal a választások előtt, 2020. február 26-án megvalósult Pellegrini álma, Moszkvába utazott és találkozott az orosz miniszterelnökkel, Mihail Misusztyinnal. Annak ellenére valósult meg az utazás, hogy a szlovák miniszterelnök betegeskedett ekkoriban, az orvosok még kórházi kezelést javasoltak neki. Pellegrini tagadta, hogy koronavírusos lett volna, hiszen a COVID-19 járvány akkor még csak a kezdeti szakaszában volt.

A szlovák politikában nem példa nélküli, hogy választási kampányok idején a vezetők külföldi nagyhatalmi kapcsolatokkal próbálják erősíteni pozíciójukat. Peter Pellegrini 2020-as moszkvai útját sokan a Vladimír Mečiar 1998-as kampánylépéséhez hasonlították, amikor Borisz Jelcin támogatását élvezte.

Hasonló logika vezette Robert Ficot is, aki a 2010-es választások előtt találkozót próbált szervezni Barack Obama amerikai elnökkel egy kampányfotó reményében. Miután Washingtonba nem kapott meghívást, Moszkvába utazott, ahol Vladimir Putyinnal fotózkodott.

Ha a magyarországi parlamenti választásokon Magyar Péter győz, akkor megromolhatnának a Szlovákia és Magyarország közti kapcsolatok – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a pozsonyi kormány a Garamkelecsényen (Hronské Klacany) tartott egyik kihelyezett kormányülés után (Forrás: atv.hu)

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ilyen gesztusok önmagukban nem garantálnak politikai sikert: Fico 2010-ben ugyan megnyerte a választást, de nem tudott kormányt alakítani, és a későbbi, már megvalósult Obama-találkozó sem segítette győzelemhez a 2014-es elnökválasztáson. A 2020-as választási is beleillik ebbe a sorba, a Matovič vezette Egyszerű Emberek (OľaNO) 25,02%-kal győzött, míg a Smer–SD 18,29%-ot ért el.

A leiratban szintén szereplő Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt 2020-ban nem jutott be a parlamentbe, de 2020 előtt házelnökként és 2023 után a parlamentbe és a kormányba visszatérve többször is tiszteletét tette a Dumában.

Ellenzéki reakciók: Biztonsági Tanács, ügyészség, szuverenitás

Az ügy komoly politikai vihart kavart Szlovákiában, az ellenzék több irányból is élesen bírálta a történteket. Grendel Gábor, a Szlovákia mozgalom képviselője „példátlan megaláztatásnak” nevezte az esetet: „Ez Szlovákia példátlan megaláztatása… a történelemben nem fordult elő, hogy egy szlovák miniszterelnöknek egy moszkvai találkozót idegen kormányon keresztül kellett volna elintéznie.”

A legnépszerűbb párt, a Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko) részéről Michal Šimečka és Peter Bátor nemzetbiztonsági kockázatként értékelték az ügyet, és a Biztonsági Tanács összehívását is felvetették. Šimečka arra figyelmeztetett, hogy „a magyar külügyminiszter percről percre tájékoztatta az orosz minisztert a brüsszeli tárgyalásokról”, és attól tart, hogy Oroszország a jövőben is beavatkozhat a választásokba.

Bátor pedig felszólította Peter Pellegrinit, adjon egyenes választ arra, hogy mennyire elkötelezett Oroszország felé, mert ez az ország biztonságát érinti: „Pellegrini úr azt mondja, hogy minden ember elnöke. Ők pedig megérdemlik az egyenes választ arra, hogy mennyire és hogyan köteleződött el Oroszország felé. Ezek alapvető biztonsági kérdések.”

A liberális SaS politikusai, Branislav Gröhling és Juraj Krúpa ügyészségi vizsgálatot sürgettek. Krúpa szerint: „Oroszország lényegében ott ült az asztalnál minden kulcsfontosságú uniós tárgyaláson,” és az ügyet az EU–NATO-érdekek elárulásaként értékelte.

Gröhling bejelentette, hogy a főügyészséghez fordulnak: „Ha igazak a Magyarországról érkező információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választásokon Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amelyet az érintetteknek meg kell magyarázniuk a nyilvánosságnak, és remélem, a bűnüldöző szerveknek is.”

Hozzátette: „Ez bizonyíték arra, hogy Oroszország aktívan befolyásolja a választásokat Szlovákiában.” A párt szakértője, Ivan Novotný szerint nemcsak magyar, hanem szlovák felelősség is felmerül, és Juraj Blanárt Szijjártó Péter szövetségesének nevezte.

A kereszténydemokraták (KDH) vezetője, Milan Majerský „példátlan botrányról” beszélt, és azt állította, hogy a kormány miközben „külföldi ügynökökkel” riogat, maga is külső segítséget kérhetett: „Ma már teljesen értjük, miért folytat ez a kormány olyan politikát, amely inkább Orbánnak és Putyinnak kedvez, mint Szlovákia polgárainak. Régi kampányadósságokat törlesztenek, és teret készítenek elő újabb szívességeknek a jövőben.”

Kormányoldali reakciók: tagadás, relativizálás, időzítés

Az ügyben megszólalt kormánypárti és kormányközeli szereplők határozottan visszautasították az ellenzéki értelmezéseket, és politikai támadásról beszéltek.

Peter Pellegrini „ajtócsapkodós butaságnak” nevezte azt az állítást, hogy Szijjártó Péter a választások befolyásolása érdekében szervezte volna a moszkvai utat. Szerinte ez egy hivatalos, nyílt munkalátogatás volt:

„Ez egy hivatalos munkalátogatás volt az Oroszországi Föderáció miniszterelnökéhez, amelyekből pályafutásom során több tucatot, akár százat is tettem különböző országokba. Már aznap, közvetlenül Moszkvából beszámoltam róla a TASR hírügynökségen keresztül, részletesen ismertetve a tárgyalás tartalmát és az utam okait.”

Kritizálta azt is, hogy az újságírók egy meg nem nevezett európai titkosszolgálat anyagára hivatkoznak, és szerinte az ügy időzítése sem véletlen: „Most, három héttel a magyarországi parlamenti választások előtt került elő újra egy hasonló anyag ugyanattól a szerzőtől. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez véletlen-e, vagy egy újabb kísérlet a választási kampány befolyásolására.”

Pellegrini hangsúlyozta, hogy 2020 februárjában az energiabiztonság miatt találkozott az orosz kormányfővel, különösen az EU-s szankciók fényében:

„Ezeket a rendkívül fontos kérdéseket azért kellett megoldanunk, mert minden arra utalt, hogy az akkori ellenzék nyeri a választást, és nem voltak illúzióink a felkészületlenségéről.”

Szerinte a találkozó akkor teljesen legitim volt, hiszen Oroszország még elfogadott partnernek számított, és határozottan tagadta, hogy bármilyen választási segítséget kért volna:

„Nem kértem tőle semmit a választásokkal kapcsolatban. Az, hogy ezt összekapcsolják egy kitalált történettel a választások befolyásolásáról, egyszerűen ostobaság.”

Robert Fico sem lát problémát abban, ha valaki diplomáciai csatornákon segít találkozót szervezni:

„Nem látok abban semmilyen beavatkozást vagy szabálysértést, ha valaki segít egy ilyen találkozó létrehozásában.”

Ugyanakkor ellenpéldaként a nyugati befolyást hozta fel:

„Szabálysértés az, amikor a brit külügyminisztérium cégeken keresztül influenszereket fizet, hogy a Progresszív Szlovákiaát támogassák.”
Hozzátette azt is, hogy 2020-ban nem ő vezette a Smer listáját: „Én nem voltam része a választási kampánynak.”

Juraj Blanár külügyminiszter „nagyon veszélyesnek” nevezte, ha nyugati titkosszolgálatok megfigyelnek egy uniós külügyminisztert, és „választási szagú” információnak minősítette a vádakat, hozzátéve, hogy nincs oka nem hinni Szijjártónak.

A külügyminisztérium szerint az ellenzék be akar avatkozni a magyar választási kampányba, és „bizonyítékok nélkül hoz ítéleteket”.
Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke úgy véli, az ügy célja Orbán Viktor és a magyar választások gyengítése, és általában is beszélt arról, hogy a nagyhatalmak hibrid eszközökkel próbálják befolyásolni a választásokat.

Samuel Migaľ (a beruházásokért felelős független miniszter) mérsékeltebb hangot ütött meg: szerinte 2020-ban még más volt a nemzetközi helyzet, és „akkoriban ezt talán még elfogadhatónak tartottam volna”, mivel Vlagyimír Putyin akkor még elfogadott világpolitikai szereplő volt.

Kamil Šaško egészségügyi miniszter kiállt pártja (Hlas) alapítója, Pellegrini mellett, hangsúlyozva, hogy tapasztalt és önálló politikus:
„Biztosan nincs szüksége senkire, különösen nem külföldről, hogy bármit elintézzen helyette.”

Nem remegnek meg

Fico jelenlegi kormányzása idején hadat üzent a külföldi beavatkozásnak a civil szektort csuklóztatva (bár az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte), most valóban ilyen jellegű beavatkozás gyanúja került napirendre. Pellegrini számára azért is kényelmetlen a téma, mert államfőként a külpolitikai irány és a biztonsági diskurzus egyik arca.

A szlovák kormányt ezek az információk nem rengetni meg, sokkal veszélyesebb a Fico vezette kabinetre, hogy az elmúlt hetekben ismét veszített egy támogatót, miután egy Hlas-képviselőt, Ján Ferenčákot kizárátak a pártból (rá pár napra korrupciót alátámasztani kívánó felvételeket szivárogtattak ki) és ezzel a sportminiszteri rangot már kibokszoló a nacionalista-populista Robert Huliak harmadmagával valóban megkerülhetetlenné vált a kormánytöbbség működésében.