Connect with us

Gázellátás

MEGOLDJÁK: Az azeri SOCAR veszi meg a szerb olajcéget a Gazpromtól?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

socar
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Brüsszelből ugyan biztató hírek érkeztek arról, hogy Szerbia mentesül a szankciók alól, és továbbra is kap kőolajat a Horvátországon áthaladó JANAF adriai olajvezetéken keresztül, Szerbiában azonban továbbra is kérdés, hogy változik-e a szerb olajtársaság, a NIS tulajdonosi szerkezete, amelyben jelenleg a Gazprom többségi tulajdonos. A napokban olyan információk jelentek meg, hogy a szerb kormány az azerbajdzsáni SOCAR olajtársasággal tárgyal a többségi csomag átvételéről.

Elugranának a szankciók elől

Ezt a legmagasabb szinten sem cáfolták, Ana Brnabić szerb miniszterelnök ugyanis az Euronewsnak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a NIS az azerbajdzsáni vállalathoz kerül, de hozzátette, hogy vannak más forgatókönyvek is.

– Nem zárnám ki ezt a forgatókönyvet, de más partnereket sem. Nem zárnék ki egyetlen forgatókönyvet sem. A legfontosabb az, hogy mentesüljünk a szankciók alól, és az olaj továbbra is akadálytalanul folyjon át az adriai olajvezetéken

– mondta Brnabić, aki jelenleg nem számít arra, hogy Szerbia a szankciók hatálya alá kerül.

A szerbek – az oroszokkal közösen – szeretnének elébe menni a továbbiakban esetleg felmerülő problémáknak, ezért Brnabić megfogalmazása szerint a NIS-ről „naponta tárgyalnak” a Gazprommal, és nap, mint nap megvitatják a helyzetet, beleértve ebbe az „olajkérdés megoldásának egyéb forgatókönyveit” is.

Az EU megtiltotta a „fekete arany” értékesítését és szállítását olyan harmadik országbeli cégeknek, amelyek többségi tulajdonosai az oroszok. Ilyen például a NIS is, amelyben a Gazpromnyefty orosz állami óriáscég 51 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg a kisebbségi csomag Szerbia kormányának a kezében van.

Tartalékmegoldás

A szerbiai Demostat oknyomozó portál a napokban számolt be arról, hogy ha változás történik a szerb olajcég tulajdonosi struktúrájában, a szerb kormány számára a legjobb megoldás az lenne, ha a NIS-t többségi csomagját egy másik külföldi cég venné át.

A fenti mondatból az is kiolvasható, hogy a szerb állam nem akarja kihasználni a „kínálkozó alkalmat”, hogy maga vegye át a NIS-t, vagy hogy egyszerűen csak a maga nevére írassa a többségi orosz tulajdont, illetve hogy csak annyit vásároljon ki belőle, amennyivel megszűnik az orosz többségi tulajdon.

A Demsotat meg is jegyzi, hogy a szerbiai kormánynak most lehetősége nyílna a NIS államosítására, de a belgrádi portál szerint ez meg sem fordul a belgrádi vezetés fejében, mert ez a Moszkvával való kapcsolatok megromlását jelentené, és a szerb fogyasztók nemcsak olaj, hanem gáz nélkül is maradnának.

A többségi részvénycsomag megvásárlása sem nagyon járható út, mert ahhoz óriási összegeket kellene előteremteni, és nehezen hihető, hogy a szerb költségvetésből erre futná, ezért a szerb kormány számára az lenne a legjobb megoldás, ha egy másik külföldi cég venné át a többségi csomagot a Gazpromnyeftytől, ebben az esetben azonban olyan partnert kell találni, amely Moszkvának is megfelel.

A Demostat egyik forrása szerint, ha erre sor kerül, akkor Moszkva számára elfogadható lenne az a megoldás, amely szerint a SOCAR vásárolná ki az orosz részvényeket – Azerbajdzsán és Oroszország ugyanis a nyilatkozó szerint „nagyon jó diplomáciai kapcsolatokat ápol egymással”.

Az informátor szerint a SOCAR gyümölcsöző együttműködést folytat az orosz olaj- és gázipari társaságokkal, és ha átveszi a szerbiai olajcéget, akkor akár üzleti megállapodásokkal is kompenzálhat a Gazpromnyefty felé.

– Ez a megoldás két okból is „kényelmes” lenne a nyugati országok számára. Az első, hogy a Nyugat győztesnek érezhetné magát abban abban a törekvésében, hogy az Ukrajna elleni támadás miatt egyre nagyobb gazdasági károkat okoz Oroszországnak

– mondta a Demostat forrása, aki szerint a másik szempont az, hogy Azerbajdzsánnak éppolyan jó kapcsolatai vannak Washingtonnal, mint Moszkvával, tehát a NIS egy olyan céghez kerülne, amely egy Amerikával szövetséges országból származik.

Szerbiában egyelőre nem merült fel az a lehetőség, hogy a NIS tulajdonosi átstruktúrálásában szerepet kaphat-e esetleg a magyar MOL (is), amely nemrég közölte, hogy „rövid távon csak nagy ellátási kockázatokkal lehetséges az orosz kőolaj kivezetése”, és amelynek évekkel ezelőtt voltak közös tervei a Gazprommal és a NIS-szel.

Tartozhat-e ez esetleg a más forgatókönyvek közé, amelyekről a szerb miniszterelnök beszélt?

Gázellátás

TESTVÉRISÉG: A szlovákok nem spórolnak a gázzal, pedig lehet, hogy jobban tennék

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Minden olyan országban aggódva figyelték a Testvériség gázvezetéket ért csuvasföldi robbanást, amely erősen függ az orosz gázszállítástól, így Szlovákiában is. Még akkor is, ha egyelőre átlag feletti készletekkel rendelkeznek, és hosszabb távon próbálnak függetlenedni a nagy orosz testvértől. Az érintett gázvezeték az orosz gáz fő szállítási útvonala Európába, amelyet 1967-ben adtak át, és Nagykaposnál érkezik Szlovákiába, majd a fővezetékek folytatják útjukat Ausztriába és Csehországba. A riadalmat megelőzendő a Gazprom közölte, hogy a gázszállítás párhuzamos vezetékeken folyik tovább.

Ezen a télen nem is lesz gond

Szlovákia a többi EU-s államhoz hasonlóan felkészült a télre, és szinte 100%-ra feltöltötte a gáztárolóikapacitásait. December 20-a körül ez az arány még mindig kb. 80%-ot ért el (Csehországban 84%), ami az év adott szakaszában átlag felettinek tekinthető.

Ez a kedvező helyzet elsősorban a viszonylag meleg ősznek köszönhető, és nem a megtakarításoknak.

Az Eurostat adatai szerint ugyanis míg az Európai Unióban augusztus és november között a 2017 és 2021 közötti hasonló időszakokkal összehasonlítva 20,1%-kal csökkent a gázfogyasztás, addig Szlovákia a közé a hat tagállam közé tartozik, ahol viszont nőtt (2,6%-kal).

Fékezett gázáremelkedés

A szlovák kormány az utóbbi időben inkább magával volt elfoglalva, és szinte egyedüli EU-s tagállamként még nem nyújtottak segítséget a lakosságnak a gázszámlák kifizetéséhez.

Bejelentették ugyan, hogy legfeljebb 15%-kal nőhet a gáz ára, azonban ehhez el kellene fogadni a költségvetést, ami a kormány bukása miatt kérdésessé vált.

Ha el is fogadják az év törvényét, és a lakosság meg is kapja végre a várva várt segítséget, az még mindig nem azt jelenti, hogy rendben lesz az ország gázfogyasztása, ugyanis a kedvezmények általánosan járnának, és nem ösztönöznének megtakarításra.

Szlovákiának már van tapasztalataa gázkimaradásokkal, hiszen 2009-ben egy rövid ideig akadozott a gázellátás, az ország közvéleménye pedig már akkor megismerkedett a protokollal, hogy a gázhiány egyes fázisaiban mely területek gázellátását korlátozzák.

Magyarországhoz hasonló helyzet – hasonló megoldásokkal?

Oroszországnak az Ukrajnát elkerülő gázvezetékekkel kapcsolatos tervei érzékenyen érintették Szlovákiát, ezért folyamatosan igyekeztek más forrásokból biztosítani az ország gázellátását, amit Oroszország ellen indított inváziója tovább erősített.

Szlovákiának nincs tengerpartja, így az LNG-terminálok közvetlenül nem biztosítanak számára megoldást, ám az alternatív gázvezetékek kiépítésével mégis meg fogják tudni oldani az ország gázellátását.

A szándék az euroatlanti elkötelezettségű kormánynál legalábbis megvan, azonban ez a kormány épp a napokban veszítette el a parlament bizalmát, és ha a kilátásba kerülő előrehozott választásokon az oroszokkal barátibb viszonyt ápoló pártok kerülnek hatalomra, akkor Szlovákia is a Magyarországéhoz hasonló energiapolitikába kezdhet.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava