MEGOLDJÁK: Az azeri SOCAR veszi meg a szerb olajcéget a Gazpromtól?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Brüsszelből ugyan biztató hírek érkeztek arról, hogy Szerbia mentesül a szankciók alól, és továbbra is kap kőolajat a Horvátországon áthaladó JANAF adriai olajvezetéken keresztül, Szerbiában azonban továbbra is kérdés, hogy változik-e a szerb olajtársaság, a NIS tulajdonosi szerkezete, amelyben jelenleg a Gazprom többségi tulajdonos. A napokban olyan információk jelentek meg, hogy a szerb kormány az azerbajdzsáni SOCAR olajtársasággal tárgyal a többségi csomag átvételéről.

Elugranának a szankciók elől

Ezt a legmagasabb szinten sem cáfolták, Ana Brnabić szerb miniszterelnök ugyanis az Euronewsnak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a NIS az azerbajdzsáni vállalathoz kerül, de hozzátette, hogy vannak más forgatókönyvek is.

– Nem zárnám ki ezt a forgatókönyvet, de más partnereket sem. Nem zárnék ki egyetlen forgatókönyvet sem. A legfontosabb az, hogy mentesüljünk a szankciók alól, és az olaj továbbra is akadálytalanul folyjon át az adriai olajvezetéken

– mondta Brnabić, aki jelenleg nem számít arra, hogy Szerbia a szankciók hatálya alá kerül.

A szerbek – az oroszokkal közösen – szeretnének elébe menni a továbbiakban esetleg felmerülő problémáknak, ezért Brnabić megfogalmazása szerint a NIS-ről „naponta tárgyalnak” a Gazprommal, és nap, mint nap megvitatják a helyzetet, beleértve ebbe az „olajkérdés megoldásának egyéb forgatókönyveit” is.

Az EU megtiltotta a „fekete arany” értékesítését és szállítását olyan harmadik országbeli cégeknek, amelyek többségi tulajdonosai az oroszok. Ilyen például a NIS is, amelyben a Gazpromnyefty orosz állami óriáscég 51 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg a kisebbségi csomag Szerbia kormányának a kezében van.

Tartalékmegoldás

A szerbiai Demostat oknyomozó portál a napokban számolt be arról, hogy ha változás történik a szerb olajcég tulajdonosi struktúrájában, a szerb kormány számára a legjobb megoldás az lenne, ha a NIS-t többségi csomagját egy másik külföldi cég venné át.

A fenti mondatból az is kiolvasható, hogy a szerb állam nem akarja kihasználni a „kínálkozó alkalmat”, hogy maga vegye át a NIS-t, vagy hogy egyszerűen csak a maga nevére írassa a többségi orosz tulajdont, illetve hogy csak annyit vásároljon ki belőle, amennyivel megszűnik az orosz többségi tulajdon.

A Demsotat meg is jegyzi, hogy a szerbiai kormánynak most lehetősége nyílna a NIS visszaállamosítására, de a belgrádi portál szerint ez meg sem fordul a belgrádi vezetés fejében, mert ez a Moszkvával való kapcsolatok megromlását jelentené, és a szerb fogyasztók nemcsak olaj, hanem gáz nélkül is maradnának.

A többségi részvénycsomag megvásárlása sem nagyon járható út, mert ahhoz óriási összegeket kellene előteremteni, és nehezen hihető, hogy a szerb költségvetésből erre futná, ezért a szerb kormány számára az lenne a legjobb megoldás, ha egy másik külföldi cég venné át a többségi csomagot a Gazpromnyeftytől, ebben az esetben azonban olyan partnert kell találni, amely Moszkvának is megfelel.

A Demostat egyik forrása szerint, ha erre sor kerül, akkor Moszkva számára elfogadható lenne az a megoldás, amely szerint a SOCAR vásárolná ki az orosz részvényeket – Azerbajdzsán és Oroszország ugyanis a nyilatkozó szerint „nagyon jó diplomáciai kapcsolatokat ápol egymással”.

Az informátor szerint a SOCAR gyümölcsöző együttműködést folytat az orosz olaj- és gázipari társaságokkal, és ha átveszi a szerbiai olajcéget, akkor akár üzleti megállapodásokkal is kompenzálhat a Gazpromnyefty felé.

– Ez a megoldás két okból is „kényelmes” lenne a nyugati országok számára. Az első, hogy a Nyugat győztesnek érezhetné magát abban abban a törekvésében, hogy az Ukrajna elleni támadás miatt egyre nagyobb gazdasági károkat okoz Oroszországnak

– mondta a Demostat forrása, aki szerint a másik szempont az, hogy Azerbajdzsánnak éppolyan jó kapcsolatai vannak Washingtonnal, mint Moszkvával, tehát a NIS egy olyan céghez kerülne, amely egy Amerikával szövetséges országból származik.

Szerbiában egyelőre nem merült fel az a lehetőség, hogy a NIS tulajdonosi átstruktúrálásában szerepet kaphat-e esetleg a magyar MOL (is), amely nemrég közölte, hogy „rövid távon csak nagy ellátási kockázatokkal lehetséges az orosz kőolaj kivezetése”, és amelynek évekkel ezelőtt voltak közös tervei a Gazprommal és a NIS-szel.

Tartozhat-e ez esetleg a más forgatókönyvek közé, amelyekről a szerb miniszterelnök beszélt?