Erdély
Továbbra is lesz anyaországi támogatás ErdélynekAz erdélyi kisebbségi politizálás ellentmondásos és viharos korszaka
Nem lett fejcsere, nem lett pénzcsap-elzárás sem: Magyar Péter és Kelemen Hunor első találkozója inkább tűnt kényszerű békekötésnek, mint elszámoltatásnak – Erdély pedig egyelőre fellélegezhet, de az új játékszabályok már körvonalazódnak
A napokban Erdély az anyaország felé tekingetett: fokozott figyelemmel kísérte az ottani magyarság Kelemen Hunor RMDSZ-elnök első tárgyalását Magyarország leendő miniszterelnökével, Magyar Péterrel. A Kelemen Hunor politikáját bírálók azt várták, hogy Magyar Péter az erdélyi magyarság további támogatásáért cserében vezéráldozatot kér az RMDSZ elnökétől.
Azok, akik természetesnek tartják, hogy az erdélyi magyar közösség választott vezetője tárgyal Magyarország legitim miniszterelnökével, inkább arra voltak kíváncsiak, mit gondol Magyar Péter a magyar–magyar kapcsolatokról, a külhoni magyar közösségeknek juttatott támogatásokról.
Változik a nemzetpolitika
Az RMDSZ által finanszírozott portál, a Maszol a Magyar–Kelemen találkozó előtt megjelentetett írásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy változik-e a nemzetpolitika, a határon túliakat érintő kérdések kezelése a Magyar Péter vezette új kormány felállása után; miként viszonyul majd a Tisza-kabinet a külhoni legitim érdekképviseleti szervezetekhez, miután azok Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján is a Fideszt támogatták a választási kampányban?
Barabás T. Jánost, a Magyar Külügyi Intézet kolozsvári származású külső elemzőjét idézték, aki – megerősítve az RMDSZ elvárásait – úgy vélte, hogy „a magyar kormányzati nemzetpolitika inkább a kivitelezésben, struktúrában újul meg és kevésbé érinti az alapelveket.”

Amikor hívtuk, jöttek. Most, amikor hívtak, én is ott voltam. Határtalanul vagyunk magyarok, ezért felelősek vagyunk egymásért! – írta Debrecenből az RMDSZ elnöke (Forrás: Facebook, Kelemen Hunor)
Leszögezte, hogy a Fidesz fémjelezte irány az egységes nemzet elve, a külhoni intézményrendszer támogatása, a gazdaságfejlesztési programok és a kettős állampolgárság felkarolása, valamint a határon túliak politikai képviseletének fő partnerként való elfogadása volt. Szerinte a Tisza Párt választási programja és vezetőinek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy nagy vonalakban megtartanák ezen vívmányokat.
„Maradnak a szerzett jogok, a kettős állampolgárság, a szavazati jog, de várhatóan pontosítanák például a levélben leadott szavazatok módját” – mondta az elemző.
„Mérsékelten derűlátó vagyok, mert a felek közös célja a határon túliak megmaradása. Ugyanakkor aggodalmaim is vannak, mert mint általában egy új kormány alakulásakor, most is felbukkantak szerencselovagok, zavaros önjelölt egyének a Tisza külhoni partnerei között, akik többek közt uralkodni akarnak a médiában megjelenő magyarságpolitikában, és ezért is mocskolódnak, gyűlölködnek” – fogalmazott a külpolitikai szakértő.
Még erőteljesebben felemeli hangját a Tisza
A szintén megszólaltatott Nagy Attila Tibor politológus úgy látja, a Tisza Párt is fontosnak tartja a határon túli magyarok helyzetét, ennek szimbolizálására Magyar Péter Budapesttől egészen Nagyváradig gyalogolt tavaly, tiltakozva Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt, amelyben a szuverenista, de a magyargyűlölet örvén felkapaszkodó George Simiont támogatta.
„Magyar Péter felemelte a szavát a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos szlovákiai Btk-módosítás ellen is, kritizálva Orbán Viktor erélytelenségét. A Tisza Párt tehát – ellentétben a korábbi baloldali ellenzékkel – nem kíván elfutni a nemzeti témák elől, ám a hangsúlyt máshova teszi” – mondta a Maszolnak a politikai elemző.
Úgy vélte, visszaüthet, hogy az RMDSZ 2010 után Kelemen Hunor vezetésével szakított azzal a korábbi szemlélettel, hogy az RMDSZ-nek jó kapcsolatokra kell törekednie nemcsak a mindenkori magyarországi kormánypárttal, de annak ellenzékével is.
„Ahogy a vajdasági VMSZ, úgy az RMDSZ is a Fidesz mellett kötelezte el magát – a 2022-es választásig bejött ez a számítás, ám a Tisza győzelmével kimondhatjuk, hogy ezúttal rossz lóra tett Kelemen Hunor. Magyar Péter nem felejti el neki, hogy a sorsdöntő időben az ellenfelét támogatta, így nem lesz könnyű az új kormánnyal jó kapcsolatot kiépíteni” – fogalmazott az elemző.
Jobban alakult, mint sokan remélték
Konstruktívnak nevezte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt a több mint egyórás beszélgetést, amelyet Magyar Péterrel, a hamarosan hivatalba lépő magyar miniszterelnökkel folytatott Budapesten.
Elmondta: „Megegyeztünk abban, hogy egy intézményes és kiszámítható kapcsolatot kell kiépíteni, amelynek részeként az új magyar kormány megalakulása után a frakcióvezetők, a különböző területeken szakértők beszélik át a részleteket.”
Kelemen Hunor elmondta: felvetette azokat a nagy erdélyi pilléreket, amelyeknek szükségük van a mindenkori magyar kormány támogatására. Ilyen többek között a Sapientia Egyetem, az egyházak támogatása, az oktatási-nevelési támogatás, a csángók támogatása.
Az RMDSZ elnöke „remek dolognak” nevezte azt, hogy az új magyar kormány – Magyar Péter tájékoztatása szerint – auditot kér majd az összes támogatásra, hiszen korábban is volt ilyen: „Ez így helyes. Sok méltatlan támadás, igaztalan vád hangzott el irányunkban, csak támogatni tudom ezt a kezdeményezést” – nyomatékosította Kelemen Hunor.
A beszélgetésen Magyar Péter megígérte, hogy a szerzett jogok maradnak, így a szavazati jog is. Egyetértettek abban, hogy közös érdek a levélszavazással kapcsolatban felmerült vádak tisztázása. „A magyar kormány dolga dönteni arról, hogy milyen legyen a levélszavazatok Magyarországra való eljuttatásának módja” – jelentette ki az RMDSZ vezetője.
A találkozón nem volt szó arról, hogy milyen intézményi formában kezeli majd az új kormány a nemzetpolitikát. Egyes hírek szerint a művelődési tárcához kerülhet ez a terület. Az RMDSZ elnöke azt mondta: Magyar Péter elképzelése szerint marad a Magyar Állandó Értekezlet, de azt „tartalommal kell megtölteni”.
Lehet a múltat magunk mögött hagyni?
Magyar Péter Facebook bejegyzésben számolt be a Kelemen Hunorral folytatott megbeszélésről. „Elnök úrral egyetértettünk abban, hogy a múltat magunk mögött hagyjuk, és a Tisza-kormány és az RMDSZ közösen fog az erdélyi magyarság megmaradásáért és fejlődésért dolgozni” – írta a leendő miniszterelnök.
Mint fogalmazott, Kelemen Hunortól garanciát kapott arra, hogy az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól.
„Szintén egyetértettünk abban, hogy ki kell vizsgálni a 2026-os országgyűlési választások során a levélszavazás kapcsán tapasztalt szabálytalanságokat, és a jövőre nézve felül kell vizsgálni a szavazás szabályait, megelőzendő az esetleges választási csalásokat” – írta a Tisza Párt elnöke.
Jelezte továbbá Kelemen Hunornak, hogy „az erdélyi magyarok szerzett jogai továbbra is megmaradnak és mindenben számíthatnak az anyaország támogatására, ugyanakkor alapvető elvárásunk a támogatások kapcsán az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint a magyar és a román jogszabályi előírások maradéktalan betartása”.
Azt is jelezte, hogy az elmúlt évtizedben odaítélt támogatások felhasználását visszamenőleg is vizsgálni fogják. „Megállapodtunk elnök úrral abban is, hogy a Tisza-kormány megalakulása után mind politikai, mind szakértői szinten folytatjuk az egyeztetéseket” – zárta bejegyzését Magyar Péter.
Román reakciók
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán Bukarestben azt nyilatkozta az őt faggató újságíróknak, hogy őszinte és konstruktív beszélgetést folytatott a magyar országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnökével, Magyar Péterrel. A román sajtót az érdekelte, hogy milyen viszonyt akar kiépíteni a határon túli magyarsággal a hamarosan hivatalba lépő új magyar kormány, és azt is kérdezték Kelemen Hunortól, hogy mi a véleménye az eddig magyarországi támogatások áttekintéséről.
A szövetségi elnök azt válaszolta, hogy az RMDSZ nem kért és nem is kapott pénzt az Orbán-kormánytól, a magyar állami támogatásokban egyesületek, alapítványok, egyházak, egyetemek részesültek. Hangsúlyozta azt is, hogy ő is messzemenően támogatja az elmúlt években odaítélt támogatások felhasználásának Magyar Péter által kért ellenőrzését.

Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ eddig sem szólt bele a magyar belpolitikába. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy miként lehet nevezni az elnök úr debreceni felszólalását. Bizonyára elmérte a helyzetet, amira bárkinek joga van, az viszont fura, hogy most letagadja, esetleg másképp magyarázza (Forrás: Screenshot)
Kelemen Hunor úgy vélte, ez azért is fontos, mert sok hamis vád fogalmazódott meg az RMDSZ-szel kapcsolatban, és ezeket tisztázni kell. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor megerősítette, Magyar Péter azt kérte az RMDSZ-től, hogy tartózkodjon a magyarországi pártpolitikába történő beavatkozástól.
„Én ezt korrektnek tartom, nem is állt szándékunkban ezt tenni – mondta Kelemen Hunor. – Mi eddig se szóltunk bele a magyar belpolitikába, nyilván voltak politikai opcióink, az erdélyi magyar embereknek továbbra is lesznek politikai opciói.”
Lesz-e kapcsolat a Fidesz–KDNP és az RMDSZ között?
Arra a kérdésre, hogy találkozott-e a mostani budapesti látogatása alkalmával Orbán Viktor leköszönő miniszterelnökkel vagy a Fidesz képviselőivel; fenntartja az RMDSZ a kapcsolatát az ellenzékbe vonuló alakulattal a választások után is, Kelemen Hunor így válaszolt:
„A múlt héten telefonon beszéltem Orbán Viktorral és Semjén Zsolt kormányfőhelyettessel. Mostani budapesti utamba a román belpolitikai helyzet miatt egyéb nem fért bele. A kapcsolatunkat folytatjuk, miért szakítanánk meg? Nyilván a Fidesz most nagy kihívás előtt áll, ahogy azt már többször elmondták, a működésüket újra kell gondolni, újra kell szervezni. De mi bármikor itt vagyunk, és a magyar parlament politikai pártjaival a párbeszédet folytatni kell, nincs miért megszakítsuk a kapcsolatot a Fidesszel, szó sincs erről.”
A megnyugvás ösvényein és hisztérikus állapotban
Magyar Péter és Kelemen Hunor párbeszéde hozott némi megnyugvást azok körében, akik a magyarországi támogatások megszűnésének rémével élték meg a választás utáni napokat.
Az RMDSZ és Kelemen Hunor ellenfelei továbbra is az elnök lemondását követelik a közösségi médiában. Ki azért mert nem támogatta a kampányban a Tiszát, ki pedig azért mert találkozott a Fidesz–KDNP legyőzőjével, Magyar Péterrel. Az erdélyi kisebbségi politizálás ellentmondásos és viharos korszakát éljük.

