Hidroenergetikai vadnyugat: a kis Trump és a vízenergia

A csökkenő mennyiségű édesvíz miatt a tenger egyre mélyebben nyomul be a Neretvába

Kissé már magamat is untatom azzal, hogy „jó az öreg a háznál”. A kis Trump, Donald junior, akinek hogyan tetszik, Banja Luka-i látogatása folyamán, mindazok mellett, amit Szilveszter barátom ki tudott hámozni a Trump famíliában dívó kaotikus narrációból, megemlítette a potenciális amerikai befektetéseket az energetikába is. Külön kiemelte a térség hidroenergetikai potenciálját, és valami olyasmit motyogott, hogy miután van energia, elképzelhető valamilyen adatközpont, vagy adatközpontok kiépítése is. Mert ugye MI, meg minden.

Hidroenergetikai vadnyugat

Mielőtt belevágnánk a témába, annyit bocsátanánk előre, hogy minderről, kapásból, úgy jó három vaskos kötetet lehetne írni, meg fölös számú doktori disszertációt. Így a továbbiakban, a teljesség igénye nélkül csupán mazsolázni fogunk, remélem mindannyiunk okulására.

Kezdjük azzal, hogy ez év márciusában Petar Munišić, a Szerb Köztársaság Energiaügyi Szabályozó Bizottságának tagja bejelentette, hogy a Republika Srpskában (a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság) működő kis vízerőművek 2025-ben 616 gigawatt óra (GWh) villamos energiát termeltek, ami körülbelül egy nagy hőerőmű termelésének a fele.

Kapcsolódó cikk

Trump Jr.: nehogy a kommunisták vegyék át Magyarországot!

A BH Föderációval szemben (az ország bosnyákok és horvátok által lakott fele) amely 2022-ben kiszavazta a kis erőművek további építésének tilalmát, a Republika Srpska nem szüntette meg az engedélyek kiadását.

Így egy 2025-ből származó hír szerint a helyi lakosság tiltakozása ellenére a Republika Srpska (RS) hatóságai továbbra is engedélyezik a kis vízerőművek építését a Pliva folyón, amely Európa egyik legnagyobb ivóvízforrása.

A szóban forgó létesítmény a „Kužo 1” kis vízerőmű, amelyet egy šipovói cég tervez építeni, amelyet különben fűrésztelepként és a faárú vegyi kezelésre jegyeztek be.

Az aktivisták 2025-ben jelentettek a felügyelőségnek, hogy az előkészítő munkák előzetes értesítés nélkül megkezdődtek, valamint, hogy a gépek begázoltak a folyómederbe, amivel szerintük szabálysértést hajtottak végre.

A felügyelőség kiszállt a helyszínre, de érdekesmód semmilyen szabálytalanságot sem állapított meg.

Ezt a történetet csak azért illesztettük ide, mert példaértékű, a szokásos balkáni korrupcióra hívja fel a figyelmet, és egyben szemlélteti, hogy építkeznek arrafelé. A szakértők véleménye szerint a kis vízierőművek sem az energiatermelés, sem ökológiai szempontból nem hasznosak és elsősorban magánérdekeket szolgálnak.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szövegelés ebben az esetben azért nem jön be, mert a kis erőművek nemcsak, hogy megszakítják a természetes vízáramlást, hanem hozzájárulnak a mocsárgáz felszabaduláshoz, ami nagyobbrészt metán, azaz a széndioxidnál is veszélyesebb hővisszatartó gáz, azaz jelentősen hozzájárul a melegház-effektus kialakuláshoz.

Mindent a kínaiak építenek – legalábbis jelenleg

Hogy az amerikaiak későn érkeztek-e a buliba, azt még nem lehet eldönteni, de tény, hogy a kínaiak a 2020-as évektől kezdve szinte minden bosznia-hercegovinai energetikai projektet kisajátítottak, pl. tavaly rakták le a Stolac melletti napenergia-erőmű alapkövét.

Az Aurora Solar befektető és a kínai állami Norinco International képviselői szerint a várható éves villamosenergia-termelés körülbelül 200 millió kWh lesz, ami jelentősen hozzájárul a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez Bosznia-Hercegovinában. Valahogy ide nekünk magyaroknak is sikerült befurakodni, legalábbis befektetői szinten. (A Magyarországon bejegyzett Green Power Investment Kft. szintén kínai tulajdonban van.)

Egy év alatt építik meg Bosznia-Hercegovina legnagyobb naperőművét 100 millió eurós beruházással az ország déli részén található Stolac közelében, Komanje Brdónál (Forrás: stolac.gov.ba)

A Norinco jelenléte nem újkeletű vendég a térségben, számos délkelet-európai energetikai projektben, így Horvátország legnagyobb szélerőmű parkjának megvalósításában is részt vettek.

De, hogy megmaradjunk a vizes téma mellett, 2023-ban írták alá a szerződést a kínai „China Energy Gezhouba Group-pal” a Dabar vízerőmű kiépítésére. A 160 megawattos teljesítményű vízerőmű körülbelül 222 millió euróba fog kerülni, az eszközök legnagyobb része a kínai Exim Banktól származó kölcsön.

Ahogy a Republika Srpska képviselői büszkén kijelentették ez az egyik legnagyobb és legfontosabb létesítmény a Gornji horizonti projekt keretében, illetve, a „Dabar” vízerőmű az első és legnagyobb ilyen jellegű létesítmény, amelyet több mint 30 év után építenek a régióban az Gornji horizonti projekt keretében.

Potenciális ökológiai katasztrófák

És most érkeztünk a cikk talán legérdekesebb részéhez: a fent említett Gornji horizonti projekthez – ki az, aki nem szereti a jó kis katasztrófát? A Gornji horizonti egy hidroenergia-megaprojekt Trebišnjica folyó medencéjében, Bosznia-Hercegovinában, kelet-Hercegovina területén.

A rendszer hét vízerőműből, hat víztározóból, valamint csatornákból és alagutakból áll, amelyek a Neretva vízgyűjtő területéről gyűjtik a vizet a Trebišnjica folyó medencéjébe energia céljából.

Miután most már igazán nem maradt sok az előrelátott terjedelemből, csak távirati stílusban elmondjuk, hogy a projekt egy jellegzetesen kommunista dolog, amelynek kezdetét 1958-ra tehetjük, amikor nép bölcs küldöttei elfogadták a Trebišnjica vízgyűjtő területének vízgazdasági rendezésének alapjait képező javaslatokat.

Abban az időben a természetvédelem még nem igen létezett, pláne nem a szocialista országokban – lásd a fantasztikus szovjet projektet, amely az Aral-tó kiszáradásához vezetett – s az időközben 1967-ben és 1976-ban elfogadott módosításokkal érkeztünk oda, hogy a Republika Srpska legjobb úton halad afelé, hogy a Neretva vízgyűjtő területéről átírányítson körülbelül 2 milliárd köbméter vizet a Trebišnjica vízgyűjtő területére.

Trebinje házainak egy része a Trebišnjicára épült (Forrás: X platform, Herceg RTV)

Ez normális körülmények között is kétségeket támasztana, de a kelet-hercegovinai karsztvidéken ez nem ökológiai katasztrófát, hanem ökológiai katasztrófák egész sorozatát engedi sejtetni.

Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy a projekt máris kedvezőtlenül befolyásolja a Neretva deltájának egyensúlyát, ugyanis a csökkenő mennyiségű édesvíz következtében a tenger egyre mélyebben benyomul a szárazföldbe.

Ez a folyamat azzal fenyeget, hogy a – máskülönben Horvátország részét képező, mandarin- és egyéb ültetvényekről híres – delta menti termőföldet sós sivataggá változtassa. Az élővilágra gyakorolt hatásokat nem kell különösebben taglalni, minden el fog pusztulni.

De ugyanez vár a Neretva vízgyűjtő területének tekintélyes részére is, források, búvópatakok, folyók fognak kiszáradni, de hogy ez még szebb legyen, egyes szakértők a földrengések számának szaporodását is előre jeleztek.

Amint látjuk, megy ez Trump-család beavatkozása nélkül is.