A Balkán is szóba került a Béketanács alakuló ülésén

„Trump úr, tegyen valamit!” - Edi Rama Washingtonba vitte a Koszovóval kapcsolatos hágai pert

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Donald Trump által létrehozott Béketanács alakuló ülésén nem csak Gázáról volt szó, hanem a Balkánról is, főleg Szerbia és Koszovó konfliktusát illetően, miután beszédet mondott Edi Rama albán miniszterelnök is, aki nyíltan felszólította az amerikai elnököt, hogy „tegyen valamit” a hágai székhelyű koszovói különleges bíróságon folyó per kérdésében.

A hivatalosan nevén Koszovói Szakértői Kamaraként (Kosovo Specialist Chambers) ismert testület volt koszovói vezetők felett ítélkezik, a legfőbb vádlott pedig Hashim Thaçi volt koszovói elnök, de rajta kívül a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) más volt parancsnokai is bíróság elé álltak.

A tárgyalás 2023 áprilisában kezdődött, és az ügyészek mindegyikük számára 45 év börtönbüntetést kértek. Rama szerint ugyanakkor a hágai bíróság nem tartotta tiszteletben a demokratikus igazságszolgáltatás normáit.

A korábbi cikkeinkben részletesen bemutatott hágai eljárás most újabb politikai dimenziót kapott azzal, hogy Edi Rama bevitte a kérdést a Béketanácsba. Rama az amerikai elnök érzelmeire játszva megemlítette, hogy korábban Trumpnak is meggyűlt a baja a különleges bíróság főügyészével, Jack Smith-tel, amiről korábban szintén írtunk.

Rama közbenjárt Thaçi érdekében

Hashim Thaçi volt koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt parancsnokainak tárgyalása a Béketanács alakuló ülésével szinte párhuzamosan ért véget a hágai Koszovói Különleges Bíróság előtt.

Az albán miniszterelnök felszólalásának cikkünkkel kapcsolatos részlete

Rama X platformon is megosztott kijelentései szerint a „bíróság nem tudott igazságot szolgáltatni, miközben nem tartotta tiszteletben a nemzetközi igazságszolgáltatás normáit.”

„Trump úr, tegyen valamit, mielőtt valami rossz történik” – mondta Rama.

Az albán miniszterelnök rámutatott arra, hogy Trump elnök „első hivatali ideje alatt »békét teremtett« Koszovó és Szerbia között” (Washingtoni Megállapodás), és emlékeztette az amerikai elnököt arra is, hogy a hágai Koszovói Különleges Bíróságon ugyanaz az ügyész emelt vádat, aki korábban Trump elnököt is üldözte, és ezzel világhírűvé vált.

Kapcsolódó cikk

ÉRINTETTSÉG: Koszovó után Trumpot vizsgálja

Rama emlékeztetett arra, hogy Koszovó volt elnöke éveket tölt előzetes letartóztatásban egy hágai különleges bíróság előtt, amelyet számos demokratikus állam támogat, ezeknek szerinte szégyellniük kellene ezt a fajta nemzetközi igazságszolgáltatást. Rama azt is megjegyezte, hogy az említett államok közül néhány a Béketanács alakuló ülésén is jelen volt.

Edi Rama felvetése minden bizonnyal megérintette az amerikai elnököt, aki a Béketanács ülését követően váltott néhány szót az albán miniszterelnökkel és a koszovói elnökkel a kérdésről. A találkozót követően Trump rövid megbeszélést folytatott az albán miniszterelnökkel és a koszovói elnökkel; az albán sajtó szerint a beszélgetésben Hashim Thaçi neve is elhangzott.

A „Milošević-korszak hamisítványai”

A Koszovói Szakértői Kamaraként törzskönyvezett bíróság azzal vádolja Hashim Thaçit, Kadri Veselit, Rexhep Selimit és Jakup Krasniqit, hogy több mint 40 fogolytáborban követtek el atrocitásokat szerbek, romák és „kollaboráns” albánok ellen Koszovóban és Észak-Albániában, amikor az UÇK vezérkarának vezető tagjai voltak.

Kapcsolódó cikk

NAGY A SZERELEM: Donald Trump leállította a tömeggyilkosságokat, azóta a szerbek és az albánok ölelgetik egymást

Hashim Thaçi ugyanakkor a hágai különleges bíróság előtt kijelentette, hogy „csak egy igazság van, miszerint a vele szemben felhozott vádak alaptalanok, ami miatt teljesen ártatlannak tartotta magát, a vádakat alátámasztó bizonyítékok nagy részét pedig a „Milošević-korszak hamisítványainak” nevezte.”

A volt koszovói albán vezető azt állította, hogy „az orosz és a szerb oldal manipulálta az Európa Tanács különleges jelentéstevőjét Dick Martyt”, hogy írjon jelentést az UÇK atrocitásairól, amely alapján később a hágai bíróságot, hivatalos nevén a Koszovói Szakértői Kamarát létrehozták.

Thaçi elmondta, hogy 1998 tavaszán tért vissza Koszovóba Svájcból, ahol tanult, mert „nem tudta tétlenül nézni, ahogy a családját és a népét irtják, Slobodan Milošević rezsimje megítélése szerint ugyanis népirtást hajtott végre Koszovóban”.

Kapcsolódó cikk

180 év börtönt kér az ügyészség az UÇK négy egykori vezetőjére

Hozzátette, hogy egyetlen ellenfelének Miloševićet tekintette, aki nem csak Koszovó, hanem a demokratikus világ ellensége is volt, majd hozzátette, hogy „az Egyesült Államok és a NATO számított az egyetlen reménységnek a megmenekülésre”.

Az ügyészség és a védelem záróbeszédét követően Thaçi a bírákhoz fordulva azt mondta, hogy a vádiratban szereplő valamennyi pontban csak felmentésük képzelhető el.

A bíróság szabályai szerint az UÇK négy volt vezetőjének ügyében az ítéletet a záróbeszédek befejezésétől számított 90 napon belül kell kihirdetni. Ha a bíráknak több időre lenne szükségük a döntés meghozatalához, akkor az ítélet kihirdetésének határideje további 60 nappal meghosszabbítható. A bíráknak tehát legfeljebb 150 napjuk van dönteni, Washingtonnak ennél talán kevesebb.

Koszovó csapatokat küld Gázába

Visszatérve az albán miniszterelnök Béketanácsban mondott beszédéhez, Edi Rama köszönetet mondott Trumpnak azért, hogy Albániát felvette a gyülekezetbe, amely a gázai tűzszüneti megállapodás felügyeletét vállalta magára.

„Értékeljük az Ön szerepét, elnök úr, a gázai konfliktus lezárásában. Ennek a bizottságnak békét kell hoznia a gázai gyermekeknek a Hamász által okozott háború után. Az emberségnek kell győzedelmeskednie ezen a területen. A világ békés oázist teremthet a Közel-Keleten. Albánia megtiszteltetésnek tartja, hogy hozzájárulhat ehhez a változáshoz” – mondta Rama.

A Béketanácsot Trump 20 pontos béketervének részeként hozták létre a gázai konfliktus lezárása érdekében. Tavaly októberben tűzszünet lépett életbe, azóta Trump elképzelése megváltozott a célokat illetően.

Az amerikai elnök most már azt szeretné, hogy a testület ambiciózusabb feladatokat vállaljon magára, ne csak az Izrael és a Hamász közötti tartós béke megteremtésének hatalmas feladatát, hanem a világszerte fennálló összes konfliktus megoldását is.

Az akár „alternatív ENSZ-nek” is tekinthető Béketanács washingtoni alakuló ülésén közel 50 ország képviselői vettek részt. Huszonhét ország csatlakozott a testülethez, a többi részt vevő ország, valamint az Európai Unió megfigyelőként volt jelen.

A Béketanácsba Koszovó is belépett, és elnöke, Vjosa Osmani el is utazott a washingtoni ülésre, amelyen jelentések szerint ígéretet tett arra, hogy hazája csapatokat küld a gázai stabilizációs erőkbe, aminek elfogadása egyfelől politikai elismerésként értelmezhető, másfelől pedig a koszovói fegyveres erők nemzetközi státuszát is erősíti.