Montenegró célegyenesben? Álmok, régi botrányok és a koszovói kártya

Politikai viharok közepette írják az európai jövőt

Aco Đukanović ismét a középpontban, miközben a koszovói elismerést vitató folyamat is elindult, igaz csak féllábbal. De a két ügyre páros lábbal rúgta rá az ajtót a hír, hogy elkezdik megszövegezni az európai uniós csatlakozási szerződést.

Aco ismét a középpontban

A montenegrói belpolitikát továbbra is feszültségek jellemzik, több ügy miatt is. Momčilo Leković, a Demokrata Párt politikusa ismét napirendre tűzte a Dobrotában található Ivanović-palota 2007-es eladását, amely szerinte máig tisztázatlan körülmények között zajlott.

Az ingatlan egyetlen nap alatt több tulajdonoson „ment keresztül”, majd végül Aco Đukanovićhoz került, miközben egy offshore cég jelentős hasznot realizált az ügylet során. A történet azért vált újra aktuálissá, mivel információk szerint a palota idén ismét gazdát cserélt.

Kapcsolódó cikk

A volt montenegrói elnök és családja újabb ügybe keveredett

Ezzel párhuzamosan Aco Đukanović ellen zajlik a büntetőeljárás is, amelyben illegális fegyvertartással vádolják, amelyről itt a BALK-on is írtunk.

A nikšići bíróságon Đukanović tartott meghallgatáson kijelentette, hogy harmadszor is beperli az államot, és az ügyét a „Limenka-ügyhöz” hasonló jelentőségűnek tartja.

A „Limenka-ügy” egy korábbi, nagy visszhangot kiváltó montenegrói botrány, amely egy podgoricai telek kisajátítása körül alakult ki. Az állam végül jelentős kártérítést fizetett egy magántulajdonosnak egy viszonylag alacsony értékű ingatlanért, miközben a döntés körülményei és a felelősség kérdése máig vitatott.

Az eset a közvélemény szemében a politikai befolyás és az átláthatatlan állami döntéshozatal szimbólumává vált, ezért használják gyakran viszonyítási pontként hasonlóan érzékeny ügyeknél.

Ana Đukanović – Aco ügyvédje és testvére – szerint a vádirat hiányos, nem tartalmaz kellő bizonyítékokat, és több fontos körülményt sem vizsgáltak megfelelően. A védelem arra is hivatkozik, hogy a házban talált lőszerek régi eredetűek, illetve a korábbi betörések ügyeiben a hatóságok nem jártak el kellő alapossággal.

A bíróság egyelőre fenntartotta a lakhelyelhagyási tilalmat, miközben az ügy további bizonyítási szakaszba lép, így várhatóan még sokáig meghatározó témája marad a montenegrói közéletnek.

Külön érdekesség, hogy a védelmet vezető Ana Đukanović előélete sem makulátlan. Az ügyvéd korábban számos korrupciógyanús vagy vitatott ügy kapcsán szerepelt a sajtóban, különösen olyan esetekben, amelyek politikai és gazdasági érdekcsoportokhoz kötődtek.

Bár ezekben az ügyekben jogi felelősségét nem állapították meg, neve rendszeresen felmerült a montenegrói közélet érzékenyebb ügyeiben és a Pandóra-iratokban is.

Benyújtották, elfogadják?

Montenegróban tovább gyűrűzik a koszovói kérdés körüli politikai vita is, amelyről a BALK-on is írtunk. Újabb fejlemény, hogy a Zeta önkormányzatába benyújtott deklaráció tartalma jóval visszafogottabb lett a korábbi politikai kommunikációnál.

Kapcsolódó cikk

Knežević nacionalizmussal kampányol, visszavonná Koszovó elismerését

Bár a dokumentum címe a koszovói elismerés visszavonását sugallja, a szövegben valójában nincs konkrét utalás erre.

A deklaráció inkább politikai állásfoglalásként értelmezhető, amely Szerbia területi integritása mellett tesz hitet, és a nemzetközi jogra, illetve az ENSZ-határozatokra hivatkozik.

Emellett aggodalmát fejezi ki a koszovói szerbek helyzete miatt, valamint bírálja a korábbi montenegrói kormányokat. A jelenlegi kormányt is felszólítja, hogy kiegyensúlyozottabb külpolitikát folytasson, különösen Szerbia irányába.

A fejlemények megerősítik a BALK korábbi értelmezését, miszerint a kezdeményezés elsősorban politikai üzenet, nem pedig valódi jogi lépés. A deklaráció elfogadását május 12-re tervezik, és Knežević már további lépéseket is kilátásba helyezett, más önkormányzatokban és akár országos szinten is napirendre vinné a kérdést.

Itt a célegyenes?

Montenegró uniós csatlakozási folyamata ismét új szakaszba lépett, hiszen Podgoricában megtartották az Európai Unió és az ország közös konzultatív bizottságának huszonkettedik ülését, ahol megkezdődött a csatlakozási szerződés kidolgozása.

Maida Gorčević európai ügyekért felelős miniszter szerint ez az utolsó fázis, amely megerősíti a 2028-as csatlakozási céldátumot.

Kapcsolódó cikk

Nyitva az ajtó Brüsszelben, beragadt a zár Podgoricában

Az Európai Unió részéről Riccardo Serri arra figyelmeztetett, hogy történelmi esély nyílt a folyamat lezárására, de ehhez gyors és kézzelfogható reformokra van szükség. Kiemelte a civil társadalom szerepét, amely nélkül a változások nem hoznak valódi eredményt sem a gazdaságban, sem a mindennapokban.

A találkozón többen is hangsúlyozták, hogy a bővítés kérdése túlmutat a technikai részleteken, geopolitikai jelentősége is van, különösen a külső hatások erősödése és külső hatalmak jelenléte miatt a régióban.

Ha a jelenlegi lendület fennmarad, és a szükséges reformokat valóban sikerül végigvinni, Montenegró reális eséllyel az évtized vége előtt az Európai Unió új tagállamává válhat. A mostani fejlemények alapján úgy tűnik, hogy az ország hosszú csatlakozási folyamata végre célegyenesbe fordulhat. Már csak a „szokásos” fekete hattyút kellene elkerülni és tényleg révbe ér a montenegrói bővítés.