Fegyverzet
6 x Y-20A: Szerbia még gyorsabban fegyverkezik, mint eddig
Szerbia gyorsított ütemben fegyverkezik, a szerb elnök pedig gyakran keres fel hadiüzemeket, és vesz részt hadgyakorlatokon. Egy hétvégi katonai gyakorlatra az „egész szerb világ ” elkísérte, és Vučić az ő jelenlétükben jelentette be az új fegyverbeszerzési terveket. Mindeközben bejelentés nélkül is érkezik a fegyver, mondjuk úgy, hogy félig-meddig titokban.
A Tango Six esete 1
Szombaton reggel 5.30 és 6.00 óra között a Kínai Népköztársaság légierejének több (valószínűleg hat) Y-20A típusú teherszállító repülőgépe landolt a batajnicai katonai repülőtéren, amely most egy szerb hős pilóta nevét viseli.
Ezt a Tango Six (T6) repülési hírportál írta meg, ahol szakavatott újságírók dolgoznak, akik nem keverik össze a Szuhojt a paszullyal. A T6 azt is közölte, hogy a batajnica reptérre érkező gépeket a Flightradar (FR) nyilvános szolgáltatáson is nyomon lehetett követni.
Batajnica után a hat gép egy része, valószínűleg három gép, átrándult a közeli „Nikola Tesla” polgári repülőtérre tankolni, majd a „távoli országból” érkezett gépek 9 óra körül már vissza is indultak hazájukba.
A Tango Six portál szerint nagy valószínűséggel a gépek a kínai FK-3 légvédelmi rakétarendszer első részét szállították le (további repülések várhatók), amelyre Szerbia 2019-ben szerződött le, és már ki is fizette őket.
A hírt több hírportál átvette, például az Aleksandar Vučićról általában nagyon durva cikkeket közlő Nova.rs is, amely a beszámoló végén megjegyezte, hogy a kínai gépek érkezéséről szóló hírt a Tango Six törölte, a megadott linken azóta is 404-es hibajelzés jelenik meg.
Vasárnap „belecsapott a paszulyba” az AP amerikai hírügynökség belgrádi tudósítója is, aki – mint ilyenkor a Balkánon szokás – meg nem nevezett média- és katonai szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy a hat kínai gép a szerb hadsereg számára állítólag HQ-22-es föld-levegő rakétarendszereket szállított, amelynek az exportra szánt változata az FK-3 nevet viseli.
Az amerikai hírügynökség szinte skandalumként említette, hogy a hat kínai gép legalább két NATO-tagállam, Törökország és Bulgária területe felett is átrepült a Szerbiának szánt fegyverekkel. Ezek a gépeket mindenki észlelte, mert némileg nagyobbak, mint a szovjet “repülő kasztni”, amely Magyarország felett elhúzva Zágrábban csapódott be. Ráadásul ezek rajban húztak el a két szóban forgó ország felett, mint a vadludak.
Az esettel kiemelten foglalkozott a a The Warzone online magazin is, amely szerint „az Y-20A bármekkora európai megjelenése igencsak új fejleménynek számít.”
A The Warzone azt is megjegyezte, hogy a katonai jelzésekkel ellátott kínai teherszállító repülőgépek feltűnése Szerbiában Kína „növekvő globális hatókörének demonstrációjaként fogható fel”.
A szerb védelmi minisztérium nem reagált az esetre nyilván a paszullyal volt elfoglalva, mert a hétvégén a babföldeken nagyszabású hadgyakorlatot tartottak, ahol megjelent a „szerb világ” összes szószólója, Aleksandar Vučić, Aleksandar Vulin és Milorad Dodik is, de erre még visszatérünk.
A Tango Six esete 2
Ha valaki azt gyanítja, hogy sikerült lelepleznünk egy „fake news” születését a nyugati keltetőgépben, az téved, mert minden kétséget kizáróan nem erről van szó, a fentiekből ugyanis már kiderült, hogy a hír nagyon is igaz, és vannak még bizonyítékok.
Az viszont már más kérdés, hogy a szerb vezetés megpróbálja eldugni az ország és a világ szeme elől a kínai katonai gépek belgrádi misszióját, mert hogy a kínai rakéták Szerbia által történt beszerzésének nemcsak az amerikaiak nem örülnek (a washingtoni kormány korábban figyelmeztette Belgrádot), hanem valószínűleg az oroszok sem, miután Szerbia nem a kínai rakétarendszer hozzávetőleges orosz megfelelőjét, az S-300-as rendszert választotta.
Viszont ez magyarázatot adhat arra, hogy a Tango Six – amely a szerbiai sajtóban egyedüliként foglalkozott a kínai gépek megjelenésével Belgrádban, és fotókat is készített róluk – miért törölte a cikket a honlapjáról. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha egyszer valami kikerül az internetre, az nem vész el, annak nyoma marad a nyugati szervereken.
Ez a helyzet az eredeti T6-os cikkel is, amely most ezen a címen érhető el, ezt csak a kételkedők miatt tesszük ide azzal a megjegyzéssel, hogy innen már nem lehet törölni semmilyen utasításra sem – ha volt ilyen, ráadásul mi is lementettük az oldalt!
És akkor nézzük, hogy miért lehetett annyira nemkívánatos a cikk, hogy el kellett távolítani a Tango Six oldaláról.
A T6 cikke egy fotóval nyit, amelyen a Nikola Tesla repülőtérre átránduló egyik kínai repülőgép látható, és már a cikk címében az olvasható, hogy szombaton reggel Szerbia nagy valószínűséggel megkapta az FK-3-as légvédelmi rendszert, itt még csak egy ilyen rendszerről van szó.
A Tango Six (betiltott oldala) emlékeztetett rá, hogy Nebojša Stefanović honvédelmi miniszter egy önjáró légvédelmi rakétaosztálynál tett látogatása alkalmával már január végén utalt arra, hogy a szerb hadsereg még idén megkapja az FK-3-as rendszereket. A miniszter hangsúlyozta hogy egy kragujevaci egység már az új felszerelés fogadására készül, amely hamarosan megérkezik Szerbiába.
Majd február 19-én Aleksandar Vučić szerb elnök egy választási nagygyűlésen kijelentette, hogy „a hadsereg hamarosan megkapja a világ egyik legerősebb fegyverét”, majd két nappal később február 25-én a kijelentést úgy módosította, hogy „jön valami”.
A szállítást nagy valószínűséggel megzavarta az egy nappal korábban kezdődött ukrajnai háború. Vučić március 30-án Nišben, egy nagygyűlésen azt mondta, hogy a választások után megmutatja a polgároknak a szerb hadsereg által beszerzett új fegyvereket, bár a kínai rakétarendszert nem vonultatták fel a babföldeken tartott légvédelmi hadgyakorlaton, lévén hogy éppen aznap érkezett meg.
A cikk szerint tehát a szerb hadsereg már felkészült az új eszközök fogadására, új egység alakult ebből a célból, és mivel az FK-3 rendszert légvédelmi célokra használják, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a következő években nagy valószínűséggel felváltja az orosz fejlesztésű S-125M „Nyeva” rakétarendszert.
Egyelőre azonban azt sem tudni hivatalosan, hogy Szerbia hány kínai légvédelmi rendszert szerzett be. 2018 novemberében a szerbiai média arról számol be, hogy a szerb hadsereg mintegy 200 millió dollárért „három rendszert” kap. Egy ilyen rendszer elegendő lenne Belgrád védelmére, míg három-öt rendszer lefedheti Szerbia egész területét.
Miután egy rendszer körülbelül 64 millió dollárba kerül, már egy szimpla osztás után megállapítható, hogy a 200 millió dollár elegendő lehet három rendszer beszerzésére.
Ennyi részlet közlését követően nem nehéz elképzelni, hogy a Tango Six nem önszántából vette le a cikket a honlapjáról, elvégre egyetlen újságíró sem azért dolgozik, hogy ne lássa viszont az írását.
Szerbia távolodik Oroszországtól
Aleksandar Vučić a katonai és állami vezetés kíséretében a hétvégén részt vett a Tüzes pajzs 2022 többnapos hadgyakorlat egyik esti/éjszakai „szeánszán”, amelyen a szerb a légierő és a légvédelem több mint 1000 tagja mutatta meg, hogy mit tud. Nem kizárt, hogy az élszakai hadgyakorlatot a horvát fővárosban becsapódó „szovjet kasztni” esete inspirálta.
Érdemes azonban az időzítésre figyelni, nem véletlenül érkezhettek ugyanis a kínai Y-20A katonai teherszállító gépek Belgrádba éppen akkor, amikor a katonai szakújságírók apraja-nagyja a Bor közelében lévő Pasuljanske livade (Babföldek) elnevezésű fennsíkon rendezett hadgyakorlatot tekintette meg. Itt mutatták be ugyanis először a decemberben érkezett orosz Kornet-E tankelhárító rakétákat, amelyeket hordozható állványról lőnek ki.
A szerb elnök azzal is igyekezett elterelni a figyelmet a kínai katonai gépek, esetleg eszközök érkezéséről, hogy két olyan bejelentést is tett, amelyek erős hírértékkel bírnak, így a kínai gépek belgrádi tartózkodásának kitárgyalására még kevesebb műsoridő & internetes felület jut.
– mondta Vučić azokra a török drónokra utalva, amelyek az azeri-török háborúban is jól teljesítettek, és amelyeket az ukránok már meg is zenésítettek.
A másik bejelentés arra vonatkozott, hogy a szerb hadsereg – a horvátokhoz hasonlóan – 12 Rafale francia vadászgépek szeretne beszerezni, vagyis pontosan ugyanannyit, mint a horvátok.
Lehet, hogy ezekkel a bejelentésekkel sikerült elfedni a kínai FK-3-as rendszerek érkezését, azt viszont ugyanakkor tudatosították Oroszoroszággal, hogy Szerbia elfordul az orosz fegyverektől, a légierőt Rafele vadászgépekkel fejleszti tovább, nem orosz drónokat vásáról, és nem S-300-asokat szerez be.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy Putyin májusban mennyivel emeli meg a Szerbiának szállított gáz árát.
English
Excluding Ukraine, Serbia is arming itself the most among European countries
Over the last five years, global arms trade has declined, but Europe has been heavily arming itself. From the perspective of arms manufacturers, the „little good Ukrainian war” was much needed to prevent revenue sources from drying up in the global defense industry. According to data from the Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI), the global volume of international arms sales decreased by 5.1% over the last five years, while European countries that „feared” the Ukrainian war saw their arms imports increase by 47%. It is striking that, excluding Ukraine, Serbia has bought the most weapons among European countries, but significant arms acquisitions have also been made by the Netherlands, Norway, and Poland.
Europe has begun to arm itself
Arms imports from European countries increased by 47% over the last five years (2018-2022) compared to the previous five-year period, while the global volume of international arms transfers decreased by 5.1%.
In all other continents, fewer weapons were purchased, with a 40% decline in Africa, 21% in the Americas, and 7.5% in Asia and Oceania. Furthermore, the Middle East, which was separately measured in terms of arms purchases, saw an 8.8% decrease in arms transfers than before, so Europe is leading the list of arms acquisitions.
Related article
Szerbia rohamosan fegyverkezik, most öngyilkos drónokat vásárol
In real terms, the top five arms importers between 2018-2022 were India, Saudi Arabia, Qatar, Australia, and China, while the top five arms exporters were the United States, Russia, France, China, and Germany.
So far, the Russian attack on Ukraine has had only a limited impact on the overall volume of armament over the last five years, but Ukraine has become an important importer of weapons in 2022, as shown in the following figure.
A fegyverimport növekedése az utóbbi öt évben az előző öt évhez képest (Forrás: SIPRI)
According to data, the top three countries that have provided Ukraine with the most weapons in the last five years are the United States, Poland, and Germany, with a two-thirds share of Ukraine’s arms imports. The United States accounted for 34%, Poland for 17%, and Germany for 11% of Ukraine’s armament.
In the last five years, 23% of the United States’ arms exports went to European countries, which represents an 11% increase compared to the period between 2013 and 2017. The United Kingdom, the Netherlands, and Norway were the top three European recipients of American weapons.
Although the United States showed a sharp increase in its arms exports to Ukraine in 2022, the value of Ukrainian shipments fell short of those sent to Kuwait, Saudi Arabia, Qatar, and Japan, as these countries purchased expensive combat aircraft and air defense systems from the Americans, while the US mainly supplied less advanced and mostly used military equipment to Ukraine.
Turkey, a NATO member, received relatively few American weapons due to the low bilateral relations between the two countries in recent times. Turkey ranked 27th among the countries that received US arms exports.
Who else exports weapons?
SIPRI identified 63 countries as sellers for the 2018-2022 period. The top five arms exporters are the United States, Russia, France, China, and Germany. These countries are responsible for more than three-quarters (76%) of global arms sales.
The American and French arms exports increased in the last five years compared to the previous similar period, while Russian, Chinese, and German arms exports declined.
The top five exporters in Western Europe – France, Germany, Italy, the United Kingdom, and Spain – accounted for approximately one-quarter (24%) of the world’s total arms exports between 2018-2022.
Ezek az országok adták el a legtöbb fegyvert, jól látható, hogy mekkora az öt legnagyobb exportőr részesedése (Forrás: SIPRI)
In the period between 2018 and 2022, the first 25 arms exporters accounted for 98 percent of all global arms exports. Interestingly, countries located in North America and Europe together generated 87 percent of all exports, meaning they supplied almost all of the weapons to the rest of the world.
A fenti táblázat azt jelzi, hogy melyik országok fegyvereladása esett vissza az utóbbi öt évben (Forrás: SIPRI)
Eight countries sold significantly fewer weapons in the past five years compared to the previous five, with China not making the list but still experiencing a significant decline of 23%, along with Israel which saw a 15% drop in arms exports.
Serbia is rapidly arming itself
As previously mentioned, Serbia is rapidly arming itself and is worth noting as China’s significant partner. Following Pakistan and Bangladesh, Serbia received the third-largest amount of Chinese arms, though only one-tenth of what Pakistan received.
Serbia now ranks 37th on the list of top arms-importing countries, with a staggering increase of 743%.
While Chinese arms sales to Serbia have surged in the past five years, so too have the number of Chinese weapons within the Serbian military. In fact, 43% of all weapons acquired by Serbia in the past five years were from China, with Russia and Belarus falling to second and third place with 31% and 20%, respectively.
However, given that Belarus is almost exclusively armed by Russia and that Serbian purchases from Belarus are almost exclusively Russian-made, the Serbian military may still have more Russian than Chinese weaponry, as evidenced by their recent acquisition of MiG-29s.
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia5 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró5 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható