Fegyverzet
6 x Y-20A: Szerbia még gyorsabban fegyverkezik, mint eddig
Szerbia gyorsított ütemben fegyverkezik, a szerb elnök pedig gyakran keres fel hadiüzemeket, és vesz részt hadgyakorlatokon. Egy hétvégi katonai gyakorlatra az “egész szerb világ ” elkísérte, és Vučić az ő jelenlétükben jelentette be az új fegyverbeszerzési terveket. Mindeközben bejelentés nélkül is érkezik a fegyver, mondjuk úgy, hogy félig-meddig titokban.
A Tango Six esete 1
Szombaton reggel 5.30 és 6.00 óra között a Kínai Népköztársaság légierejének több (valószínűleg hat) Y-20A típusú teherszállító repülőgépe landolt a batajnicai katonai repülőtéren, amely most egy szerb hős pilóta nevét viseli.
Ezt a Tango Six (T6) repülési hírportál írta meg, ahol szakavatott újságírók dolgoznak, akik nem keverik össze a Szuhojt a paszullyal. A T6 azt is közölte, hogy a batajnica reptérre érkező gépeket a Flightradar (FR) nyilvános szolgáltatáson is nyomon lehetett követni.
Batajnica után a hat gép egy része, valószínűleg három gép, átrándult a közeli “Nikola Tesla” polgári repülőtérre tankolni, majd a “távoli országból” érkezett gépek 9 óra körül már vissza is indultak hazájukba.
A Tango Six portál szerint nagy valószínűséggel a gépek a kínai FK-3 légvédelmi rakétarendszer első részét szállították le (további repülések várhatók), amelyre Szerbia 2019-ben szerződött le, és már ki is fizette őket.
A hírt több hírportál átvette, például az Aleksandar Vučićról általában nagyon durva cikkeket közlő Nova.rs is, amely a beszámoló végén megjegyezte, hogy a kínai gépek érkezéséről szóló hírt a Tango Six törölte, a megadott linken azóta is 404-es hibajelzés jelenik meg.
Vasárnap “belecsapott a paszulyba” az AP amerikai hírügynökség belgrádi tudósítója is, aki – mint ilyenkor a Balkánon szokás – meg nem nevezett média- és katonai szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy a hat kínai gép a szerb hadsereg számára állítólag HQ-22-es föld-levegő rakétarendszereket szállított, amelynek az exportra szánt változata az FK-3 nevet viseli.
Az amerikai hírügynökség szinte skandalumként említette, hogy a hat kínai gép legalább két NATO-tagállam, Törökország és Bulgária területe felett is átrepült a Szerbiának szánt fegyverekkel. Ezek a gépeket mindenki észlelte, mert némileg nagyobbak, mint a szovjet “repülő kasztni”, amely Magyarország felett elhúzva Zágrábban csapódott be. Ráadásul ezek rajban húztak el a két szóban forgó ország felett, mint a vadludak.
Az esettel kiemelten foglalkozott a a The Warzone online magazin is, amely szerint “az Y-20A bármekkora európai megjelenése igencsak új fejleménynek számít.”
A The Warzone azt is megjegyezte, hogy a katonai jelzésekkel ellátott kínai teherszállító repülőgépek feltűnése Szerbiában Kína “növekvő globális hatókörének demonstrációjaként fogható fel”.
A szerb védelmi minisztérium nem reagált az esetre nyilván a paszullyal volt elfoglalva, mert a hétvégén a babföldeken nagyszabású hadgyakorlatot tartottak, ahol megjelent a “szerb világ” összes szószólója, Aleksandar Vučić, Aleksandar Vulin és Milorad Dodik is, de erre még visszatérünk.
A Tango Six esete 2
Ha valaki azt gyanítja, hogy sikerült lelepleznünk egy “fake news” születését a nyugati keltetőgépben, az téved, mert minden kétséget kizáróan nem erről van szó, a fentiekből ugyanis már kiderült, hogy a hír nagyon is igaz, és vannak még bizonyítékok.
Az viszont már más kérdés, hogy a szerb vezetés megpróbálja eldugni az ország és a világ szeme elől a kínai katonai gépek belgrádi misszióját, mert hogy a kínai rakéták Szerbia által történt beszerzésének nemcsak az amerikaiak nem örülnek (a washingtoni kormány korábban figyelmeztette Belgrádot), hanem valószínűleg az oroszok sem, miután Szerbia nem a kínai rakétarendszer hozzávetőleges orosz megfelelőjét, az S-300-as rendszert választotta.
Viszont ez magyarázatot adhat arra, hogy a Tango Six – amely a szerbiai sajtóban egyedüliként foglalkozott a kínai gépek megjelenésével Belgrádban, és fotókat is készített róluk – miért törölte a cikket a honlapjáról. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha egyszer valami kikerül az internetre, az nem vész el, annak nyoma marad a nyugati szervereken.
Ez a helyzet az eredeti T6-os cikkel is, amely most ezen a címen érhető el, ezt csak a kételkedők miatt tesszük ide azzal a megjegyzéssel, hogy innen már nem lehet törölni semmilyen utasításra sem – ha volt ilyen, ráadásul mi is lementettük az oldalt!
És akkor nézzük, hogy miért lehetett annyira nemkívánatos a cikk, hogy el kellett távolítani a Tango Six oldaláról.
A T6 cikke egy fotóval nyit, amelyen a Nikola Tesla repülőtérre átránduló egyik kínai repülőgép látható, és már a cikk címében az olvasható, hogy szombaton reggel Szerbia nagy valószínűséggel megkapta az FK-3-as légvédelmi rendszert, itt még csak egy ilyen rendszerről van szó.
A Tango Six (betiltott oldala) emlékeztetett rá, hogy Nebojša Stefanović honvédelmi miniszter egy önjáró légvédelmi rakétaosztálynál tett látogatása alkalmával már január végén utalt arra, hogy a szerb hadsereg még idén megkapja az FK-3-as rendszereket. A miniszter hangsúlyozta hogy egy kragujevaci egység már az új felszerelés fogadására készül, amely hamarosan megérkezik Szerbiába.
Majd február 19-én Aleksandar Vučić szerb elnök egy választási nagygyűlésen kijelentette, hogy “a hadsereg hamarosan megkapja a világ egyik legerősebb fegyverét”, majd két nappal később február 25-én a kijelentést úgy módosította, hogy “jön valami”.
A szállítást nagy valószínűséggel megzavarta az egy nappal korábban kezdődött ukrajnai háború. Vučić március 30-án Nišben, egy nagygyűlésen azt mondta, hogy a választások után megmutatja a polgároknak a szerb hadsereg által beszerzett új fegyvereket, bár a kínai rakétarendszert nem vonultatták fel a babföldeken tartott légvédelmi hadgyakorlaton, lévén hogy éppen aznap érkezett meg.
A cikk szerint tehát a szerb hadsereg már felkészült az új eszközök fogadására, új egység alakult ebből a célból, és mivel az FK-3 rendszert légvédelmi célokra használják, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a következő években nagy valószínűséggel felváltja az orosz fejlesztésű S-125M “Nyeva” rakétarendszert.
Egyelőre azonban azt sem tudni hivatalosan, hogy Szerbia hány kínai légvédelmi rendszert szerzett be. 2018 novemberében a szerbiai média arról számol be, hogy a szerb hadsereg mintegy 200 millió dollárért “három rendszert” kap. Egy ilyen rendszer elegendő lenne Belgrád védelmére, míg három-öt rendszer lefedheti Szerbia egész területét.
Miután egy rendszer körülbelül 64 millió dollárba kerül, már egy szimpla osztás után megállapítható, hogy a 200 millió dollár elegendő lehet három rendszer beszerzésére.
Ennyi részlet közlését követően nem nehéz elképzelni, hogy a Tango Six nem önszántából vette le a cikket a honlapjáról, elvégre egyetlen újságíró sem azért dolgozik, hogy ne lássa viszont az írását.
Szerbia távolodik Oroszországtól
Aleksandar Vučić a katonai és állami vezetés kíséretében a hétvégén részt vett a Tüzes pajzs 2022 többnapos hadgyakorlat egyik esti/éjszakai “szeánszán”, amelyen a szerb a légierő és a légvédelem több mint 1000 tagja mutatta meg, hogy mit tud. Nem kizárt, hogy az élszakai hadgyakorlatot a horvát fővárosban becsapódó “szovjet kasztni” esete inspirálta.
Érdemes azonban az időzítésre figyelni, nem véletlenül érkezhettek ugyanis a kínai Y-20A katonai teherszállító gépek Belgrádba éppen akkor, amikor a katonai szakújságírók apraja-nagyja a Bor közelében lévő Pasuljanske livade (Babföldek) elnevezésű fennsíkon rendezett hadgyakorlatot tekintette meg. Itt mutatták be ugyanis először a decemberben érkezett orosz Kornet- E tankelhárító rakétákat, amelyeket hordozható állványról lőnek ki.
A szerb elnök azzal is igyekezett elterelni a figyelmet a kínai katonai gépek, esetleg eszközök érkezéséről, hogy két olyan bejelentést is tett, amelyek erős hírértékkel bírnak, így a kínai gépek belgrádi tartózkodásának kitárgyalására még kevesebb műsoridő & internetes felület jut.
– Egy-két nappal ezelőtti beszélgetésünk során Bayraktarokat kértem a török elnöktől, és ígéretet kaptam arra, hogy soron kívül adnak el nekünk, és beépíthetjük a szerb hadsereg fegyverei közé
– mondta Vučić azokra a török drónokra utalva, amelyek az azeri-török háborúban is jól teljesítettek, és amelyeket az ukránok már meg is zenésítettek.
A másik bejelentés arra vonatkozott, hogy a szerb hadsereg – a horvátokhoz hasonlóan – 12 Rafale francia vadászgépek szeretne beszerezni, vagyis pontosan ugyanannyit, mint a horvátok.
Lehet, hogy ezekkel a bejelentésekkel sikerült elfedni a kínai FK-3-as rendszerek érkezését, azt viszont ugyanakkor tudatosították Oroszoroszággal, hogy Szerbia elfordul az orosz fegyverektől, a légierőt Rafele vadászgépekkel fejleszti tovább, nem orosz drónokat vásáról, és nem S-300-asokat szerez be.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy Putyin májusban mennyivel emeli meg a Szerbiának szállított gáz árát.
Szerbia
Az amerikaiak és az ukránok nem tudnak szerb fegyverszállításról, magyar-szerb együttműködés
Az amerikaiaknak és az ukránoknak nincsenek értesüléseik arról, hogy szerb fegyverszállítás történt volna Ukrajnába, legalábbis hivatalosan és közvetlenül. Március 12-én a Reuters brit hírügynökség röpítette világgá a szerb fegyverszállítási hajlamra vonatkozó hírt egy állítólag kiszivárogtatott Pentagon-dokumentumra hivatkozva, magát a dokumentumot azonban nem közölte, és másoknak sem sikerült a nyomára jutniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezett, mert a kiszivárogtatást követően a dokumentumok egy része eltűnt a világhálóról.
Magyar-szerb fegyverbarátság
Miloš Vučević szerb védelmi miniszter “újabb hazugságnak” nevezte a Reuters állítását, és közölte, hogy Szerbia nem adott el, és ezután sem ad el fegyvereket az ukránoknak és az oroszoknak, de még a velük szomszédos országoknak sem.
Ebből következik, hogy Magyarországnak sem, habár Magyarország és Szerbia között védelmi téren folyik a kommunikáció, és kifejezetten jónak mondhatók a kapcsolatok, legalábbis erre a következtetésre lehet jutni Szalay- Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter januári belgrádi látogatását felidézve.
Szalay- Bobrovniczky éppen az említett Vučević vendége volt.
Az MTI hírügynökség akkori jelentése szerint a magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy szerb kollégájával érintették a két ország közötti katonai együttműködést, amely mindeddig “sokrétű volt és jól működött”, jelentsen ez bármit is.
Szavai szerint arra is kitértek, hogy milyen további, a védelmi ipart érintő együttműködést lehetne megvalósítani, mert – mint mondta – “Magyarország haderőfejlesztésének folyamatában kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a védelmi ipari építkezésre, és egyúttal a környező országok hasonló tevékenységeit is figyelemmel kísérik”.
A magyar védelmi miniszter januárban szerb kollégájának a vendége volt Belgrádban (Forrás: Instagaram, Miloš Vučević)
A szerbiai állami média beszámolója szerint Szalay- Bobrovniczky akkor arról is beszélt, hogy Magyarország és Szerbia katonai együttműködése kimondottan magas szinten van, és különböző formákban folytatódik.
– Együttműködés várható védelmi ipari téren, mert nagyon fontos az ipari kapacitások kiépítése a biztonság fokozása érdekében
– mondta a magyar védelmi miniszter Belgrádban.
Szerb jelentések szerint Vučević januárban azt hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint “a Magyarország és Szerbia közötti védelmi együttműködés új fejezete kezdődik”, ennek részleteire azonban – legalábbis a jelentések szerint – nem tért ki.
Bizonyos értelemben Szalay- Bobrovniczky januári látogatása mindenképpen a szorosabb katonai együttműködés kezdetét jelenti Szerbia és Magyarország között, az aktuális magyar védelmi miniszter ugyanis először járt hivatalos látogatáson Szerbiában, amihez kétségkívül hozzájárult az Aleksandar Vučić szerb elnök és az Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti kapcsolatok erősödése.
A nagykövetségek nem tudnak róla
Ami a Reuters jelentését illeti, az Egyesült Államok és Ukrajna is reagált a brit hírügynökség állításaira, miszerint Szerbia állítólag beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson a hadban álló Kijevnek, és lehet, hogy ezt már meg is tette.
A két nagykövetség közlése azonban nem került annyira a figyelem középpontjába, mint a szerb “fegyverszállítási hajlam”, amelyet a Reuters egy általa sem prezentált állítólagos dokumentum tartalmára hivatkozva feltételezett. Tudomásunk szerint maga a Reuters sem számolt be a nagykövetségi álláspontokról, pedig a fegyverszállításról szóló tudósításában külön megjegyezte, hogy Ukrajna belgrádi nagykövetsége nem reagált azonnal a kérdéssel kapcsolatos megkeresésre.
Ezek után illett volna legalább a belgrádi ukrán nagykövetség álláspontját megemlíteni a csütörtök (április 13-i) reggeli “háborús összefoglalóban”, amelyben a Reuters visszaidézte saját állítását, miszerint “Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállít Kijevnek”.
Ugyanebben az összefoglalóban szerepel az is, hogy Washington aggodalmának adott hangot amiatt, hogy “Magyarország továbbra is az Oroszországgal való kapcsolatok ápolására törekszik”.
A szerb elnök néhány órával a feltételezett szerb fegyverszállításról szóló hírügynökségi jelentését követően fogadta Christopher Hill amerikai nagykövetet, de a találkozót követően utalás sem történt arra, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos témát érintették, pedig aligha hihető, hogy ezt nem tették meg.
A félreértések elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy Hillt nem a Reuters jelentése miatt hívták be a szerb elnöki hivatalba, a Vučić- Hill találkozót ugyanis már előbb tervbe vették, és egy nappal a Reuters-hír megjelenése előtt a szerb sajtóban be is jelentették.
Újságírói felelősség kérdése
Az kétségkívül igaz, hogy szűkszavúak az üggyel kapcsolatos jelentések – hosszas bogarászás után azonban kiderült, hogy az amerikai és az ukrán nagykövetség miként reagált, igaz nem a Reutersnak, hanem a Szabad Európa Rádiónak (RFE/RL) nyilatkozva.
Az amerikai nagykövetség arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy “bizalmas információkat nem kommentálhatnak”, de hozzátette, hogy “tudomásuk szerint Szerbia nem ad el fegyvereket Ukrajnának”.
Az ukrajnai nagykövetség az üggyel kapcsolatban azt közölte ugyancsak a Szabad Európa Rádióval, hogy “nincsenek információik Szerbiából Ukrajnába szállított fegyverekről.
Az ukránok azt mondták, hogy ebben a témában a szerb vezetők korábbi, nyilvánosan elhangzott nyilatkozatai vezérlik őket.
Aleksandar Vučić szerb elnök körülbelül egy hónappal ezelőtt, az orosz kormányközeli mash.ru által kirobbantott botrány idején kijelentette, hogy Szerbia nem exportál fegyvereket a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem, és ezzel kapcsolatban azt a szerb szólást használta, hogy hazája “olyan tiszta, mint a könny”.
Ráadásul az állandó szereplési viszketegségben szenvedő Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki első miniszterelnök-helyettesként is funkcionál, a Reuters hírére reagálva most írásbeli nyilatkozatban ismételte meg, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Szerbiából nem exportáltak fegyvert a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem.
Azzal persze tisztában kell lennünk, hogy ha netalán lett volna szerb fegyverszállítás, az említett tényezők akkor is “úgy cáfoltak volna, mint a vízfolyás”, nem véletlenül használjuk kicsit kifacsarva ezt a szókapcsolatot.
Szerbiát nem érdekli
Nem szeretnénk azonban ezzel zárni a cikket, a szerbiai katonai szakértők többsége ugyanis egyetért abban, hogy szerb fegyverek ezután is eljutnak Ukrajnába, ahogy eddig is eljutottak “többszörös áttételen” keresztül, vagyis több ország érintésével.
Ezt maga a szerb védelmi miniszter sem zárta ki sem most, sem az oroszok által kirobbantott botrány alkalmával, csak hogy ez Szerbiát nem érdekli.
Miloš Vučević egy hónappal ezelőtt a szerbiai parlamentben azt mondta, hogy Szerbia “nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova sem, ahová az nem engedélyezett”.
Hozzátette azonban, hogy „az viszont nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e, és adnak-e el szerb fegyvereket más országok kereskedőinek”.
Ezzel kapcsolatban azonban arra nem történt utalás, hogy ebben milyen szerep juthat a szerb magáncégeknek, amelyeknek a tevékenysége bizonyára nem ismeretlen a szerb védelmi minisztérium és általában a szerb vezetés előtt.
Vučević most is elmondta, hogy mindig fennáll a lehetősége, hogy szerb fegyverek jutnak be a konfliktusos térségbe, de állítása szerint “ennek semmi köze Szerbiához”.
A szerb védelmi miniszter úgy vélte, hogy “ezért azok az országok felelősek, amelyek esetleg nem tartják tiszteletben a nemzetközi normákat, a szerződéses megállapodásokat és az üzleti gyakorlatot”.
Miután ezt részletesen kielemeztük, érdemes megjegyezni, hogy a szerb fegyverszállítás csak egy csepp a tengerben, mert miközben mi azon rágódunk, hogy volt, vagy nem volt, vagy éppenséggel lesz-e szerb export, minden oldalról – Irántól kezdve Törökországon keresztül az Egyesült Államokig – ömlik a fegyver az ukrán-orosz hadszintérre.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is