A boszniai főképviselő lelép, de bevárja az utódját

A boszniai emberek kedvesek, politikusaik viszont kevésbé, ezért nem Christian Schmidt lesz az utolsó főképviselő

Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője megerősítette, hogy távozik tisztségéből, de az utód megválasztásáig hivatalában marad. Az általa vezetett hivatal megpróbált sikertörténetet kovácsolni a német politikus küldetéséből.

„Miután öt évet töltött Bosznia-Hercegovina főképviselőjeként – ez a tisztség a daytoni békemegállapodás 10. mellékletén alapul –, Christian Schmidt személyes döntést hozott arról, hogy befejezi szolgálatát a boszniai békefolyamat végrehajtásában – közölte a főmegbízotti hivatal, az Office of the High Representative (OHR).

A főképviselő döntéséről tájékoztatta a Békevégrehajtási Tanács (PIC) irányító testületét, és kérte, hogy kezdjék meg utódjának kinevezési folyamatát.

A főképviselő bevárja az utódját

Christian Schmidtnek, Bosznia-Hercegovina főállású nemzetközi felügyelőjének a jelek szerint öt év után elege lett abból, hogy a bosnyák, valamint a boszniai szerb és horvát politikusokat arra unszolja, hogy legalább néha ugyanabba az irányba menjenek. Ennek ellenére igyekezett a a kudarcot sikerként eladni.

„Hangsúlyozta, hogy továbbra is ellátja a főképviselői feladatokat az utód kiválasztásának ideje alatt. Mandátumára visszatekintve – amely a második leghosszabb volt egy főképviselő történetében – kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt Bosznia-Hercegovina intézményei működésének javításában. Ugyanakkor világos, hogy még sok tennivaló van annak érdekében, hogy Bosznia-Hercegovina megvalósítsa euroatlanti törekvéseit” – olvasható a közleményben.

A kudarchoz hozzájárult az a támogatás is, amelyet a volt magyar vezetés nyújtott a boszniai szerbeknek, bár önerőből is meg tudták volna a szeparatizmust. Milorad Dodik, Željka Cvijanović és Orbán Viktor Budapesten (Forrás: X-platform, Milorad Dodik)

Bár Christian Schmidt abban reménykedett, hogy mandátumának lezárása egybeesik az úgynevezett „5+2” program sikeres megvalósításával és az OHR bezárásával, hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina még nem hajtotta végre a kulcsfontosságú reformokat, ezért az OHR munkája továbbra is alapvető jelentőségű.

Az „5+2” program az a hét feltétel, amelyet Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell ahhoz, hogy a nemzetközi közösség főképviselőjének hivatala bezárhassa kapuit.
Ezt a PIC (Peace Implementation Council) határozta meg 2008-ban, és azóta is ez a hivatal megszüntetésének hivatalos menetrendje, miután ebből alig teljesült valami.

A katonai vagyon kérdése például továbbra is blokkolt. Főként azért, mert a Republika Srpska ugyanúgy viszonyul a központi állami tulajdonhoz, mint Schmidt határozatainak végrehajtásához: reflexből nemet mond rá. A hadsereghez tartozó ingatlanok és infrastruktúrák állami tulajdonba helyezése a soha meg nem valósuló NATO-integráció előfeltétele lenne.

A daytoni békerendszer teljes körű tiszteletben tartására is szükség lenne a főképviselői hivatal bezárásához, ami azt jelenti, hogy az entitások nem kérdőjelezhetik meg Bosznia-Hercegovina állami szuverenitását, területi integritását vagy intézményeit. Ennek tiszteletben tartása azonban sérül a boszniai szerbek, de főleg Milorad Dodik magatartása miatt.

A Békevégrehajtási Tanács politikai értékelése jelenleg negatív, mert a szeparatista retorika és a jogállamisági problémák nemhogy csökkentek, hanem éppen erősödtek Schmidt ügyködésének idején.

A valóság megszépítése

Schmidt remélte, hogy mandátuma végére bezárhatja az OHR-t, de végül annak beismerésére kényszerült, hogy a helyi elitben nincs meg a hajlandóság a reformok végrehajtására.

Kapcsolódó cikk

Létezik-e „boszniai Szerb Köztársaság”?

„Felszólította az állampolgárokat és a politikai vezetőket mindkét entitásból és a hatalom minden szintjéről, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, és utódjával együtt dolgozzanak a reformok végrehajtásán, valamint az euroatlanti integráció felé vezető úton szükséges kulcsfontosságú előrelépések elérésén” – áll a főképviselői hivatal közleményében.

Schmidt külön büszkélkedett azzal, hogy döntéseit egyetlen bíróság sem semmisítette meg. Ha ez igaz lenne, akkor az felérne egy politikai csodával, miután a boszniai válság lényege most éppen az, hogy egymás törvényeit semmisítették meg: Schmidt a szerbekét, a szerbek viszont a főképviselő döntéseit nem hajtották végre.

A bosznia-hercegovinai ügyészség 2023 augusztusának első felében éppen azért emelt vádat Milorad Dodik akkori boszniai szerb elnök ellen, mert a boszniai szerb nemzetgyűlés ugyanazon év június 27-én két vitatott törvényt fogadott el, amelyek szerint a Főképviselői Hivatal határozatait a továbbiakban nem teszik közzé az ottani hivatalos lapban, és ezáltal nem is kerülnek végrehajtásra a szerb entitás területén.

A kitűzött cél közelébe sem jutott

Schmidt ennek ellenére fejlődésről beszélt.

„Mandátumának időszakát a boszniai igazságügyi intézmények fejlődése is jellemezte, miközben a bíróságok határozottan léptek fel az ország alkotmányos és jogrendjének védelmében. Fontos lépések történtek annak érdekében, hogy az intézmények működőképesebbé váljanak, és biztosítsák a választások integritását” – hangsúlyozta az OHR közleménye.

Ugyanakkor Schmidt maga is beismerte kudarcát azzal a megállapításával, hogy az „egységes nemzetközi közösség” jelenléte továbbra is nélkülözhetetlen Bosznia-Hercegovina stabilitása és euroatlanti törekvéseinek előmozdítása szempontjából, ez elég messze van attól a céltól, amit érkezésekor kitűzött, miszerint ő kapcsolja le a villanyt a főképviselői hivatalban.

Ezt még azzal a kijelentéssel tetézte, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint a tágabb nyugat-balkáni régió gazdasági és politikai stabilitása kulcsfontosságú Európa általános biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából, ezért az OHR szerepe Bosznia-Hercegovinában továbbra is fontos marad.

Kapcsolódó cikk

Dodik kidobatja a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjét a szerb entitásból

A posztjáról lemondó főmegbízott szerint az elkövetkező években további erőfeszítésekre lesz szükség annak érdekében, hogy végrehajtsák az Emberi Jogok Európai Bíróságának és Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának valamennyi döntését.

Távozása előtt Schmidt őszinte háláját fejezte ki Bosznia-Hercegovina polgárainak, akiktől mandátuma alatt „rendkívüli vendégszeretetet, melegséget és támogatást kapott”.

Ez természetesen jelentős kontrasztot mutat ahhoz képest, amit politikai vezetőik mutattak irányában. A boszniai szerbek vezetője ugyanis egy alkalommal kijelentette, hogy „amint megtudják, hogy ez a »nagyvilági szemétláda« – mármint Schmidt – a Szerb Köztársaság területén van, az a dolguk, hogy műveleti egységet állítsanak fel, és kidobják onnan”.