A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten „ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A „Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak „dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis-Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból „emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép-Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és „Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak „Szuperkartell” néven vált ismertté.

---

---

Az Ukrajna elleni orosz invázió újabb alkalmat teremtett arra, hogy ismét egymásnak feszüljenek a délszláv térség forrófejű, vagy/és zsoldosnak állt polgárai. Ahogy 2014-2015-ben, most is több száz szerb, horvát, macedón, bosnyák és albán harcol a frontokon. A helyzetet bonyolítja, hogy szerbekből mindkét oldalra – az ukránokhoz és az oroszokhoz is jutott – így egyáltalán nem kizárt, hogy Kelet- vagy Dél-Ukrajnában szerb lő szerbre. Ahogy ugyanez történik a csecsenekkel is, akik szintén ott vannak a front mindkét oldalán.

Gyorsreagálású erők

Ahogy február 24-én megindult az orosz offenzíva, szinte azonnal érkeztek a hírek arról, hogy a szerbek száz számra mennek a Donyec-medencébe, hogy az oroszok oldalán szálljanak be a harcokba. Elsőként, március 2-án a magát csetnik vajdának kikiáltó Bratislav Živković már azzal büszkélkedett, hogy sok szerb meg is érkezett Kelet-Ukrajnába, és még többen készülnek az indulásra.

Živković szerint a már a fronton lévők közül sokan 2014-ben is a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság katonáival vállvetve harcoltak az ukrán hadsereg ellen. Többségük a két háború között Oroszországban rekedt, Szerbiában ugyanis törvénybe ütköző cselekedetnek számít más országok háborúiban harcolni.

Živković és emberei a szerb csetnikmozgalom zászlaja alatt harcolnak a „náci” ukránok ellen, s az oroszokat nem zavarja, hogy a Dragoljub „Draža” Mihailović nevével fémjelzett nacionalista mozgalom a második világháború idején nem kevésszer működött együtt az akkori Jugoszláviát megszállva tartó német erőkkel.

Živković bejelentésével egy időben a horvát médiumokban az jelent meg, hogy mintegy kétszáz horvát érkezett már a térségbe, hogy az ukránok mellett küzdjön a szakadárok ellen. Ez már csípte is a szemét a moszkvai hatóságoknak: bekérették a horvát katonai attasét is, és megrótták azért, hogy Zágráb nem lép fel állampolgárai illegális cselekedetei ellen. (Arról nem érkezett hír, hogy bekérették volna a szerb nagykövetet is.)

A horvát diplomata közölte, az államnak semmi köze sincs az Ukrajnába érkezett, illetve oda tartó horvát önkéntesekhez, illetve zsoldosokhoz.

Orosz adatok szerint június végéig 204 horvát, 168 bosnyák, 158 koszovói albán, 150 albániai albán, valamint 79 macedón személy állt be az ukránok oldalára harcolni, s közülük több mint kétszázan már el is estek a csatákban.

Egyébként megdöbbentő mennyire pontosak – vagy első ránézésre annak tűnnek – azok az információk, amelyekkel az oroszok rendelkeznek: minden este elmondja az orosz védelmi minisztérium szóvivője, hogy hány ukrán fegyvert, katonát semmisítettek meg aznap az orosz erők, ám ha valaki utánaszámol – az amerikaiak megtették – kiderült, hogy már annyi HIMARS rakétasorozatvetőt lőttek ki az oroszok szóvivői szinten, amennyit az USA nem is szállított Ukrajnának.

Bár Moszkvában – valószínűleg politikai okok miatt – nem tartják számon az ukránok oldalán harcoló szerbek számát, ukrajnai források szerint az ő oldalukon is vannak szerbek, akiknek elég, hogy az ukránok is ortodox keresztények.

Színes alak

Az ukrajnai frontokon harcoló szerb önkéntesek/zsoldosok között külön említést érdemel Dejan Berić mesterlövész, aki alkalomadtán YouTube-os videókban számol be az utóbbi napok fejleményeiről.

A 47 éves mindentudó szerb férfi – nagy lendülettel hülyézi le például az ukránokat – a kezdetekben munkásként érkezett Oroszországba: részt vett a 2014-es, Szocsiban rendezett olimpia létesítményeinek építésében.

Ott azonban állítólag kapcsolatba került az orosz titkosszolgálatokkal, és nem állítólag, hanem igazolhatóan, már részt vett az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalásában és annektálásában.

Berić egy róla készült dokumentumfilmben úgy nyilatkozott, hogy nagyon keskeny a határ a katona a és a gyilkos között, ezért kimondottan fontos, hogy ezt a határt ne lépje át.

A szerb származású mesterlövész 2014-ben is részt vett a harcokban, és egy rosszul sikerült támadás után ukrán fogságba esett, amelyből állítólag 16 ezer dollárnyi fejpénz” lefizetése után szabadult.

Berić folyamatosan aktív az oroszországi médiában, és egyik célja az, hogy újabb önkénteseket toborozzon az orosz oldalra.

Kaukázusi ismétlés

Nem csak a délszláv népek harcosai küzdenek egymás ellen az ukrajnai frontokon. Az Ukrajnára támadó orosz hadseregben több ezer csecsen harcos is van, s Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetője az egyik legvadabb Ukrajna-ellenes uszító.

Akik most Ukrajna oldalán harcolnak, azok egykor Kadirov fegyvertársai voltak, és az Oroszországtól való elszakadás volt a céljuk. Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov volt ugyanis a függetlenség párti csecsenek egyik vezére, ám azt követően, hogy Vlagyimir Putyin 1999-ben hatalomra került, az idősebb Kadirov átállt az oroszok oldalára, ahová fia is követte őt.

Az ukrán oldalon is több száz csecsen harcol, s egyik vezetőjük, akinek otthonát a földdel tették egyenlővé néhány évvel ezelőtt, azt mondta: „mi nem vagyunk amerikaiak, nem tudunk HIMARS-okat, vagy tarackokat adni. Mi csak a testünket és a vérünket ajánlhatjuk fel”.

---

---

Bár ez a történet leginkább az ős-jugoszláv viccekre emlékeztet, amelyek úgy kezdődnek, hogy megy egy szerb, egy horvát és egy bosnyák… A hír azonban igaz, a volt Jugoszlávia országai egy SESA (South-East European Space Association, Délkelet Európai Űrhajózási Hivatal) nevet viselő szervezetet hoztak létre, mínusz a fránya szlovénok, akik idejekorán befészkelték magukat az ESA-ba (mármint az Európai Űrhajózási Hivatalba). Az eset szépséghibája, hogy a jelzett alapító ülésre július 27-én került sor, viszont megnyugtató, hogy nemcsak a BALK siklott el felette, de a komplett világ. De most mi bepótoljuk a mulasztást mások helyett is.

A Nagytanács

A SESA-t a következő szervezetek alkotják: a horvátországi Adriai Űrkutatási Szövetség (Adriatic Aerospace Association, azaz A3), a Szerbiai Űrprogram-fejlesztési Bizottság (Committee for Space Programme Development, CSPD), a bosznia-hercegovinai (Mostar) Oktatási és Robotikai, Innovációs és Technológiai Központ (Centar za edukaciju, robotiku, inoacije i tehnologiju iz Mostara, CERIT), Montenegróból (Podgorica) Montenegrói Űrkutatási Intézet, (Montenegro Space Research, MSR), valamint észak-macedóniai Innovációs és Technológiai Fejlesztési Központ (Center for Innovation and Technological Development, NAVIA).

Az új szervezetről annyit kell tudni, hogy a SESA minden résztvevőjének saját fejlesztési programja van, ami kezdeti részesedést jelent a jövőbeli tevékenységek kialakításához.

A horvát A3 fejlesztési céljai elsősorban a műholdas program, az elektromágneses meghajtás és a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányul, a többieknek is megvannak az elképzelései, de erről nem túl sokat tudunk, szégyen, vagy sem.

Hogy ez az egész ne legyen még egy „hogyan jussunk EU-s pénzekhez” program, arról – fogódzkodjunk! – az indiaiak gondoskodtak. Nyilván a régi el nem kötelezett kapcsolatoknak köszönhetően, az India függetlenségének 75. évfordulója alkalmából fellőtt 75 műhold közül az egyik a SESA logóját viseli.

Klingon Akadémia

Ami a SESA jövőbeli terveit illeti, itt is sajnos csak az A3 közleményére támaszkodhatunk. Ennek értelmében az A3 olyan tagjai, mint a Rudjer Bošković Intézet, az Amphinicy Kft., Algebra Egyetemi Főiskola, a Zágrábi Egyetem Természettudományi Kara, az Eszéki Egyetem Villamosmérnöki, Számítástechnikai és Informatikai Kara, a cérnai(!) Multinorm Kft., az ATIR Kft., az Oikon Kft., a Span Kft., valamint olyan szervezetek, mint a Horvát Űrhajózási és Rakétaszövetség, a Horvát Műszaki Kulturális Közösség, nagyban hozzá járulnak majd a műholdas technológiák fejlesztéséhez a régióban.

Horvátországban külön figyelmet szentelnek majd a 20 km-es szondarakéták tervezésére és karbantartására, illetve ezek az irányítási és kilövési problematikájának, az egész közösség tudományos igényeinek megfelelően.

A SESA közös tevékenységeiről egyenlőre annyit tudunk, hogy gondoskodnak a fiatalok és a diákok oktatásáról, ami magában foglalja a mini- és nano műholdakkal kapcsolatos munkaprogramokat, beleértve azok összeszerelését, az adatátvitellel és adatfeldolgozással kapcsolatos programokat, valamint gyakorlati módon segítik a korábban megszerzett ismeretek és készségek alkalmazását.

Ez a program a SESA „közös örökségének” része, és elsődleges feladata az általános iskolák, középiskolák tanulóinak képzése lesz Horvátországban, Montenegróban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában, de azon szabályok szerint, amelyeket a köztársaságok igényeikkel összhangban, önállóan határoznak meg. Izgatottan várjuk a fejleményeket!

---

---