Afganisztán
LEFIZETHETŐK-E A TÖRÖRÖK? Nemcsak a pénz számít, politikai gesztusokat is várnak
Az amerikaiak kivonulása és a tálibok hatalomátvétele miatt Afganisztán komoly migrációs potenciálú országgá vált, ahonnan óvatos becslések szerint is legalább fél millió ember menekül el a következő hónapokban. Noha a menekültek jellemzően a szomszédos országokban szokták meghúzni magukat – jelen esetben főleg Pakisztánban és Iránban –, egy részük azonban biztosan Európa felé veszi az irányt. Erről az utóbbi hónapokban a török-iráni határon az illegális határátlépések számának dinamikus növekedése már érzékletes képet nyújtott.
Jönnek az afgán menekültek
Így érthető, ha az Európai Unióból olyan hangok hallatszanak, amelyek Törökország pénzügyi támogatását javasolják, erre példa az a kijelentés, amit Andrej Babiš cseh miniszterelnök a napokban a Bledi Stratégiai Fórumra (BDF) indulva tett.
[aoa id=’2′]Szeptember 2-án, a holland külügyminiszterrel, Sigrid Kaaggal folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón a török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu viszont jelezte, hogy az a korábban, a szíriaiak esetében alkalmazott politika, miszerint némi pénzért cserébe az afgánokat is Anatóliában tartanák, elfogadhatatlan.
– Tartóst megoldást kell találni
– hangsúlyozta Çavuşoğlu.
A török külügyminiszter szavai mögött az a már régóta ismételgetett török meglátás húzódik meg, hogy pusztán pénzzel nem lehet megvenni Törökország jóindulatát: politikai gesztusokra is szükség van. A 2016-os menekültügyi nyilatkozatban az EU ígéretet tett a vízumliberalizációra (abban az esetben, ha a törökök végrehajtják a szükséges reformokat), a csatlakozás előmozdítására (mindössze egy fejezetet sikerült megnyitni azóta), illetve az 1995-ben kötött EU- Törökország vámunió modernizációjára. Ezekből gyakorlatilag semmi sem valósult meg.
[/aoa]Az egyedüli eredményt a pénzügyi támogatáson keresztül sikerült elérni: a szíriaiak helyzetének javítására létrehozott Menekültügyi Eszköz a maga 3+3 milliárd eurós összegével valóban segített a szíriaiak megtartásában a havi pénzügyi támogatás, iskola- és kórházfejlesztések, egészségügyi ellátás révén, viszont igen messze áll attól, hogy a megközelítőleg négymilliós szíriai közösség problémáit kezelni tudja.
[aoa id=’7′]🔻 The 2016 refugee deal between Turkey and the European Union needs an update to include the safe return of Syrian and Afghan refugees back to their countries, Turkish Foreign Minister Mevlüt Çavuşoğlu said on Thursday. ➖ https://t.co/s6v4FfsHWy
— Ahval (@ahval_en) September 3, 2021
[/aoa]
A török elégedetlenségre utal Çavuşoğlunak az a kijelentései is – amely szintén ezen a sajtóértekezleten hangzott el – hogy a Törökország és az Európai Unió közötti 2016-os menekültügyi megállapodást “úgy kell frissíteni”, hogy az magában foglalja a szíriai és afgán menekültek biztonságos visszatérését a hazájukba, ami azt jelzi: a törökök komolyan gondolják, hogy nem szeretnének migránsraktárrá válni.
– Ami az afgánokat illeti, nem lesz együttműködés, ha a megállapodás azt tartalmazza, hogy “mi fizetünk nektek, ti meg tartsátok meg/vissza a menekülteket
– mutatott rá a sajtóértekezleten a török külügyminiszter.
Az EU nem biankócsekket ad
A humanitárius és fejlesztési projekteket magában foglaló kerettel a török vezetésnek számos problémája is van, amiből leginkább az kap nyilvánosságot, hogy még mindig nem fizette ki az EU a teljes összeget. Valóban, 2021 nyaráig a hat milliárd eurós összegből még csak 4,1 milliárdot sikerült kifizetni, a fennmaradó 1,9 milliárd még a következő pár évben jut el a kedvezményezettekhez.
S itt jelenik meg a második probléma, amit Ankara már kevésbé hangsúlyoz, viszont a 2016-os tárgyalásokon érzékeny pont volt: a törökök geostratégiai helyzete ide vagy oda, bizony nem ők döntenek a pénzek felhasználásáról; az illetékes szervek mindössze véleményezési joggal rendelkeznek.
Az uniós pénzeket az EU határain belül megszokott módon különböző projektek keretében számos külföldi és török intézmény (török részről főleg minisztériumok), civil szervezetek bevonásával használják fel, az EU monitorozása mellett, ami lassúvá teszi a folyamatot, ugyanakkor kontrolt jelent arra nézve, hogy az EU ne egy szabadfelhasználású biankócsekket adjon Törökországnak.
[aoa id=’7′]Új válság, új nyomás
A kis-ázsiai állam tehát migrációs szempontból továbbra is kiemelt szereplő marad, amelynek stabilitása komoly befolyással bír a Balkán, Magyarország és tágabb értelemben az EU számára is. A szíriaiak “benntartása” ugyan megoldottnak tűnik (2020 tavaszán a görögök sikeresen akadályozták meg migránsok nagyarányú beáramlását országukba), az új geopolitikai válságok azonban újra és újra nyomás alá helyezhetik Törökországot, majd Görögországot és a Balkánt is.
Az afgán menekültek érkezése várhatóan folytatódik, amire Törökország már elkezdte a megfelelő óvintézkedéseket, hogy megakadályozza egy újabb nagy menekültközösség kialakulását. A török vezetés, élén az államfővel, azt kommunikálta, hogy nem kíván újabb tömegeket befogadni, egyúttal megerősítették a keleti határt, miközben nagy lendülettel folytatják az iráni határon a fal építését. A kormány hozzáállása miatt kevésbé valószínű, hogy megismétlődnének a 2015-16-os események.
[/aoa]Ráadásul mindezt úgy, hogy Törökország az utóbbi tíz évben komoly erőfeszítéseket tett Afganisztán fejlesztése terén, azonban a nyugati erők kivonása miatt nem csak az amerikai, hanem a török befektetett energia és pénz is veszendőbe megy.
A tálibok gyors előretörése miatt megbukott az a terv is, hogy török katonák biztosítanák a kabuli repteret, ezért a török a csapatokat hazavonták. A közeljövő komoly kérdése, hogy az afganisztáni helyzet stabilizálódása megtörténik-e, és hogy miként történik meg, és ehhez Törökország hogyan járulhat hozzá.
Az biztos, hogy ez az ankarai kormány érdeke is, ha nem kívánja tovább borzolni a saját lakosságának kedélyét az újabb menekülthullámokkal.
Albánia
ÖNGÓL: Több, mint 150 afgán rekedt Albániában a nem hiteles kanadai dokumentumok miatt
2021 októberében a FIFA azt ünnepelte, hogy több, mint 150 embert menekített ki a tálibok által ellenőrzött Afganisztánból. A szervezet arra számított, hogy a sportolókból és emberi jogi aktivistákból álló afgán csoportot rövid idő alatt Kanadába telepítik át. A tálib hatalomátvételt követően az észak-amerikai ország több mint húszezer kiszolgáltatott afgán befogadását tervezte, köztük női vezetők, emberi jogi aktivisták és újságírók számára nyújtott volna védelmet, hogy megóvja őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától. Most viszont kiderült, hogy 150 afgán rekedt Albániában, mert nincsenek rendben a Kanadától kapott papírjaik.
Nem hamisak, de nem is hitelesek
A beutazáshoz szükséges dokumentumok Marilou McPhedran kanadai szenátor irodájából származnak. Ámbár McPhedran segítségével a csoport elhagyta Afganisztánt, most nem tudja megtenni a transzatlanti utat Kanadába, mert az ottawai szövetségi kormány szerint a dokumentumok nem hitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
A hírt először a The Globe and Mail kanadai napilap közölte egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
A kanadai szenátor állítólag a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapott sablon alapján állította ki a dokumentumokat (Forrás: Twitter, Marilou McPhedran)
A FIFA korában arra számított, hogy a teljes csoportot, amelynek sportolók és emberi jogi aktivisták a tagjai, rövid időn belül Kanadába telepítik át, merthogy megkapták a kanadai úti okmányokat. A dokumentumokat McPhedran irodája küldte a FIFÁ-nak, amely aztán szétosztotta azokat az afgánok között.
Az afgánok nevét is tartalmazó okmányok alapján két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a kanadai hatóságok, vagy éppenséggel az ottawai kormány engedélyezte az afgánok számára a beutazást, ez azonban azóta sem történt meg, az afgánok Albániában vesztegelnek.
Az eset nagy visszhangot váltott ki Albániában és Kanadában is. Az albán hatóságok folytatják a dokumentumok hitelességének vizsgálatát, miközben (vélhetően a FIFÁ-val karöltve) gondoskodnak az érintett afgánokról.
Kiszivárgó hírek szerint a FIFÁ-val kapcsolatban álló 163 afgán menekült, akiknek nem engedélyezték a Kanadába történő beutazást, az elmúlt másfél évet egy albániai szállodában töltötte.
Lényegében arról van szó, hogy a kérdéses okmányok bár nem hamisak, de nem is közhitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
Egy kanadai szövetségi illetékes szerint, akit nem nevezett meg a Globe, összesen 228 afgán volt kapcsolatban a FIFÁ-val, és kapott okmányokat McPhedran irodájától.
Ezek az afgánok most két folyamatban lévő bírósági eljárásban próbálják kötelezni a kanadai kormányt, hogy fogadja el a dokumentumokat, és engedélyezze számukra a belépést Kanadába.
A meg nem nevezett kanadai illetékes szerint ugyanakkor az afgánok egyike sem nyújtott be hivatalos kérelmet, hogy az ottawai kormány afgán menekültekre vonatkozó különleges bevándorlási programjának keretében utazzon Kanadába.
Folyik a huzavona
Közben folyik a huzavona a kérdéses okmányok körül, mivelhogy az ügyben van egy jogértelmezési csavar, vagyis keletkezett egy hiátus, fekete lyuk, vagy nevezzük bárminek, a valódi közhiteles okmányokat ugyanis a kanadai törvények szerint vagy a szövetségi bevándorlási minisztérium, vagy a kanadai globális ügyek minisztériuma bocsátja ki, és nem egy szenátor irodája.
Ezek után aligha meglepő a kanadai kormánynak az álláspontja, miszerint a szenátor asszony irodájából származó dokumentumok nem közhitelesek, és az ügyet a rendőrséghez utalták, ami azt jelzi, hogy okirathamisításra gyanakodnak.
Afgán menekültek egy szerbiai befogadó központban (Forrás: BALK)
McPhedran ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy ő és irodája jóhiszeműen küldte ki a szenátori dokumentumokat, hogy segítsen a veszélyben lévő afgánokon, a dokumentumok kiállításához szükséges sablont pedig a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapta.
Egy bírósági beadványban McPhedran közölte, hogy irodája 640 ilyen levél kiadásában közreműködött, vagyis még előbukkanhatnak “nem közhiteles afgánok”.
A középutas vagy mérsékelten konzervatívnak tekinthető Globe and Mail az üggyel kapcsolatban megállapította, hogy Kanada és más NATO-szövetségesek nagyrészt kudarcot vallottak azoknak az afgánoknak a megmentésére tett erőfeszítésekben, akiknek a brutális fundamentalista tálib rezsim 2021. augusztusi hatlomátvételével párhuzamosan menedékjogot ígértek.
Azokban az időkben a FIFÁ-ra óriási nyomás nehezedett, hogy segítsen megmenteni a női sportolókat, mert fennállt a veszélye, hogy a tálibok esetleg üldözik őket.
A FIFA segít
A FIFA szóvivője az üggyel kapcsolatban a Globe-nak elmondta, hogy a csoport 2021. novemberben történt kimenekítése óta a nemzetközi labdarúgószövetség fedezi az afgán sportolók, a hozzájuk kapcsolódó személyek és a jogvédők költségeit, vagyis fizetik a számukra biztosított szállást, étkezést, egészségügyi ellátást és az egyéb felmerülő számlákat.
A csoport számára emellett tanácsadási támogatást, angolórákat és személyenként havi 50 dolláros ösztöndíjat is biztosítanak.
A BALK úgy tudja, hogy központi megbízás alapján Albániában egy magyar női festőművész segít a menekült nőknek és gyerekeknek, hogy a művészet segítségével dolgozzák fel a traumákat.
A FIFA-szóvivő elmondta, hogy a csoportba tartozó gyermekek iskoláztatását, óvodáját és egyéb gondozását az UNICEF és a Save the Children intézi, ezek a szervezetek a csoport tagjainak jogi támogatást nyújtanak az állandó lakóhely biztosításához.
Az előzményekhez tartozik, hogy miután az amerikai és a NATO-erők kivonulása után a tálibok 2021-ben visszaszerezték a hatalmat Afganisztán felett, Albánia beleegyezett, hogy legalább egy évre több ezer afgán menekültet fogad be.
Ez alapvetően azokra az Egyesült Államokba tartó afgánokra vonatkozott, akik vízumellenőrzés alatt álltak, és a vízumhoz szükséges átvilágítás befejezésére vártak.
Kapcsolódó cikk
Amikor 2021-ben világossá vált, hogy Kanada nem fogadja be az FIFA által kimenekített afgánokat, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azon kezdett dolgozni, hogy egy harmadik országot találjon nekik, ahol letelepedhetnek.
A forrás szerint a szervezet arra számít, hogy sikerül megoldást találni, ugyanakkor “alternatívaként” elvárja, hogy Kanada tartsa tiszteletben a McPhedran szenátor asszony által kiadott dokumentumokba foglalt kötelezettségvállalásokat.
Harmadik lehetőségként az is felmerülhet, hogy az afgánok Albániában maradnak, ha ebbe netalán beleegyeznek, merthogy nem ezt ígérték nekik, és “nem ilyen lóról álmodtak”.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?