Afganisztán
LEFIZETHETŐK-E A TÖRÖRÖK? Nemcsak a pénz számít, politikai gesztusokat is várnak
Az amerikaiak kivonulása és a tálibok hatalomátvétele miatt Afganisztán komoly migrációs potenciálú országgá vált, ahonnan óvatos becslések szerint is legalább fél millió ember menekül el a következő hónapokban. Noha a menekültek jellemzően a szomszédos országokban szokták meghúzni magukat – jelen esetben főleg Pakisztánban és Iránban –, egy részük azonban biztosan Európa felé veszi az irányt. Erről az utóbbi hónapokban a török-iráni határon az illegális határátlépések számának dinamikus növekedése már érzékletes képet nyújtott.
Jönnek az afgán menekültek
Így érthető, ha az Európai Unióból olyan hangok hallatszanak, amelyek Törökország pénzügyi támogatását javasolják, erre példa az a kijelentés, amit Andrej Babiš cseh miniszterelnök a napokban a Bledi Stratégiai Fórumra (BDF) indulva tett.
[aoa id=’2′]Szeptember 2-án, a holland külügyminiszterrel, Sigrid Kaaggal folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón a török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu viszont jelezte, hogy az a korábban, a szíriaiak esetében alkalmazott politika, miszerint némi pénzért cserébe az afgánokat is Anatóliában tartanák, elfogadhatatlan.
– hangsúlyozta Çavuşoğlu.
A török külügyminiszter szavai mögött az a már régóta ismételgetett török meglátás húzódik meg, hogy pusztán pénzzel nem lehet megvenni Törökország jóindulatát: politikai gesztusokra is szükség van. A 2016-os menekültügyi nyilatkozatban az EU ígéretet tett a vízumliberalizációra (abban az esetben, ha a törökök végrehajtják a szükséges reformokat), a csatlakozás előmozdítására (mindössze egy fejezetet sikerült megnyitni azóta), illetve az 1995-ben kötött EU-Törökország vámunió modernizációjára. Ezekből gyakorlatilag semmi sem valósult meg.
[/aoa]Az egyedüli eredményt a pénzügyi támogatáson keresztül sikerült elérni: a szíriaiak helyzetének javítására létrehozott Menekültügyi Eszköz a maga 3+3 milliárd eurós összegével valóban segített a szíriaiak megtartásában a havi pénzügyi támogatás, iskola- és kórházfejlesztések, egészségügyi ellátás révén, viszont igen messze áll attól, hogy a megközelítőleg négymilliós szíriai közösség problémáit kezelni tudja.
[aoa id=’7′]? The 2016 refugee deal between Turkey and the European Union needs an update to include the safe return of Syrian and Afghan refugees back to their countries, Turkish Foreign Minister Mevlüt Çavuşoğlu said on Thursday. ➖ https://t.co/s6v4FfsHWy
— Ahval (@ahval_en) September 3, 2021
[/aoa]
A török elégedetlenségre utal Çavuşoğlunak az a kijelentései is – amely szintén ezen a sajtóértekezleten hangzott el – hogy a Törökország és az Európai Unió közötti 2016-os menekültügyi megállapodást „úgy kell frissíteni”, hogy az magában foglalja a szíriai és afgán menekültek biztonságos visszatérését a hazájukba, ami azt jelzi: a törökök komolyan gondolják, hogy nem szeretnének migránsraktárrá válni.
– mutatott rá a sajtóértekezleten a török külügyminiszter.
Az EU nem biankócsekket ad
A humanitárius és fejlesztési projekteket magában foglaló kerettel a török vezetésnek számos problémája is van, amiből leginkább az kap nyilvánosságot, hogy még mindig nem fizette ki az EU a teljes összeget. Valóban, 2021 nyaráig a hat milliárd eurós összegből még csak 4,1 milliárdot sikerült kifizetni, a fennmaradó 1,9 milliárd még a következő pár évben jut el a kedvezményezettekhez.
S itt jelenik meg a második probléma, amit Ankara már kevésbé hangsúlyoz, viszont a 2016-os tárgyalásokon érzékeny pont volt: a törökök geostratégiai helyzete ide vagy oda, bizony nem ők döntenek a pénzek felhasználásáról; az illetékes szervek mindössze véleményezési joggal rendelkeznek.
Az uniós pénzeket az EU határain belül megszokott módon különböző projektek keretében számos külföldi és török intézmény (török részről főleg minisztériumok), civil szervezetek bevonásával használják fel, az EU monitorozása mellett, ami lassúvá teszi a folyamatot, ugyanakkor kontrolt jelent arra nézve, hogy az EU ne egy szabadfelhasználású biankócsekket adjon Törökországnak.
[aoa id=’7′]Új válság, új nyomás
A kis-ázsiai állam tehát migrációs szempontból továbbra is kiemelt szereplő marad, amelynek stabilitása komoly befolyással bír a Balkán, Magyarország és tágabb értelemben az EU számára is. A szíriaiak „benntartása” ugyan megoldottnak tűnik (2020 tavaszán a görögök sikeresen akadályozták meg migránsok nagyarányú beáramlását országukba), az új geopolitikai válságok azonban újra és újra nyomás alá helyezhetik Törökországot, majd Görögországot és a Balkánt is.
Az afgán menekültek érkezése várhatóan folytatódik, amire Törökország már elkezdte a megfelelő óvintézkedéseket, hogy megakadályozza egy újabb nagy menekültközösség kialakulását. A török vezetés, élén az államfővel, azt kommunikálta, hogy nem kíván újabb tömegeket befogadni, egyúttal megerősítették a keleti határt, miközben nagy lendülettel folytatják az iráni határon a fal építését. A kormány hozzáállása miatt kevésbé valószínű, hogy megismétlődnének a 2015-16-os események.
[/aoa]Ráadásul mindezt úgy, hogy Törökország az utóbbi tíz évben komoly erőfeszítéseket tett Afganisztán fejlesztése terén, azonban a nyugati erők kivonása miatt nem csak az amerikai, hanem a török befektetett energia és pénz is veszendőbe megy.
A tálibok gyors előretörése miatt megbukott az a terv is, hogy török katonák biztosítanák a kabuli repteret, ezért a török a csapatokat hazavonták. A közeljövő komoly kérdése, hogy az afganisztáni helyzet stabilizálódása megtörténik-e, és hogy miként történik meg, és ehhez Törökország hogyan járulhat hozzá.
Az biztos, hogy ez az ankarai kormány érdeke is, ha nem kívánja tovább borzolni a saját lakosságának kedélyét az újabb menekülthullámokkal.
Afganisztán
VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak
Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.
Szijjártó…
A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót
Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.
– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.
Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.
Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény „az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.
– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.
…és a többiek
Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.
Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.
Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.
Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.
- Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak