Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Afganisztán

LEFIZETHETŐK-E A TÖRÖRÖK? Nemcsak a pénz számít, politikai gesztusokat is várnak

Olvasási idő: 4 perc

Az amerikaiak kivonulása és a tálibok hatalomátvétele miatt Afganisztán komoly migrációs potenciálú országgá vált, ahonnan óvatos becslések szerint is legalább fél millió ember menekül el a következő hónapokban. Noha a menekültek jellemzően a szomszédos országokban szokták meghúzni magukat – jelen esetben főleg Pakisztánban és Iránban –, egy részük azonban biztosan Európa felé veszi az irányt. Erről az utóbbi hónapokban a török-iráni határon az illegális határátlépések számának dinamikus növekedése már érzékletes képet nyújtott.

Jönnek az afgán menekültek

Így érthető, ha az Európai Unióból olyan hangok hallatszanak, amelyek Törökország pénzügyi támogatását javasolják, erre példa az a kijelentés, amit Andrej Babiš cseh miniszterelnök a napokban a Bledi Stratégiai Fórumra (BDF) indulva tett.

[aoa id=’2′]

Szeptember 2-án, a holland külügyminiszterrel, Sigrid Kaaggal folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón a török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu viszont jelezte, hogy az a korábban, a szíriaiak esetében alkalmazott politika, miszerint némi pénzért cserébe az afgánokat is Anatóliában tartanák, elfogadhatatlan.


Tartóst megoldást kell találni

– hangsúlyozta Çavuşoğlu.

A török külügyminiszter szavai mögött az a már régóta ismételgetett török meglátás húzódik meg, hogy pusztán pénzzel nem lehet megvenni Törökország jóindulatát: politikai gesztusokra is szükség van. A 2016-os menekültügyi nyilatkozatban az EU ígéretet tett a vízumliberalizációra (abban az esetben, ha a törökök végrehajtják a szükséges reformokat), a csatlakozás előmozdítására (mindössze egy fejezetet sikerült megnyitni azóta), illetve az 1995-ben kötött EU-Törökország vámunió modernizációjára. Ezekből gyakorlatilag semmi sem valósult meg.

[/aoa]

Az egyedüli eredményt a pénzügyi támogatáson keresztül sikerült elérni: a szíriaiak helyzetének javítására létrehozott Menekültügyi Eszköz a maga 3+3 milliárd eurós összegével valóban segített a szíriaiak megtartásában a havi pénzügyi támogatás, iskola- és kórházfejlesztések, egészségügyi ellátás révén, viszont igen messze áll attól, hogy a megközelítőleg négymilliós szíriai közösség problémáit kezelni tudja.

[aoa id=’7′]



[/aoa]

A török elégedetlenségre utal Çavuşoğlunak az a kijelentései is – amely szintén ezen a sajtóértekezleten hangzott el – hogy a Törökország és az Európai Unió közötti 2016-os menekültügyi megállapodást “úgy kell frissíteni”, hogy az magában foglalja a szíriai és afgán menekültek biztonságos visszatérését a hazájukba, ami azt jelzi: a törökök komolyan gondolják, hogy nem szeretnének migránsraktárrá válni.

Ami az afgánokat illeti, nem lesz együttműködés, ha a megállapodás azt tartalmazza, hogy “mi fizetünk nektek, ti meg tartsátok meg/vissza a menekülteket

– mutatott rá a sajtóértekezleten a török külügyminiszter.

Az EU nem biankócsekket ad

A humanitárius és fejlesztési projekteket magában foglaló kerettel a török vezetésnek számos problémája is van, amiből leginkább az kap nyilvánosságot, hogy még mindig nem fizette ki az EU a teljes összeget. Valóban, 2021 nyaráig a hat milliárd eurós összegből még csak 4,1 milliárdot sikerült kifizetni, a fennmaradó 1,9 milliárd még a következő pár évben jut el a kedvezményezettekhez.

S itt jelenik meg a második probléma, amit Ankara már kevésbé hangsúlyoz, viszont a 2016-os tárgyalásokon érzékeny pont volt: a törökök geostratégiai helyzete ide vagy oda, bizony nem ők döntenek a pénzek felhasználásáról; az illetékes szervek mindössze véleményezési joggal rendelkeznek.



Az uniós pénzeket az EU határain belül megszokott módon különböző projektek keretében számos külföldi és török intézmény (török részről főleg minisztériumok), civil szervezetek bevonásával használják fel, az EU monitorozása mellett, ami lassúvá teszi a folyamatot, ugyanakkor kontrolt jelent arra nézve, hogy az EU ne egy szabadfelhasználású biankócsekket adjon Törökországnak.

[aoa id=’7′]

Új válság, új nyomás

A kis-ázsiai állam tehát migrációs szempontból továbbra is kiemelt szereplő marad, amelynek stabilitása komoly befolyással bír a Balkán, Magyarország és tágabb értelemben az EU számára is. A szíriaiak „benntartása” ugyan megoldottnak tűnik (2020 tavaszán a görögök sikeresen akadályozták meg migránsok nagyarányú beáramlását országukba), az új geopolitikai válságok azonban újra és újra nyomás alá helyezhetik Törökországot, majd Görögországot és a Balkánt is.

Az afgán menekültek érkezése várhatóan folytatódik, amire Törökország már elkezdte a megfelelő óvintézkedéseket, hogy megakadályozza egy újabb nagy menekültközösség kialakulását. A török vezetés, élén az államfővel, azt kommunikálta, hogy nem kíván újabb tömegeket befogadni, egyúttal megerősítették a keleti határt, miközben nagy lendülettel folytatják az iráni határon a fal építését. A kormány hozzáállása miatt kevésbé valószínű, hogy megismétlődnének a 2015-16-os események.

[/aoa]

Ráadásul mindezt úgy, hogy Törökország az utóbbi tíz évben komoly erőfeszítéseket tett Afganisztán fejlesztése terén, azonban a nyugati erők kivonása miatt nem csak az amerikai, hanem a török befektetett energia és pénz is veszendőbe megy.

A tálibok gyors előretörése miatt megbukott az a terv is, hogy török katonák biztosítanák a kabuli repteret, ezért a török a csapatokat hazavonták. A közeljövő komoly kérdése, hogy az afganisztáni helyzet stabilizálódása megtörténik-e, és hogy miként történik meg, és ehhez Törökország hogyan járulhat hozzá.

Az biztos, hogy ez az ankarai kormány érdeke is, ha nem kívánja tovább borzolni a saját lakosságának kedélyét az újabb menekülthullámokkal.


A KOCKA: Négy oldalú találkozó Madridban Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről ...
Bővebben…
SREBRENICA: Minden évben felforrósul a hangulat július 11-e környékén
Miután hazatért Közel-Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, ...
Bővebben…
VÍZBE MENT TERV: Így nézne ki a medence a Palicsi-tóban (Forrás: Subotica.com)
A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy ...
Bővebben…
Zöldülő természet, zöldülő csevapok
Az első megbetegedések akkor történtek, amikor 137 belgrádi diák nem politikai értelemben vett "zöld" csevapot evett a közismert turisztikai központnak ...
Bővebben…
SOKRÉTŰ: Szerbia Románia irányában is erősíti kapcsolatait, nem kicsit
Szerbia átadja Romániának a verseci Luceafărul épületkomplexum tulajdonjogát, hogy a románok főkonzulátust nyithassanak benne. Erről hétfőn írt alá megállapodást Bukarestben ...
Bővebben…
TONHALBÁR: Hol ér véget a szatíra, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt, Horvátországban rossz néven vették, hogy Orbán Viktor az olajembargó körül folytatott vita során olyasmit talált kijelenteni, ...
Bővebben…
EBÉDIDŐ: A belgrádi egyetemi városba látogató szerb belügyminiszter a menzát is felkereste
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke, addig Szerbiában nem legalizálják a marihuánát ...
Bővebben…
SZÁRNYAT KAPOTT: A vasárnapi műszakot is vállaló Aleksandar Vučić megnyitotta a Kruševac melletti Rosulje repülőteret
A szerb elnök nem annyira optimista az ország uniós csatlakozását illetően, mint Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, aki a napokban ...
Bővebben…
UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…

Értesítések

Face – Insta

Napi hírlevél





Naptár

2021. szeptember
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930