Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A horvát miniszterelnök a sajtóból értesült a létező vagy éppen nem létező non-paperről, amely ki tudja, hogy milyen szándéktól vezérelve született vagy éppenséggel nem született meg, de beszélnek róla. A most kirobbant botrány azonban világossá tette, hogy nem csak egy ilyen dokumentumot létezik, amelyben a politikusok vágyaikat ás (rém)álmaikat fejezik ki. A jelek szerint a non-paper egy kitűnő forma a diplomáciában, amellyel bárki bármit szabadon megüzenhet, olyan mint egy álnevesített, kiskutyás Facebook-profil, amely által akárki a nyilvánosság elé állhat a legsötétebb és a legprimitívebb véleményével vagy elképzelésével. A necenzurirano.si szlovén internetes hírmagazin, amely a baloldali/liberális szekértábor felé irányítható, közzétett egy fejléc és aláírás nélküli, angol nyelven írt dokumentumot. Felmerült, hogy ez a cselekmény a (szerb) szélsőjobboldali térfélen jó lehetőséget nyitott a téma felmelegítésére, a ballibes szekértáborban pedig a szörnyülködésre. Ha csak a dokumentum éppenséggel nem ott született azzal a céllal, hogy zavart keltsen egyik vagy másik országban, mert hogy ilyen olvasata is lehet az ügynek. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a non-papert éppen a bosnyákok fogalmazták meg, mert az amerikaiak megfenyítették őket a választási törvény módosításával, miután már éppen elégé elkanászodtak.

A sajtóból értesült

Andrej Plenković horvát miniszterelnök pénteken elmondta, hogy egy szlovén portálon látta a Janez Janša szlovén miniszterelnöknek tulajdonított non-papert Bosznia- Hercegovinával kapcsolatban, de Horvátország sem hivatalosan, sem informálisan nem kapta meg a dokumentumot, amelyet a BALK néhány órával a megjelenését követően közzétett.

– Láttam, mert egy szlovén portálon nyilvánosságra hozták, ezért elolvastam

– mondta Plenković Pólában (Pula), amikor újságírók kérdezték az ügyről.

A horvát miniszterelnök hozzátette, hogy a horvát politikai felépítmény egyetlen szegmense – legalábbis amennyire értesült róla – hivatalosan vagy informálisan senkitől sem kapta meg a szóban forgó dokumentumot.

Janez Janša szlovén miniszterelnök szinte azonnal tagadta, hogy ő lenne az új államhatárok megrajzolásáról szóló állítólagos nem hivatalos diplomáciai dokumentum szerzője és/vagy feladója.

A horvátoknak van saját non-paperjük

Március végén Horvátország saját non-papert nyújtott be Bosznia- Hercegovinával kapcsolatban az Európai Unió szerveinek, amely alapját képezheti egy vitának a bosznia-hercegovinai helyzetről, mert Horvátország szerint reformokra van szükség a szomszédos országban, amelyben jelentős számú horvát kissebség él.

A nem hivatalos dokumentum rámutat arra, hogy az EU-nak erőteljesebben kell fellépnie Bosznia- Hercegovinában, hogy határozottabban segítse az Európai Bizottság ajánlásaiból fakadó reformok végrehajtását, amelyek előfeltételei az uniós tagjelölti státusz megszerzésének.

Ez a szomszéd ország belügyeibe való beavatkozás diplomáciai megfogalmazása, ami azt igyekszik elhitetni a járatlan szemlélővel, hogy a zágrábi vezetés Bosznia- Hercegovinának szeretne segíteni, miközben az a helyzet, hogy éppenséggel a saját érdekeit nézi, és ebben az ügyben Horvátország elsőként nem is az Európai Unióhoz, hanem az Egyesült Államokhoz fordult.

Andrej Plenković tavaly októberben már elpanaszolta bánatát a Dubrovnikba látogató Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszternek, miután a bosnyákok megtalálták a módját annak, hogy a daytoni szerződést kijátszva olyan horvát képviselőt juttassanak be a bosznia-hercegovinai elnökségbe, aki nekik nekik tetszik.

A zágrábi vezérlésű boszniai horvátoknak így esélyük sincs arra, hogy nekik, illetve Horvátországnak kedves horvát üljön az említett elnökségben. Ennek diplomáciai megfogalmazása imígyen hangzik:

– Bosznia- Hercegovina kérdése különösen fontos számunkra. Az említett országnak biztosítania kell minden nép számára a teljes egyenlőséget, beleértve ebbe a horvátokat is

– hangsúlyozta tavaly októberben Andrej Plenković.

Ez történt tehát a horvát non-paper beadása előtti időkben, ami miatt az amerikaiak megüzenték a bosnyákoknak és nem csak a bosnyákoknak, hogy módosítják a bosznia-hercegovinai alkotmányt, és ezzel együtt a választási törvényt, amelyet így – egy ideig legalábbis – nem lehet kijátszani.

Van egyáltalán megoldás, merthogy ez a Balkán?

Horvátország ebben az ügyben tehát az a játékos, aki mindenképpen változásokat szeretne Bosznia- Hercegovinában, ez azonban nem jelent határmódosítást, de ha Brüsszelben még sokáig vakaróznak, akkor bármi megtörténhet.

Johann Sattler, az Európai Unió bosznia-hercegovinai küldöttségvezetője üdvözölte a horvát non-papert, mert hogy ő sem gondolkodik két lépéssel előre.

Gordan Grlić- Radman horvát külügyminiszter ezzel párhuzamosan elmondta, hogy a márciusi horvát non-paper jó fogadtatást élvez az uniós külügyminiszterek körében, akik várhatóan a következő találkozójukon napirendre is tűzik a kérdést. A történtek után ez szinte biztosra vehető.

Csak hogy amíg az Európai Unió különböző döntéshozó és döntést hozni képtelen szervei húzzák-halasztják a balkáni kérdés megoldását, illetve a térség országainak felvételét, addig a Balkánon szépen megtelepszenek az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak, a törökök, az arabok (Emirségek), a szaúdiak, és még ki tudja kik nem.

Ahelyett, hogy az uniós csatlakozással csökkenne a határok szerepe a Balkánon, továbbra is lehetőség nyílik azok tologatására vagy átrajzolására, és már most mondom, a következő balkáni háború nem azért tör ki, mert az ott élő népek a kelleténél jobban gyűlölik egymást, hanem mert az Európai Unió elszalasztja a már most is távolódó lehetőséget a helyzet pacifikálására.

Ha ez nem történik meg, akkor ez EU tíz év múlva megnézheti, hogy mik nem történnek majd a térségben, és hogy kik, és kik nem dübörögnek majd déli határainál. Ha ezt szeretnénk, akkor ne tegyünk semmit!
_______________
Fotó: internet