Connect with us

Bosznia

PIROS-FEHÉR SAKKTÁBLA: Száva-parti bástya, avagy támadó huszár Hercegovinában?

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

acdc komsic milanovic
i.trackmytarget
Olvasási idő: 7 perc

Az ENSZ-közgyűlésének pulpitusáról üzengetett egymásnak Zoran Milanović horvát elnök és Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének horvát képviselője, aki minden bizonnyal bosnyák támogatással került erre a posztra. Az utóbbi időben Horvátország ismételten beleszól a bosznia-hercegovinai belpolitikába, nem akkora csinnadrattával ugyan, mint Szerbia, viszont annál hatékonyabban. Andrej Plenković a volt amerikai külügyminiszternek is előhozakodott a boszniai témával annak dubrovniki látogatása alkalmával, és ugyancsak lobbizott az Európai Unióban a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítása érdekében. Ennek látható nyomai vannak az EU bővítési politikájában: ez Várhelyi Olivérnek abból a beszédéből is kiviláglik, amit nemrég mondott a magyar parlamentben.

Történelmi előzmények

Horvátország politikáját Bosznia-Hercegovina irányában kettősség jellemezte történetileg, de különösen az elmúlt harminc évben, Jugoszlávia felbomlása óta.

Az egyik politikai vonal természetes gazdasági partnert és szövetségest látott a szomszédos országban, amelynek fennmaradása és stabilitása Zágráb számára stratégiai érdek. Ha megnézzük az elmúlt években kialakult migrációs krízishelyzetet a két ország határán, akkor ez a tézis egész érthetőnek és kézenfekvőnek tűnik. A másik vonal viszont Hercegovina és Bosznia (ebben a sorrendben) egy részét ősi horvát földnek tekintette, amelyre legitim módon jogot formálhat, belügyeibe beavatkozhat, függetlenül ennek geopolitikai következményeire, ami jelenleg abban a tartós boszniai instabilitásban jelentkezik, amire ismét fokozottabb nemzetközi figyelem hárul.

A boszniai területek iránti horvát vágyak gyökerei a régmúltra vezetnek vissza: a korábbi horvát történetírásnak volt egy olyan elmélete, hogy az első horvát királyt Tomislavot Duvno városában koronázták meg (925), amely a mai Bosznia-Hercegovina területén fekszik.

A horvát nacionalista mozgalom a 20. század első felében nyíltan igényt tartott Bosznia-Hercegovina azon részeire, amelyeket a török hódoltság idején vesztett el, mint például Bihač városa. A királyi Jugoszláviában a horvát és szerb politikai vezetők a második világháború előestéjén kötött paktumukban felosztották egymás között Bosznia-Hercegovina területét. A muzulmánokat választás elé állították, hogy szerbnek vagy horvátnak vallják magukat, és igyekeztek őket asszimilálni ¬ mérsékelt és átmentinek bizonyuló sikerrel.

Így lett Meša Selimović, a Balkán egyik legnagyobb hatású muzulmán prózaírója a szerb nemzet tagja, míg a második világháborúban sok bosnyák muzulmán, beleértve az iszlám klérust, a szerbek megsemmisítésén munkálkodó horvát usztasák szekértolója.

Ennek egyfajta újjáéledését láthattuk 1991-92-ben, amikor Jugoszlávia szétesésekor a Horvát Demokratikus Szövetség (HDZ) és a muzulmán Demokratikus Akciópárt (SDA) összefogott a szerbekkel szemben Bosznia-Hercegovina függetlenedéséért.

A háború első szakaszában a lakosság 17 százalékát adó horvátok és a relatív többséget alkotó bosnyák-muzulmánok (44%) vállvetve harcoltak a szerbek katonai túlereje ellen. Az 1993-ban Herceg-Bosna Horvát Köztársaság néven létrehozott paraállam, amely teljes mértékben élvezte a zágrábi vezetés támogatását, viszont ugyanolyan ádáz ellensége lett a bosnyákoknak, mint a szerb Republika Srpska.

A bosnyák-horvát harcok hevességét jól mutatja az a tény, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására létrehozott hágai törvényszék (ICTY) számos ítéletet hozott a horvát Herceg-Bosna politikai és katonai vezetői ellen. A háborúnak ez a szakasza végül – intenzív amerikaiak közvetítéssel – egy külön békeszerződéssel zárult 1994 elején, hogy aztán 1995-ben az egyesített horvát-bosnyák erők már a boszniai szerbek ellen forduljanak.

Horvátország annyira mélyen belefolyt az 1992-95-ös boszniai háborúba, hogy 1995-ben Franjo Tuđman horvát államfő a daytoni béketárgyalások kulcsfigurája és a békeszerződés egyik aláírója lett.

Dayton után

A háború lezártával azonban még távolról sem értek véget Zágráb ambiciózus kalandjai a szomszédos ország területén.

Tuđman csak a nyugatiak nyomására mondott le alig leplezett területi ambícióiról Bosznia-Hercegovinában, lélekben azonban soha nem szakított a szomszédos ország szétdarabolásának ötletével. Az akkori zágrábi vezetésnek az lett volna az ideális megoldás, ha inkább az 1994-es washingtoni megállapodásban vázolt tervek valósulnak meg, amelyek a Bosznia-Hercegovina egyik feléből létrehozott föderatív entitás (amelyet hivatalosan Bosznia-Hercegovina Föderációnak neveznek, bár a magyar sajtó sokáig csak horvát-muzulmán föderációként hivatkozott rá, utalva a két többségi etnikumra) és Horvátország között egy lehetséges konföderációt körvonalazott.

A bosnyákok és horvátok közötti – erőszakos terrorcselekményekkel is tarkított – konfliktusok az 1990-es évek második felében olyan súlyosak voltak, hogy sokan ebben látták a daytoni békefolyamatra leselkedő legnagyobb veszélyt. A horvátországi vezetés radikális szárnya nyakig benne volt Bosznia destabilizálásában: nagy felháborodást keltett, amikor 1999-ben a nemzetközi békefenntartók (SFOR) egy akciója lebuktatta a horvát hírszerzés bázisát Mostar nyugati felén, ahonnan a nemzetközi szervezeteket is lehallgatták.

Tuđman halálát követően a zágrábi politikai visszafogottabb lett, a 2000-ben megválasztott elnök, Stipe Mesić, a Boszniával partneri viszonyt építeni szándékozók közé tartozott. A zágrábi kormányok persze, azért is áthangolták Bosznia-politikájukat, mert Horvátország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatát nyilvánvalóan súlyosan hátráltatták volna a botrányok. A hágai törvényszékkel (ICTY) mutatott nem megfelelő működés miatt így is évekig parkolt Horvátország uniós csatlakozási folyamata, és 2011-ben csak a magyar elnökség hathatós támogatásával zárultak le a csatlakozási tárgyalások.

Mostar, a megosztott város

A boszniai horvátok kapcsolata a bosnyákokkal azonban továbbra is feszültséggel terhelt maradt.

PIROS-FEHÉR SAKKTÁBLA: Száva-parti bástya, avagy támadó huszár Hercegovinában?

A Neretva partján fekvő gyönyörű Mostar városa sajnos az etnikai megosztottság szimbóluma lett, amihez hasonlót a régióban csak a koszovói Mitrovica városában lehet látni. A horvátok lakta Nyugat-Mostar elkülönül, a város két focicsapatának, a bosnyák Veležnek és a horvát Zrinjskinek a mérkőzései nem annyira a sportszerű versengésről, hanem inkább a szurkolók („Vörös Hadsereg Mostar” és az „Ultrák”) etnikai heccelődésről szólnak. Az etnikai megosztottság és a politikai pártok vitája miatt Mostarban 2008 és 2020 között 12 évig nem voltak képesek választásokat tartani, és ekkor is csak az Európai Emberi Jogok Bíróságának nyomása alatt mozdult ki az ügy a holtpontról.

A boszniai horvátok helyzete

A boszniai horvátok alkotmányos helyzete papíron igen rendezett és kedvező.

Bosznia-Hercegovina Föderáció entitásának közigazgatása 10 kantonra (megyére) tagozódik, és ezeknek a szintjére jelentős hatásköröket telepítettek, a számbeli kisebbségben lévő horvát lakosság önigazgatásának elősegítése érdekében. A Föderáció entitás és Bosznia-Hercegovina állami intézményeiben a horvátok messze felülreprezentáltak lakosságarányukhoz képest. Számos alkalommal kaptak horvát politikusok külügyminiszteri, belügyminiszteri és honvédelmi miniszteri székeket a különböző boszniai kormányokban, hogy csak a tradicionális megközelítésben fajsúlyosnak tekintett pozíciók közül szemezgessünk.

Ennek ellenére a daytoni békefolyamat negyed évszázada a boszniai horvátok harmadik entitás létrehozására irányuló követeléseivel volt tarkított.

Ennek viszont nem volt és most sincs igazán realitása. Bosznia-Hercegovina további belső feldarabolását egyetlen nagyhatalom sem támogatja. A boszniai szerbek ugyan szóban pártolják a horvátok ügyét, de inkább csak taktikai okokból, a szarajevói központ gyengítése érdekében.

A daytoni decentralizáció visszacsinálásának annál inkább vannak támogatói nyugati oldalon, akik legszívesebben az entitásokat és a kantonokat is felszámolnák, mivel az ország politikai kultúrája nem igazán nőtt fel egy ennyire bonyolult közigazgatási rendszerhez, amelynek sarkaiban és zárványaiban a pénzügyi és hatalmi visszaélésnek számos lehetősége nyílik, és ezek nem is maradnak kihasználatlanul.

A boszniai katolikusok számbeli kisebbséget (15,4%) alkotnak nemcsak országos szinten, de a Föderáció entitáson belül is, ami vélt és valós alapú félelmeket ébreszt bennük.

Különösen amióta kiderült, hogy a kollektív Államelnökség horvát tagjának megválasztásakor megkerülhető az etnikai pártokra szavazók akarata. A boszniai kollektív Államelnökségnek három tagja van: egy bosnyák, egy horvát és egy szerb. A szerb tagot a boszniai szerb entitás területén választják meg, ami egy választási kerületként funkcionál. A bosnyák és horvát tagot a másik entitásban, ahol a minden lakos szabadon döntheti el, hogy melyik etnikai képviselőre voksol.

Az etnikai struktúrák ellenzői visszavágnak

Ezt a lehetőséget próbálták megragadni a daytoni merev etnikai struktúrákat ellenzők.

A szerb-horvát vegyesházasságból született Željko Komšić, egy különc szarajevói politikus, több alkalommal sikeresen indult a horvát szék elnyeréséért. Először még szociáldemokrata politikusként, 2006-ban, majd ezt megismételte 2010-ben. Sikerének kulcsa a vegyes házasságból születettek támogatása és a bosnyák szavazók egy részének átszavazása volt. 2012-ben saját pártot alapított és 2018-ban újra legyőzte Dragan Čovićot, a boszniai HDZ elnökét, aki agyafúrt, de nem kimondottan karizmatikus politikusnak bizonyult az elmúlt 25 évben.

A boszniai horvátok többsége azonban nem tekinti Komšićot legitim képviselőjének.

A boszniai HDZ már elő is állt egy olyan javaslattal, ami úgy módosítaná a választási törvényt, hogy a jövőben csak úgy lehessen elnyerni a horvát államelnöki széket, ha a jelölt a horvát etnikai többségű, nemzeti jelölteket támogató járásokban is többséget kap. Az indítvány a szarajevói EU-delegáció és az újonnan érkezett Christian Schmidt német főmegbízott támogatását is bírni látszik. Ez a küzdelem azonban sokkal mélyebb értelmű, mint csak a katolikus horvátok és muzulmán bosnyákok között igazságot tenni, ahogy azt sokan igyekeznek értelmezni, főleg, mert Komšić támogatói nem vallásos muzulmánok.

Az ő és Čović szembenállása arról szól, hogy a nemzeti kizárólagossággal, elkülönüléssel szemben nyílik-e politikai tér az etnikai keveredésből született és szekuláris gondolkodású embereknek.

Zágráb, a boszniai horvátok patrónusa

A boszniai horvátok követelését a választási törvény módosítására vehemensen felkarolta a zágrábi diplomácia. 200px Coat of arms of Croatia.svg 1 Horvátország ezzel nyíltan vállalta a szomszédos ország belügyeibe történő beavatkozás ódiumát, bár ő maga mindig is igen elutasítóan reagál, ha Szerbiából a horvátországi szerb, vagy Szarajevóból a muzulmán bosnyák kisebbség ügyét firtatják. Persze, erre a hivatalos magyarázat, hogy a daytoni békeszerződés erre jogot ad Horvátországnak, mint aláíró félnek.

Kézzel festett farmerek

A magyar jobboldali kormány irányában oly sokszor kritikus Zoran Milanović horvát államfő ennél is tovább ment, és a napokban kijelentette, ő nemcsak a horvátországiak, hanem a boszniai horvátok elnöke is, amivel tulajdonképpen jogot formált arra, hogy New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén is felemelhesse a szavát értük. (Nos, ha valakinek Antall József sokat bírált kijelentése jut eszébe, nincs egyedül, de Milanović mindezt nem saját országának törvényhozása előtt, hanem az ENSZ Közgyűlésének margóján mondta New Yorkban.)

Pedig a számos lezáratlan államközi vitával terhelt Szarajevó-Zágráb viszony már így is elég feszült.

Horvátország ugyan lépten-nyomon hangoztatja, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina európai integrációs törekvéseit, de ez már egyre kevésbé tudja ellensúlyozni a konfliktusokat, amelyek a vitás határkérdésektől olyan diplomáciai incidensekig terjednek, mint Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter bejelentetlen látogatása 2021 májusában, amely során a második világháború után kivégzett usztasákra emlékeztek, akiknek az antifasiszta tradícióira büszke Bosznia-Hercegovinában finoman szólva is ellentmondásos.

A megromlott kapcsolatokat jól érzékeltette, hogy a Bosznia-Hercegovinát New Yorkban képviselő Željko Komšić az ENSZ Közgyűlése előtt hevesen kikelt Horvátország boszniai belügyekbe történő beavatkozásai ellen, egyértelműen arra utalva beszédében, hogy Szerbiával együtt az ország szétverésén munkálkodnak.

Kézzel festett farmerek

Szerbia

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése
Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése (Forrás: Transparency International)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Transparency International legújabb indexe alapján Szerbia az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb kormány legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.

A megállíthatatlan korrupció

A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)

Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.

A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.

A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.

A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.

Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített

A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.

A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.

Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-Hercegovina, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.

Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.

Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.

Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.

Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.

Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.

Szerbia most másra koncentrál

Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.

A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.

Ma viszont mondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem még deklaratív szinten sem élvez prioritást. Szerbiának négy éve stratégiája sincs a korrupció ellen, és a kormány új programjába sem került bele

– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.

Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.

A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik

Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.

Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.

A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.

A teljes lista

Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.

A Transparency International listájának első fele
A Transparency International listájának második fele

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Bosznia

Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Bűnözői miliő és okirathamisítás
CSODAORSZÁG: Állítólag bűnözői miliőből érkezett az új bosznia-hercegovinai biztonsági miniszter, az igazságügyi miniszterrel szemben pedig felmerült az okirathamisítás gyanúja. Balról a szerb Nenad Nešić, jobbról a horvát Davor Bunoza (Screenshot)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

A horvát Davor Bunoza igazságügyi miniszter neve közokirat hamisítással kapcsolatban merült fel, míg a biztonsági miniszteri posztot nem kis meglepetésre elnyerő szerb Nenad Nešić a parlament előtt bemutatott nacionalista köszöntéssel került a helyi sajtó célkeresztjébe. Vagyis nem lehet okunk panaszra ami Bosznia-Hercegovinát illeti, biztosan nem fogunk a jövőben sem unatkozni. Az októberi választást követően szélsebesen összerakott kormánykoalíció a múlt héten már hivatalba is lépett ám – mint láthattuk – két miniszter alatt máris inog a szék, a pénzügyminiszteri tárcát megszerző, korábbi elnöklő minisztert, Zoran Tegeltiját pedig a pártja hívhatja vissza, hogy az adóhatóság vezetését vegye át.

Rekordgyorsan megalakult

A tavaly decemberben megalakult bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az EU vezetőinek nyomására rekord gyorsasággal összeállította a kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsát.

Az előzetes elemzői várakozásokat erősítendő maga Milorad Dodik, a koalícióban résztvevő Független Szociáldemokrata Párt (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) elnöke is csak március végét jelölte meg az új kormány megalakulásának reális időpontjaként. Ezzel szemben a testület soraiba jelölt személyek a múlt heti eskütételt követően máris hivatalba léptek.

A sajtóban még decemberben kiszivárgott kormányzati névsor döntő többségében új neveket tartalmazott. A sokat látott oknyomozó újságírás a múlt héten sorra hozta nyilvánosságra a beiktatott kormánytagokkal kapcsolatos botrány-gyanús híreket.

Mostani írásunkban ezek közül azokat említjük meg, amelyek arra kényszeríthetik Borjana Krištot, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) soraiba tartozó kormányfőt, hogy idő előtt változtasson a kabinet összetételén.

Bunoza okiratokkal machinálhatott

A horvát nemzetiségű Davor Bunoza (HDZ BiH) újonnan kinevezett igazságügyi miniszter személye egy okirathamisítási ügyben merült fel a múlt héten.

Bunoza még a miniszteri szék elfoglalása előtt, ügyvédként praktizálva működött közre a bosnyák-horvát Föderáció autópálya kezelő cége (JP Autocesta FBiH) által kiírt, hatmillió euró értékű projektben.

Ennek keretében a Visoko és Podlugovi közti autópálya szakaszon kellett volna a nyertes cégnek zajvédőfalat építenie. A beszerzési eljárásban a Bunoza által képviselt čačaki (Szerbia) Unipromet doo mellett a fiumei (Rijeka, Horvátország) Fracasso Ridoo és a szarajevói Coning doo adtak be árajánlatot 2019 novemberében.

Bunoza 2020. szeptemberében e-mailben továbbított több dokumentumot a JP Autocesta cégnek a pályázattal kapcsolatban. Ezek között az egyik okirat a szomszédos Horvátország területrendezési, építésügyi és állami vagyonkezeléséért felelős minisztériuma által kiállított igazolást tartalmazott, amely szerint a Bumoza által képviselt Unipromet egyik versenytársának, a Coning doo-nak nincs érvényes tanúsítványa a munka elvégzésére.

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

Ugyanezen tenderhez kötődően Bunoza később az említett horvát minisztériumhoz köthető más okiratokat is csatolt a pályázati anyagokhoz. Ezek hamis jellegéről később maga a horvát államigazgatási csúcsszerv tájékoztatta a JP Autocesta FBiH céget megkeresés alapján.

Maga Bunoza eddig nem kommentálta a boszniai sajtóban csak „Bukobran”, vagyis zajvédő néven elhíresült esetet.

Nešić, a háromujjú miniszter

A Bunozához köthető okirati machináció alig ütötte meg a boszniai közvélemény ingerküszöbét, azonban a szerb nemzetiségű Nenad Nešićnek, a Demokratikus Nemzeti Közösség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének szélsőjobboldali szerb köszönése komoly vitákat generált a sajtóban.

Az esetet Nebojša Vukanović, a Jogért és Rendért (Za pravdu i red) ellenzéki párt elnöke hozta nyilvánosságra a közösségi oldalán.

Okirat nélkül is lerí róla

Nešić, a háromujjú miniszter, okirat nélkül is lerí róla (Forrás: Klix. ba )

Nešić valamilyen belső késztetés okán jónak látta széles mosollyal az arcán, a jobb karját lendítve, azon három ujját kinyújtva köszönteni régi politikai ellenfelét, akinek lehetősége volt egy gyors felvételt készíteni a karját lendítő biztonsági tárcavezetőről.

Az eset kapcsán Nešićet még a horvát–bosnyák Föderáció entitási köztelevíziójának esti műsorába is behívták, hogy tisztázza a vele szemben megfogalmazott szélsőjobbos vádat.

Persze Nešićet, az exzsarut és háborús veteránt nem olyan fából faragták, mint aki ellenállhatatlan késztetést érez a tettei magyarázására, így élő adásban gyorsan karlendített még egyet szerbesen, három ujját kinyújtva közben.

Nešić biztonsági miniszteri kinevezése amiatt is okozott komoly megütközést a boszniai belpolitikai boszorkánykonyhában nem könnyen törlendő intézményi memóriával megáldottak részére, mert alig másfél éve adott egy igencsak parázs hangulatú interjút az N1 tv boszniai fiókcsatornájának, amelyben az újságíró által feltett kérdés kapcsán teljes őszinteséggel fejtette ki akkor még a boszniai szerb entitás parlamentjének képviselőjeként, hogy nem érzi Bosznia-Hercegovinát a hazájának.

A riporter azon kérdésére, hogy akkor miért veszi fel a boszniai költségvetésből neki juttatott fizetést, pedig azt a rá jellemzően konkrét választ adta, hogy őt nem az állam, hanem a szerb entitás fizeti az elvégzett munkája után.

Ez az érvelés állami szinten tevékenykedő miniszterként nem mentette volna meg Nešićet, azonban szerencséjére a most vele szemben ülő riporter nem is tette fel ezt a kérdést.

Ehelyett Nešić dobott egy karlendítéssel egybekötött baráti csókot a bosnyák műsorvezetőnek demonstrálva a parlament előtt történteket, aki ezt kikérte magának. Majd azon kezdtek el szájkaratézni, hogy a Nešić által alkalmazott köszöntési mód a bosnyákokat a háborús rémtettekre emlékezteti, míg Nešić szerint azt ő nyugodt szívvel használhatja, mert nem tilos.

Az eset kapcsán a Nešićet miniszteri székbe juttató Milorad Dodik és Borjana Krišto kvázi miniszterelnök mély hallgatásba burkolództak. Nešić pártja, a DNS közleményben állt ki a pártelnök miniszter mellett, míg a kormánykoalíció többi tagja a fejét fogva próbált minél nagyobb távolságot felvenni az esettől anélkül, hogy azt nyíltan elítélné.

A bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) előterjesztése alapján Szarajevó Kanton törvényhozása határozatban ítélte el a Nešić által alkalmazott köszöntési módot, mint a délszláv konfliktus során a szerb paramilitáris erők által alkalmazott köszöntést.

Okirat nélkül is "bizonyítottak"

Arkan tigrisei 1992-ben egy bijeljinai dzsámiban (Forrás: Klix.ba)

Tegeltijat is lecserélhetik

A gyanútlan szombat esti hírfogyasztó mire azt hitte, hogy az okirathamisítás és a karlendítés után a sporthírekre kerül a sor, újabb szenzációs hírként futott be a mindig jól informált boszniai N1 tv-hez, hogy a Bunoza és Nešić személye körül kialakult turbulencia ellenére, lehet, hogy mégsem ők lesznek az elsők, akiket kénytelen lesz mellőzni Borjana Krišto a jövőben.

A korábbi ciklusban a kormány vezetéséért felelős elnöklő miniszteri posztot betöltő Zoran Telegtija a múlt héten vette át a pénzügyminiszteri tárcát.

A személycsere kapcsán egyelőre csak annyi biztos, hogy a Közvetett Adóügyek Hatsóságát (Upravaza Indirektno Porezivanje, UIP) – ami leginkább adó és illetékügyi hivatalnak feleltethető meg vezető Mirko Džakula (HDZ BiH) mandátuma lejár, és miután már nyolcadik éve ebben a pozícióban van, ezért nem választható újra.

A hírek szerint Milorad Dodik megállapodott a HDZ BiH vezetőivel, hogy az adóhatóság élére SNSD kádert, méghozzá a pénzügyi igazgatás terén igencsak jártas Tegeltiját ültetik, aki korábban a szerb entitás pénzügyminisztere is volt.

Sajtóhírek arról egyelőre nem szólnak, hogy a személycsere mikor zajlik le, és ki fogja Telegtijától átvenni a kormányzati beosztást.

Kézzel festett farmerek

A legesélyesebbnek Ljubiša Čosićot, kelet-szarajevói polgármestert tartják, ami azért szülhet feszültséget a kormányon belül, mert Čosić hosszú évek óta komoly ellenérzéssel van Nenad Nešić biztonsági miniszterrel szemben, akinek a kinevezése hallatán kisebbfajta patáliát csaptak az SNSD kelet-szarajevói választmányának tagjai Čosić vezetésével.

A helyzet annyira feszült volt, hogy magának Milorad Dodiknak kellett rendet raknia, mondván, hogy az SNSD támogatja a kormányt, és mivel a miniszterekről csomagban szavaznak, ez vonatkozott Nešićre is.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Bosznia

Megválasztotta a parlament az új bosznia-hercegovinai kormány tagjait

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány
Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány (Screenshot)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

  • elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
  • civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
  • civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
  • külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
  • külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
  • távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
  • távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
  • védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
  • védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
  • védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
  • pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
  • pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
  • biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
  • biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
  • külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
  • külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a szerb Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai kormány megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: