Balkán
A HALLGATÁS ÁRA: Megint belengették a Nyugat-Balkánnak az uniós csatlakozást, csak azt nem mondták meg, hogy mikor

A nemrégiben nyugat-balkáni körúton járt Ursula Von der Leyen a szlovéniai EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón úgy fogalmazott, hogy a nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, de azt nem mondta ki, hogy egyelőre és még sokáig csak mostohagyerekként. Az uniós bizottsági elnök a szlovéniai Brdo pri Kranjuban lévő diplomáciai központban egyúttal elsütötte azt a régen kiüresedett frázist, hogy az együvé tartozás azért lehetséges, mert „közösek az értékek és a sorsok is”. Ursula arra nem tért ki, hogy milyen sorsokra, és milyen értékekre gondolt. Janez Janša, az EU soros elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a mostani informális csúcstalálkozó úttörő esemény, amely a 2003-as szaloniki csúcshoz hasonlítható, ahol először ígérte be az EU a balkáni országok felvételét. Azóta is bánja. Ilyen méretű találkozót személyes jelenléttel utoljára a koronavírus-járvány előtt tartottak ezen a szinten.
Nincs céldátum
Ígéretek ugyan vannak, de ezekben már jóformán senki sem hisz, miután mindig akad valami kibúvó, amellyel az EU elodázza a bővítést.
Ursula Von der Leyen ugyan erőteljesen hangoztatta, hogy az Európai Bizottság 30 milliárd eurós gazdasági és befektetési terve nagyon fontos a balkáni térség gazdasági felzárkóztatásának szempontjából – amiből a régióban élő népeknek tudniuk kell(ene), hogy „az EU gondol rájuk” – de ebből még nem következik az, hogy közelebb kerülünk a szóban forgó országok csatlakozásához.
Némi rosszindulattal akár azt is feltételezhetnénk, hogy ez „a hallgatás ára”, amellyel az EU úgy térítené el a Nyugat-Balkánt a csatlakozástól, mint Törökországot a migránsok beengedésétől Európába.
– tette hozzá a brüsszeli kormány vezetője megtoldva mondandóját egy másik szólammal, amellyel a magyar illetékesek szoktak (túl) gyakran érvelni, és amelyet a jelek szerint Von der Leyen is megtanult.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési szomszédságpolitikáért felelős biztosa – aki két tűz között van Brüsszel és Budapest között – elmondta, hogy az EU-nak „elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat-Balkán teljes integrációja iránt”, és lépéseket kell tennie mind a hat érintett partner esetében.
Várhelyi örül annak, hogy a 30 milliárd eurós uniós befektetési terv gyakorlatba ültetése megkezdődött, és egyben reményének adott hangot, hogy ez elvezet a csatlakozni kívánó országok gazdasági integrációjához, majd egyszer, amikor már Várhelyire sem emlékszik senki, arra pedig végképp nem, hogy mit mondott.
A balkáni térségében terjedő hírek és híresztelések szerint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia javasolta, hogy a dokumentumtervezet tartalmazzon céldátumot, amely a csatlakozás időpontját 2030-ban jelölné meg.
Az Európai Unió tagországainak vezetői ugyanis közös dokumentummal zárják az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, amelyen megerősítik a térség „európai perspektíváját” – legalább is ez olvasható a dokumentumtervezetben, amely nem csak céldátumot nem határoz meg, hanem egyes szavakat sem igen említ.
The link between reforms and investments is paramount.
The EU took fundamental decisions to connect the #WesternBalkans to our priorities: #GreenDeal #DigitalAgenda
Investments can make the EU presence more visible in #WesternBalkans with concrete benefits.#EUWBSummit2021 pic.twitter.com/IsHMYUIITp
— Charles Michel (@eucopresident) October 6, 2021
Végítélet előtt egy nappal
A nyugat-balkáni térséget alkotó országok vezetői tisztában vannak azzal, hogy nem számíthatnak konkrét csatlakozási időpontra, és hogy sok uniós tagállam nem lelkendezik azért, hogy újabb tagországokkal bővítsék az EU-t – írták a lapok, hozzátéve, hogy a dokumentumtervezet magát a „bővítés” szót is kerüli, amire szerdán délután reagált a szlovén miniszterelnök.
– mondta Janez Janša, így neki lesz köszönhető, hogy ha esetleg a „terminológia változik”, ha a hozzáállás nem is.
Ami a felvételi hajlandóságot illeti egyes nyugat-európai tagországok részéről, a Nyugat-Balkán csatlakozására minden bizonnyal a végítélet előtt egy nappal kerül majd sor, mert akkor már úgyis mindegy.
Az inkább Amerikára koncentráló koszovói miniszterelnök szerint az „EU eddig csalódást okozott”. Albin Kurti az értekezlet előtt a sajtónak úgy nyilatkozott: előrelépést várnak egyebek között a vízumliberalizáció terén, és szerinte a bővítéssel haladni kellene, ami vagy megtörténik vagy nem, lehet barkobázni.
A szerb elnök eloszlatta azokat az illúziókat, ha egyáltalán még vannak ilyenek, hogy gyors bővítésre lehet számítani, miután ismételten tudtára adták, hogy hazája csak akkor léphet be az Európai Unióba, ha „rendezi viszonyát Koszovóval”, ami „diplomáciai virágnyelven” azt jelenti, hogy a szerbek akkor kapnak zöld fényt, ha elismerik Koszovó függetlenségét. Erre viszont nem tett ígéretet, mert részéről ez a politikai öngyilkossággal lenne egyenlő.
Gondoljunk csak bele: a magyarságnak száz év sem volt elegendő arra, hogy kiheverje a trianoni traumát, akkor eléggé botorságnak tűnik azt követelni a szerbektől, hogy tizenkét-tizenhárom év alatt emésszék meg a maguk (egyik) Trianonját.
Aleksandar Vučić arra viszont utalt, hogy a bővítés elutasítása a nyugati országok esetében is közrejátszik politikai síkon, hiszen arrafelé több országban is hamarosan választásokat tartanak.
Foglaljuk tehát össze: Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró csatlakozni szeretne a tömbhöz, az EU-tagállamok nézetei azonban eltérnek a kérdésben.
Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Németország arra figyelmeztet, hogy a túl hosszú várakoztatás más országok befolyása alá vonhatja a térséget, itt elsősorban Oroszországra és Kínára utaltak, – erről a BALK többször is írt már – míg Franciaország, Dánia, Hollandia továbbra is fenntartásokkal kezeli a szerintük túl gyors közeledést.
Az egyeztetésen az előzetes jelzések, és az előbb említett záródokumentumtervezet szerint az EU-tagországok állam- és kormányfői megerősítik az unió bővítés iránti elkötelezettségét, azonban kérdés, hogy meglesz-e a konszenzus a konkrét előrelépéshez.

Balkán
SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten „ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A „Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.
Hogyan működött?
Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.
A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.
A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.
A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.
A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.
A montenegrói kapcsolat
A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak „dolgoztak”.
A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.
Az egyik Dušan Petković, aki a Kis-Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.
A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból „emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.
Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.
Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.
Belgrád és Dubaj
Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.
Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.
A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.
Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép-Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.
Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.
Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és „Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak „Szuperkartell” néven vált ismertté.
Ukrajna
ÚJRAJÁTSZOTT HÁBORÚK: Délszlávok harca Ukrajnában

Az Ukrajna elleni orosz invázió újabb alkalmat teremtett arra, hogy ismét egymásnak feszüljenek a délszláv térség forrófejű, vagy/és zsoldosnak állt polgárai. Ahogy 2014-2015-ben, most is több száz szerb, horvát, macedón, bosnyák és albán harcol a frontokon. A helyzetet bonyolítja, hogy szerbekből mindkét oldalra – az ukránokhoz és az oroszokhoz is jutott – így egyáltalán nem kizárt, hogy Kelet- vagy Dél-Ukrajnában szerb lő szerbre. Ahogy ugyanez történik a csecsenekkel is, akik szintén ott vannak a front mindkét oldalán.
Gyorsreagálású erők
Ahogy február 24-én megindult az orosz offenzíva, szinte azonnal érkeztek a hírek arról, hogy a szerbek száz számra mennek a Donyec-medencébe, hogy az oroszok oldalán szálljanak be a harcokba. Elsőként, március 2-án a magát csetnik vajdának kikiáltó Bratislav Živković már azzal büszkélkedett, hogy sok szerb meg is érkezett Kelet-Ukrajnába, és még többen készülnek az indulásra.
Živković szerint a már a fronton lévők közül sokan 2014-ben is a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság katonáival vállvetve harcoltak az ukrán hadsereg ellen. Többségük a két háború között Oroszországban rekedt, Szerbiában ugyanis törvénybe ütköző cselekedetnek számít más országok háborúiban harcolni.
Živković és emberei a szerb csetnikmozgalom zászlaja alatt harcolnak a „náci” ukránok ellen, s az oroszokat nem zavarja, hogy a Dragoljub „Draža” Mihailović nevével fémjelzett nacionalista mozgalom a második világháború idején nem kevésszer működött együtt az akkori Jugoszláviát megszállva tartó német erőkkel.
Kapcsolódó cikk
A FÖLDI POKOL: Horvátországi és boszniai zsoldosok Ukrajnában
Živković bejelentésével egy időben a horvát médiumokban az jelent meg, hogy mintegy kétszáz horvát érkezett már a térségbe, hogy az ukránok mellett küzdjön a szakadárok ellen. Ez már csípte is a szemét a moszkvai hatóságoknak: bekérették a horvát katonai attasét is, és megrótták azért, hogy Zágráb nem lép fel állampolgárai illegális cselekedetei ellen. (Arról nem érkezett hír, hogy bekérették volna a szerb nagykövetet is.)
A horvát diplomata közölte, az államnak semmi köze sincs az Ukrajnába érkezett, illetve oda tartó horvát önkéntesekhez, illetve zsoldosokhoz.
Kapcsolódó cikk
Orosz adatok szerint június végéig 204 horvát, 168 bosnyák, 158 koszovói albán, 150 albániai albán, valamint 79 macedón személy állt be az ukránok oldalára harcolni, s közülük több mint kétszázan már el is estek a csatákban.
Egyébként megdöbbentő mennyire pontosak – vagy első ránézésre annak tűnnek – azok az információk, amelyekkel az oroszok rendelkeznek: minden este elmondja az orosz védelmi minisztérium szóvivője, hogy hány ukrán fegyvert, katonát semmisítettek meg aznap az orosz erők, ám ha valaki utánaszámol – az amerikaiak megtették – kiderült, hogy már annyi HIMARS rakétasorozatvetőt lőttek ki az oroszok szóvivői szinten, amennyit az USA nem is szállított Ukrajnának.
Bár Moszkvában – valószínűleg politikai okok miatt – nem tartják számon az ukránok oldalán harcoló szerbek számát, ukrajnai források szerint az ő oldalukon is vannak szerbek, akiknek elég, hogy az ukránok is ortodox keresztények.
Színes alak
Az ukrajnai frontokon harcoló szerb önkéntesek/zsoldosok között külön említést érdemel Dejan Berić mesterlövész, aki alkalomadtán YouTube-os videókban számol be az utóbbi napok fejleményeiről.
A 47 éves mindentudó szerb férfi – nagy lendülettel hülyézi le például az ukránokat – a kezdetekben munkásként érkezett Oroszországba: részt vett a 2014-es, Szocsiban rendezett olimpia létesítményeinek építésében.
Ott azonban állítólag kapcsolatba került az orosz titkosszolgálatokkal, és nem állítólag, hanem igazolhatóan, már részt vett az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalásában és annektálásában.
Berić egy róla készült dokumentumfilmben úgy nyilatkozott, hogy nagyon keskeny a határ a katona a és a gyilkos között, ezért kimondottan fontos, hogy ezt a határt ne lépje át.
A szerb származású mesterlövész 2014-ben is részt vett a harcokban, és egy rosszul sikerült támadás után ukrán fogságba esett, amelyből állítólag 16 ezer dollárnyi fejpénz” lefizetése után szabadult.
Berić folyamatosan aktív az oroszországi médiában, és egyik célja az, hogy újabb önkénteseket toborozzon az orosz oldalra.
Kaukázusi ismétlés
Kapcsolódó cikk
Nem csak a délszláv népek harcosai küzdenek egymás ellen az ukrajnai frontokon. Az Ukrajnára támadó orosz hadseregben több ezer csecsen harcos is van, s Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetője az egyik legvadabb Ukrajna-ellenes uszító.
Akik most Ukrajna oldalán harcolnak, azok egykor Kadirov fegyvertársai voltak, és az Oroszországtól való elszakadás volt a céljuk. Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov volt ugyanis a függetlenség párti csecsenek egyik vezére, ám azt követően, hogy Vlagyimir Putyin 1999-ben hatalomra került, az idősebb Kadirov átállt az oroszok oldalára, ahová fia is követte őt.
Az ukrán oldalon is több száz csecsen harcol, s egyik vezetőjük, akinek otthonát a földdel tették egyenlővé néhány évvel ezelőtt, azt mondta: „mi nem vagyunk amerikaiak, nem tudunk HIMARS-okat, vagy tarackokat adni. Mi csak a testünket és a vérünket ajánlhatjuk fel”.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban