Connect with us

Balkán

A HALLGATÁS ÁRA: Megint belengették a Nyugat-Balkánnak az uniós csatlakozást, csak azt nem mondták meg, hogy mikor

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

188c98f6e 118b 4ff5 a3f6 f1d51992ad14
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A nemrégiben nyugat-balkáni körúton járt Ursula Von der Leyen a szlovéniai EU- Nyugat- Balkán csúcstalálkozón úgy fogalmazott, hogy a nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, de azt nem mondta ki, hogy egyelőre és még sokáig csak mostohagyerekként. Az uniós bizottsági elnök a szlovéniai Brdo pri Kranjuban lévő diplomáciai központban egyúttal elsütötte azt a régen kiüresedett frázist, hogy az együvé tartozás azért lehetséges, mert “közösek az értékek és a sorsok is”. Ursula arra nem tért ki, hogy milyen sorsokra, és milyen értékekre gondolt. Janez Janša, az EU soros elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a mostani informális csúcstalálkozó úttörő esemény, amely a 2003-as szaloniki csúcshoz hasonlítható, ahol először ígérte be az EU a balkáni országok felvételét. Azóta is bánja. Ilyen méretű találkozót személyes jelenléttel utoljára a koronavírus-járvány előtt tartottak ezen a szinten.

Nincs céldátum

Ígéretek ugyan vannak, de ezekben már jóformán senki sem hisz, miután mindig akad valami kibúvó, amellyel az EU elodázza a bővítést.

Ursula Von der Leyen ugyan erőteljesen hangoztatta, hogy az Európai Bizottság 30 milliárd eurós gazdasági és befektetési terve nagyon fontos a balkáni térség gazdasági felzárkóztatásának szempontjából – amiből a régióban élő népeknek tudniuk kell(ene), hogy “az EU gondol rájuk” – de ebből még nem következik az, hogy közelebb kerülünk a szóban forgó országok csatlakozásához.

Némi rosszindulattal akár azt is feltételezhetnénk, hogy ez “a hallgatás ára”, amellyel az EU úgy térítené el a Nyugat- Balkánt a csatlakozástól, mint Törökországot a migránsok beengedésétől Európába.

A HALLGATÁS ÁRA: Megint belengették a Nyugat- Balkánnak az uniós csatlakozást, csak azt nem mondták meg, hogy mikor

– A mai vita megmutatta, hogy a legtöbb vezető támogatja a bővítési folyamatot, különösen Albánia és Észak- Macedónia esetében. Harminc milliárd eurót fektetünk ebbe a régióba, és ez önmagában is erős üzenet. Meggyőződésem, hogy ez az EU javát is szolgálja

– tette hozzá a brüsszeli kormány vezetője megtoldva mondandóját egy másik szólammal, amellyel a magyar illetékesek szoktak (túl) gyakran érvelni, és amelyet a jelek szerint Von der Leyen is megtanult.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési szomszédságpolitikáért felelős biztosa – aki két tűz között van Brüsszel és Budapest között – elmondta, hogy az EU-nak “elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat- Balkán teljes integrációja iránt”, és lépéseket kell tennie mind a hat érintett partner esetében.

Várhelyi örül annak, hogy a 30 milliárd eurós uniós befektetési terv gyakorlatba ültetése megkezdődött, és egyben reményének adott hangot, hogy ez elvezet a csatlakozni kívánó országok gazdasági integrációjához, majd egyszer, amikor már Várhelyire sem emlékszik senki, arra pedig végképp nem, hogy mit mondott.

A balkáni térségében terjedő hírek és híresztelések szerint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia javasolta, hogy a dokumentumtervezet tartalmazzon céldátumot, amely a csatlakozás időpontját 2030-ban jelölné meg.

Az Európai Unió tagországainak vezetői ugyanis közös dokumentummal zárják az EU- Nyugat- Balkán csúcstalálkozót, amelyen megerősítik a térség “európai perspektíváját” – legalább is ez olvasható a dokumentumtervezetben, amely nem csak céldátumot nem határoz meg, hanem egyes szavakat sem igen említ.


Végítélet előtt egy nappal

A nyugat-balkáni térséget alkotó országok vezetői tisztában vannak azzal, hogy nem számíthatnak konkrét csatlakozási időpontra, és hogy sok uniós tagállam nem lelkendezik azért, hogy újabb tagországokkal bővítsék az EU-t – írták a lapok, hozzátéve, hogy a dokumentumtervezet magát a “bővítés” szót is kerüli, amire szerdán délután reagált a szlovén miniszterelnök.

– Fontos, hogy a nyilatkozat tartalmazza a bővítés fogalmát, mert ez ösztönző lehet a nyugat-balkáni országok számára

– mondta Janez Janša, így neki lesz köszönhető, hogy ha esetleg a “terminológia változik”, ha a hozzáállás nem is.

Ami a felvételi hajlandóságot illeti egyes nyugat-európai tagországok részéről, a Nyugat- Balkán csatlakozására minden bizonnyal a végítélet előtt egy nappal kerül majd sor, mert akkor már úgyis mindegy.

Az inkább Amerikára koncentráló koszovói miniszterelnök szerint az “EU eddig csalódást okozott”. Albin Kurti az értekezlet előtt a sajtónak úgy nyilatkozott: előrelépést várnak egyebek között a vízumliberalizáció terén, és szerinte a bővítéssel haladni kellene, ami vagy megtörténik vagy nem, lehet barkobázni.

1f25b6002 c117 402f ab84 51589de8f2a3A szerb elnök eloszlatta azokat az illúziókat, ha egyáltalán még vannak ilyenek, hogy gyors bővítésre lehet számítani, miután ismételten tudtára adták, hogy hazája csak akkor léphet be az Európai Unióba, ha “rendezi viszonyát Koszovóval”, ami “diplomáciai virágnyelven” azt jelenti, hogy a szerbek akkor kapnak zöld fényt, ha elismerik Koszovó függetlenségét. Erre viszont nem tett ígéretet, mert részéről ez a politikai öngyilkossággal lenne egyenlő.

Gondoljunk csak bele: a magyarságnak száz év sem volt elegendő arra, hogy kiheverje a trianoni traumát, akkor eléggé botorságnak tűnik azt követelni a szerbektől, hogy tizenkét-tizenhárom év alatt emésszék meg a maguk (egyik) Trianonját.

Aleksandar Vučić arra viszont utalt, hogy a bővítés elutasítása a nyugati országok esetében is közrejátszik politikai síkon, hiszen arrafelé több országban is hamarosan választásokat tartanak.

Foglaljuk tehát össze: Albánia, Észak- Macedónia, Szerbia, Bosznia- Hercegovina, Koszovó és Montenegró csatlakozni szeretne a tömbhöz, az EU-tagállamok nézetei azonban eltérnek a kérdésben.

Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Németország arra figyelmeztet, hogy a túl hosszú várakoztatás más országok befolyása alá vonhatja a térséget, itt elsősorban Oroszországra és Kínára utaltak, – erről a BALK többször is írt már – míg Franciaország, Dánia, Hollandia továbbra is fenntartásokkal kezeli a szerintük túl gyors közeledést.

Az egyeztetésen az előzetes jelzések, és az előbb említett záródokumentumtervezet szerint az EU-tagországok állam- és kormányfői megerősítik az unió bővítés iránti elkötelezettségét, azonban kérdés, hogy meglesz-e a konszenzus a konkrét előrelépéshez.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Balkán

SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Europol e1669721700687
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten “ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A “Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak “dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis- Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból “emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép- Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és “Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak “Szuperkartell” néven vált ismertté.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava