Connect with us

Gazprom

VÁGYAK: A szerb elnök a legolcsóbb gázt szeretné Oroszországtól

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vucici. tea
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Hirtelen intenzívvé váltak az orosz szerb kapcsolatok, amit három esemény is indukált. Az egyik természetesen az energiaárak gyors emelkedése, a másik a szerb és az orosz légierő közös hadgyakorlata, a harmadik pedig az egykori el nem kötelezett országok „nosztalgiatalálkozója”. Az utóbbin megfigyelőként első alkalommal vesz részt Oroszország, amitől az egész történet kevésbé lesz el nem kötelezett.

A szerbek olcsón kérik a gázt

Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt héten „orosz napokat tartott”, a mostani hét elejére pedig „el nem köteleződött”, ami elég viccesnek hangzik, de ezzel külön cikkben foglalkozunk a BALK-on, itt ezúttal csak az oroszok iránti egyre nagyobb elköteleződésről lesz szó.

A múlt hét második felében Jurij Boriszov, az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese volt Belgrád vendége. Boriszov már szerdán megkezdte kétnapos munkalátogatását Szerbiában, ahol a világot megrázó energiaválságról tárgyalt, tekintettel a rendkívül magas gázárakra.

A szerb elnök már ezen a találkozón bejelentette, hogy a lehető legjobb árat szeretné, ami persze, önmagában semmit nem jelent, mert ez a Belgrád szívében lévő Kalenić piacon vásárló háziasszonyokra ugyanúgy érvényes, mint a világpiaci szereplőkre.

A Pink TV hírportálja a háziasszonyokra való tekintettel azonban megjegyezte, hogy Szerbia jelenleg majdnem ötször olcsóbban szerzi be gázt, mint bárki más Európában. Erre erősített rá Dušan Bajatović, a Srbijagas első embere, aki az említett televízió képernyőjén foglalta imába Vučić és a Gazprom nevét.

– Az oroszokkal, konkrétan a Gazprommal kötött jó szerződéseknek, valamint a szerb kormány hosszútávú és átgondolt politikájának köszönhetően, amihez hozzátartozik Vučić elnök napi szintű támogatása, Szerbia jó áll, a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) tározó fel van töltve, ezért jelen pillanatban nincsenek problémáink a gáz mennyiségének tekintetében

– mondta Bajatović, aki szerint Szerbia nagyon kedvező áron jut hozzá az orosz gázhoz.

– Szerbia a jelen pillanatban valószínűleg a legolcsóbban szerzi be a gázt az európai országok közül, és ezt akár alá is írom, ahogy ezt szokták mondani

– jegyezte meg a Srbijagas elnöke, aki személy szerint egyáltalán nem Olcsó János, mivel szerb médiajelentések szerint hét munkahelye van, de egyikre sem minimálbérre jelentették be, így havonta összesen 25.135.309 dinárt (mintegy 77 millió forintot) visz haza, amivel a legjobban kereső szerb politikus, miután a szocialista pártban is vezető funkciókat tölt be.

Ez az egyik titka, hogy a szocialisták miért vannak benne még mindig a szerb kormányban, de ez messzire vezetne, ezért maradjunk inkább a gáz áránál.

A gáz politika kategória

A szerbek már attól is boldogok, hogy a területükön halad át a Balkáni (Török) Áramlat, és ettől biztonságban érzik magukat. Egyikük-másikuk úgy véli ugyanis, hogy abban az országban nem fagynak meg az emberek, amelyen gázvezeték halad át.

A mostanában történteket követően az ukránok ezzel nyilván nem értenek egyet, de erről inkább tavaszra kérdezzünk meg egy két túlélőt, most ugyanis nem Ukrajnáról akarunk beszélni.

– Nagyon büszkén mondhatom ki, hogy nagyon jók a kapcsolataink az Orosz Föderációval. Elégedettek vagyunk a kétoldalú kapcsolataink fejlődésével

– mondta szerb elnök, aki nagyon jól tudja, hogy a gáz érkezése nemcsak a vezetéktől, hanem a politikától is függ, amiről most az ukránok is meggyőződhetnek. Vučić egyébként mostanában boldogságban úszik, nem úgy, mint más országok, amelyek szerinte „nem akartak hosszútávú szerződést kötni Oroszországgal”, amiért megérdemlik a sorsukat – de ezt már nem ő mondta.

– A válság sokkal nagyobb, mint gondolnák, egész Európában növekszik az üzemanyagok ára. Ki a felelős ezért? Szerencse, hogy volt elég bátorságunk ahhoz, hogy Oroszországgal közösen megépítsük a gázvezetéket, mert ha nem tettük volna, akkor most vehetném a kötelet, hogy felakasszam magam

– jelentette ki a szerb elnök, aki időnként belengeti ezt a „köteles poént”, de miután Vučić erősen a szavak embere, az ilyen kijelentéseket még soha nem követték tettek.

Viszont a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően felvette, hogy Szerbia bizony a legolcsóbban szeretne hozzájutni az orosz gázhoz. De miért is? Mert megérdemli. Szerbiának ugyanis vannak más érdemei, bár azokat nem szokás ilyen szövegkörnyezetben említeni.

Egyéb érdemek

A Lavrov- Vučić találkozót követően a szerb elnök ismételten úgy fogalmazott, hogy Szerbia továbbra is „katonailag semleges ország marad”, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy nem lép be a NATO-ba.

Természetesen csak addig, amíg az nem licitálja túl Oroszországot a Szerbiának nyújtott kedvezmények terén.

Az újabb elnöki címre hajtó Donald Trump amerikai elnök tavaly végső elkeseredésében már arra vetemedett, hogy a történelem egyik legnevetségesebb szerződése értelmében megnyitotta a eliminálására létrehozott (International Development Finance Corporation, DFC) belgrádi irodáját, amit követően Aleksandar Vučić szerb elnök és Richard Grenell (Trump elnök balkáni fullajtárja) már ivott is a grizzlymedve bőrére.

Szerbia és Vučić azóta azonban megtanulta, hogy Amerikában gyorsabban változnak az elnökök, mint Oroszországban, és ezért érdemesebb „semlegesnek lenni”, mert az oroszok már ezt is díjazzák egy olyan környezetben, ahol körös-körül csak amerikaiak vannak.

Moszkva ezért jócskán ellátta Szerbiát orosz fegyverekkel, amivel nem csak katonai, hanem üzleti/gazdasági függőséget jelent, és már meg is térül az olcsó orosz gázra adott abnormális kedvezmény. Az orosz TASS hírügynökség Lavrov belgrádi jelenésével egy időben közölte, hogy az orosz és a szerb pilóták közös hadgyakorlatot tartottak Szerbiában, amely során MiG-29-es vadászgépeket, valamint Mi-8-as és Mi-35-ös helikoptereket „ültek meg.

Természetesen Szerbia katonai semlegességének jegyében, rossz az, aki másra gondol.

Az orosz pilóták mielőtt a levegőbe emelkedtek tanulmányozták a szerb légi közlekedési és rádiós kifejezéseket, és mindezt tették a hatékonyabb interakció érdekében, és természetesen nem azért, mert a szerbek nem ismerik a hasonló orosz kifejezéseket. De mindenesetre, jobb megelőzni a bajt.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója arról nem szól, hogy a nyelvleckében szerepelt-e az a közkedvelt jugoszláv partizán kifejezés, hogy „Pazi, metak” (Vigyázz, golyó!).

A szerbek más szolgálatokat is tesznek az oroszoknak, most például megrendezték az el nem kötelezett országok két napos „nosztalgiakonferenciáját”, amelyre megfigyelőként meghívták az oroszokat is, ami lehetőséget nyújt számukra, hogy egyszerre juttassák el Putyin elnök üzenetét 105 ország képviselőjének, és ennek a gesztusnak természetesen ára van, ami mondjuk beépíthető ide-oda-amoda.

Gázellátás

EMELT A GAZPROM: Bosznia-Hercegovinában az orosz exportőr 9,7%-os áremelést eszközölt, de csak az ország egyik felében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

steel pipelines cables plant
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Lezárult a Gazprom és a boszniai Föderáció földgáz importjáért felelős Energoinvest képviselői közötti ármegállapító tárgyalás. Ennek eredményeként a lakossági és az ipari felhasználók számára 9,7%-al nőtt október 1-re visszamenőleg a gáz piaci ára. A lakossági fogyasztók számára a föderációs kormány és Szarajevó Kanton vezetése már júniusban támogatási rendszert dolgozott ki, most az ipari fogyasztók reménykedhetnek kormányzati segítségben. A Gazprom eltérő árazást alkalmaz a két entitás, vagyis a boszniai Szerb Köztársaság és a boszniai Föderáció esetében, a Föderációban az árat tovább növeli, hogy három állami cég épült rá a gázszolgáltatásra, és mindegyik leveszi a maga sápját a fogyasztók kárára.

Sokadszor emelnek az

A Gazprommal való tárgyalásért felelős Energoinvest cég október 11-én jelezte a bosnyák-horvát Föderáció kormányának, hogy az orosz fél 9,7%-al magasabb árat határozott meg az előző negyedéves értékhez képest, így indokolt az új ár mielőbbi meghatározása végfogyasztók részére. Ennek eredményeként született meg a Föderációban működő ipari fogyasztóknak irányadó köbméterenkénti 1,095 KM ár, amihez még az adóhivatal hozzá tette a 17% Áfa-t. Így mintegy 275,- forint összeget kell fizetnie a boszniai vállalkozásoknak 1 m3 földgáz után január 1-ig. Aztán meglátjuk mit lépnek az oroszok.

Annak ellenére, hogy Bosznia- Hercegovina rendelkezik hosszútávú gázszállítási szerződéssel, az árképzés legalább annyira bonyolult a fogyasztók számára, mint a magyar gyakorlatban.

Az egyébként hipertitkos boszniai hosszútávú dokumentumról annyi biztos a korábbi évek ármegállapítási gyakorlata alapján, hogy az ár igazodik egy meghatározott szorzó alapján a földgáz és a kőolaj tőzsdei árváltozásához. Emiatt fogadták a boszniai gazdasági szakértők komoly szkepszissela Putyinnal szoros viszonyra törekvő Milorad Dodik távozó szerb államelnökségi tag azon kijelentését nyár közepi moszkvai látogatását követően, hogy sikerült kedvező árat kialkudnia a Gazprom képviselőivel.

Érdemes megjegyezni, hogy Bosznia- Hercegovinában a fogyasztói ár megállapítása amiatt is ritka bonyolult, mert a szerb entitásnak és a bosnyák-horvát Föderációnak külön exportért felelős cége van, és más cégek működtetik a gázhálózatot a két országrészben.

Ebből fakadóan a lakossági és ipari fogyasztók eltérő árat fizetnek a gázért a két entitásban. Jellemző, hogy az orosz geopolitikai játéktérben betöltött szerepe miatt a boszniai Szerb Köztársaságban az ár körülbelül 15%-al alacsonyabb, mint a Föderációban.

A hazai barnaszénben bíznak

A 100%-ban orosz exporttól függő Bosznia- Hercegovinának azonban komoly áremelést kellett átvészelni január 1. óta. Az előző két negyedéves ármegállapító tárgyaláson megnyomták az oroszok a tollat, ami áprilisban 15%-os emelést, majd júniusban hidegzuhannyal felérő 23%-os további drágulást eredményezett. Ez azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat- és közép-európai piacokon végbement áremelkedés.

A boszniai gazdaságot amiatt érinti kisebb mértékben a gázár európai megugrása, mert az elmaradott villamoserőmű rendszernek „köszönhetően” a belföldön bányászott barnaszénnel és lignittel lehetősége van a helyi villamosenergia szolgáltatóknak továbbra is olcsó áramot termelni. A most bejelentett 9,7%-os áremelkedés így elsődlegesen a földgázt alapanyagként felhasználó ipari üzemek számára jelent komoly megterhelést. A nagy villamosenergia igényű vállalkozások költségeiben ez nem jelentkezik közvetlenül.

A kormány támogatást ígér

A nem túl rózsás költségvetési helyzetben lévő Föderáció kormánya csütörtöki ülésén dönthet leghamarabb az ipari fogyasztók számára nyújtandó támogatásról. Nermin Džindić a Föderáció energetikai ügyekért felelős minisztere jelezte, hogy több támogatási modellt terjeszt be a kormányülésen, amelyek lehetővé tennék a 9,7%-os drágulás legalább részleges mérséklését.

Džindić a legtöbb ipari felhasználónak otthont adó Szarajevó Kanton vezetésével akar együttműködni, mégpedig abban a formában, hogy a tervezett gázár-támogatást az entitás és a kanton fele-felel arányban biztosítsa a költségvetési tartalékból.

A majd 10%-os áremelkedés azonban a lakossági gázszámlákon is érzékelhető lesz, amiről Džindić mélyen hallgatott, így feltételezhető, hogy a mostani támogatási körből a lakosság kimarad. Ez annyiban érthető, hogy júniusban csak a lakossági fogyasztók 10%-os szubvenciót kaptak.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava