Connect with us

Szerbia

BALKÁNI ABSZURD: A partizángyerekeket egy csetnik rajzolta, az egyikből a legjobb jugoszláv focista lett

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

mirko i slavko
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

– Mirko, vigyáz golyó! – figyelmeztette a barátját Slavko. Mirko lehajolt, hogy elkerülje a golyót, majd odavetette barátjának: – Köszönöm, Slavko! Megmentetted az életemet. – Ezt a párbeszédet mindenki ismerte a volt Jugoszláviában, ahol a múlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben az ifjúság képregényeken nevelkedett. A “rajzolt hősök” többsége külföldről szivárgott be, de gyártottak hazai példaképeket is a fiataloknak, hogy már gyerekkorban hozzászoktassák őket a szocializmushoz, és megszerettessék velük a “dicső partizánokat”.

Mirko és Slavko

A legnépszerűbb képregények Olaszországból érkeztek a volt Jugoszláviába, mint például Blek Stena (Il Grande Blek), amely valójában egy “spagetti képregény” volt, hiszen a története az amerikai függetlenségi háború idején játszódott.

Szintén Olaszországból költözött át a délszláv térségbe Alan Ford, aki egy félreértés folytán titkos ügynök lett, és különös kalandokba keveredett New Yorkban.

A harmadik főhős Zagor, akit szintén Itáliában álmodtak meg, de ugyancsak amerikai identitást kapott. Zakor Pennsylvaniában védte az indián törzseket, és harcolt a bármilyen bőrszínű bűnözők ellen.

Voltak még más képregények is, de egyik sem volt olyan népszerű, mint a hazai gyártású “Mirko és Slavko”, amelynek két főhőse a partizánháború és a szocializmus “kultikus brandjévé” vált.

A két főszereplő, Mirko és Slavko, gyerekpartizánok voltak, bátrak, félelmetesek és természetesen legyőzhetetlenek, akárcsak a partizánfilmek hősei.

Kultikus hősök

Mirko és Slavko első története 1958 novemberében jelent meg a Dječje novine összjugoszláv gyerekmagazinban, amelyet a szerbiai Gornji Milanovacban adtak ki.

A két főhős számról számra népszerűbbé vált, történeteik 1963-ban már külön, önálló képregényként jelentek meg a gyerekújságon kívül.

A Vardartól egészen a Triglávig, vagyis Macedóniától Szlovéniáig szinte mindenki ismerte a németek ellen küzdő partizánlegényeket, a róluk szóló történetek több mint hatszázezer példányban jelentek meg.

A sikernek köszönhetően – mint Amerikában szokás – a képregényből a volt Jugoszláviában is filmet forgattak, amelyben az egyik főszerepet a jugoszláv partizánfilmek nemrég elhunyt doyenje, Velimir Bata Živojinović játszotta.

Mirko és Slavko alakja pólókon, iskolatáskákon, füzetborítókon és miegymáson is feltűnt.

Partizánok és csetnikek

A történelmet a győztesek írják, ez viszont a volt jugoszláv képregényekre nem igaz. Mert azokat egy kiugrott csetnik rajzolta, akit Desimir Žižović Buinnak hívtak.

Desimir Žižović a második világháború elején a csetnikmozgalomhoz szegődött, és kezdetben a csetnikeknek rajzolt képregényeket, 1944-ben azonban átállt a partizánokhoz, és jelentkezett az ottani “művészegyletbe”.

Valószínűleg nem véletlen, hogy Mirko és Slavko kizárólag a németeket ölte, és egyetlenegy alkalommal sem harcolt a csetnikek ellen.

Desimir Žižović autodidakta művész volt, Mirkot a saját fiáról mintázta meg, Slavkot pedig egy katonatiszt csemetéjéről, aki később még a gyerekhősöknél is nagyobb hírnévre tett szert.

A fiút Slobodan Santračnak hívták, aki a jugoszláv futball egyik leggólerősebb játékosa lett, 453 hivatalos meccsen 276 gólt lőtt.

Santrač az ország szétesésének idején – 1994-től 1998-ig volt a jugoszláv válogatott szövetségi kapitánya, és ebben a tisztségében vett részt az 1998-as franciaországi világbajnokságon.

A korszellem

Természetesen nem Desimir Žižović Buin volt az egyetlen csetnik, aki annakidején átállt a partizánokhoz.

A volt Jugoszlávia területén – különösen Szerbiában – ma is ápolják az átállás “korántsem haladó hagyományát”, és úgy váltanak pártot vagy világnézetet a politikusok, hogy öröm nézni.

Az ilyen személyek neve a szerb nyelvben a “preletač”, vagyis az “átrepülő”.

Szerbiában a 2008-tól 2019-ig terjedő időszakban parlamenti mandátumhoz jutó 744 politikus közül legalább kétszázan fordultak meg több pártban, pedig most még háború sincs.

De ez már egy másik történet. A fent elmondottakból csak annyit érdemes megjegyezni, hogy mindenképpen figyelmeztessük a barátunkat, ha látjuk, hogy jön a golyó!

Mert életet menthetünk vele!

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

hadsereg
A szerb védelmi miniszter hol ezt mondja, hol azt (Forrás: Tanjug, Nova)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.

Profi és sikeres behatolás!

Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.

A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.

Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.

Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a “jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.

A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!

Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.

Felesleges aggodalmak

Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozásokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.

Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban a teljes harckészültség bevezetése nem történt meg, csak az egységek fokozott jelenlétét és bevonását rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.

A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent.

hadsereg

A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)

Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.

A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.

Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.

Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat is, hogy a banjskai támadást végrehajtó “terroristákat” a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren képezték ki.

A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.

Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt a Babmezőkön, így egyetlen golyót, és egy gránátot sem lőtt ki, bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem reagált rájuk.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava