PARTNERSÉGRE MÁRPEDIG SZÜKSÉG VAN: Szerbia és Magyarország nem lesz migránstábor, avagy a stratégiai partnerség

 
Terjedelmes cikkekben számolt be a magyar-szerb kormányülésről a belgrádi Politika című hírportál. A nagy múltú lap elektronikus kiadása részletekre is kitérő írásában első helyen említette a „migrációs fenyegetést”, természetesen a „fantasztikus gazdasági perspektívák” felvázolása mellett. A szerbiai ellenzéki sajtó nemigen foglalkozott érdemben a budapesti találkozóval, viszont nem volt a priori elutasító, ha mégis mélyebben belemerült a kérdésbe.

A migránsokról és a gazdaságról

A Politika azzal kezdte tudósítását, hogy Orbán Viktor szerint Magyarország és Szerbia köteles megvédeni a gazdasági fejlődés terén elért eredményeket a migrációval szemben, és nem engedheti meg, hogy migránstáborrá váljon.

– Ami a migrációt illeti, nem tehetünk engedményeket: nem lehetséges, és nem is kivitelezhető, hogy Szerbiát vagy Magyarországot migránstáborrá változtassák, hogy hot spotok alakuljanak ki, és hogy a biztonsági kérdések háttérbe szorítsák a gazdasági fejlődést

– idézte a tekintélyes belgrádi lap a magyar miniszterelnököt, aki arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy milyen intervencióra számít az Európai Unió részéről, miután a közeljövőben várhatóan sok migráns indul Szerbia és Magyarország irányába.

A következő Orbán-idézet a migráció és a gazdaság közötti összefüggésekre vonatkozik, miután a magyar miniszterelnök szerint Közép- Európa – amelynek Szerbia is része – vált a legvonzóbb befektetési területté a világgazdasági szereplők számára.

– Ezért fantasztikus perspektíva nyílik Magyarország és Szerbia előtt. Fontos, hogy a régióba befektetések érkezzenek, az viszont másodlagos kérdés, hogy ezek Magyarországon vagy más országokban jelennek meg. Ezt a perspektívát csak egy migránshullám zúzhatja szét

– figyelmeztetett Orbán, és kijelentette, hogy az érintett országoknak meg kell védeniük fejlődési potenciáljaikat. A belgrádi lap arra is kitért, hogy Orbán szerint a szerbek és a magyarok megvédték Európát, amikor a történelem során arra szükség volt, ellenkező esetben viszont Európa sohasem sietett a segítséggel.

A reciprocitás

A közös sajtótájékoztatón szerb részről a migránskérdés nem kapott ilyen hangsúlyos helyet, Ana Brnabić szerb miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Szerbia eddig egyetlen országgal sem tartott hat együttes ülést, mit ahogy ez Magyarország esetében történt.

A hangsúly a szerb miniszterelnök esetében természetesen Aleksandar Vučić szerb elnök szerepére került, Brnabić szerint ugyanis sok minden történt 2014 óta, amikor a két ország kormánya első együttes ülését tartotta, vagyis amikor a szerb kormányt éppenséggel Vučić vezette.

– Ez eredményezte a stratégiai partnerségi megállapodás mostani aláírását

– jelentette ki Brnabić, aki ismételten köszönetet mondott az európai integrációhoz nyújtott politikai támogatásért, amellyel Magyarország segíti Szerbiát az európai úton, és ezzel kapcsolatban külön kiemelte Orbán Viktor szerepét.

A szerb miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az uniós országok közül Németországot és Olaszországot követően ma már Magyarország Szerbia harmadik legjelentősebb gazdasági partnere, amiben várhatóan hamarosan megelőzi Olaszországot, és átveszi a második helyet, miután a Szerbia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom meghaladja a két milliárd eurót.

A Politika arról is beszámolt, hogy Ana Brnabić szabadkai látogatásra hívta meg a magyar miniszterelnököt, hogy közösen nyissák meg a két ország közötti új vasútépítési projektet. A szerb kormányfő itt tért ki a két kisebbség helyzetére, és megjegyezte, hogy a magyarországi szerbek soha nem élveztek ekkora támogatást a magyar kormány részéről, mint most, és egyúttal ígéretet tett arra, hogy ugyanilyen viszonyulásra számíthatnak a Szerbiában élő magyarok is.

A hozzászólások

Az egyik hozzászóló megjegyezte, hogy ami az Európi Uniót illeti Szerbiának Olaszországgal és Franciaországgal van „stratégiai együttműködési szerződése”, stratégiai partnerségi viszonyt az uniós országok közül csak Magyarországgal ápol, Azerbajdzsán, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Oroszország és Kína mellett.

Egy másik kommentelő azt kifogásolta, hogy – ugyan kétszer is elolvasta a cikket – de sehol sem találta benne, hogy Magyarország visszavonná Koszovó függetlenségének elismerését, őt viszont személy szerint nem érdeklik azok az országok, amelyek nem támogatják Szerbia területi integritását és szuverenitását.

Egy harmadik hozzászólás szerint Magyarország örömmel elismerné a Vajdaságot is, és közben azt állítaná, hogy Szerbia hűséges és odaadó barátja.

Az ellenzéki sajtó

Az ellenzéki hírportálok közül a Danas foglalkozik a kommentárok szintjén a szerb-magyar kormányüléssel, és azt a kérdést teszi fel, hogy mit jelent Szerbia számára a stratégiai együttműködés Magyarországgal.

A cikk bevetőjében az olvasható, hogy „Szerbiának jó kapcsolatokat kell ápolnia minden szomszédjával, köztük Magyarországgal is, de Orbán Viktor kormányának támogatása nem elegendő ahhoz, hogy Szerbiát felvegyék az Európai Unióba”.

A belgrádi hírportál ezt a megállapítást szakértői nyilatkozatokra alapozta, amelyek arra a kérdésre vonatkoztak, hogy Szerbiának milyen haszna származik abból, hogy a magyar miniszterelnök nyíltan támogatja az ország mielőbbi felvételét az Európai Unióba.

Nemanja Todorović Štiplija, az Európai Nyugat- Balkán (European Western Balkans) portál főszerkesztője kijelentette, hogy „Szerbia közös kérdésekben mindenképpen profitál a Magyarországgal folytatott együttműködésből, akárcsak más szomszédos ország esetében”, a tény pedig, hogy a stratégiai partnerségi megállapodást Magyarország és Szerbia kormányának Budapesten tartott mostani együttes ülésén írták alá, a két ország közötti kapcsolatok látható megerősödésére utal.

– A Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok ilyen mértékű promócióját a belgrádi és a budapesti rezsim közös karakterisztikái indokolják, amelyekkel kisebb-nagyobb mértékben eltérnek Európa többi részétől a tekintélyelvűség mértékében, az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolataikat pedig ellensúlyként használják az EU-hoz fűződő viszonyukban. Európa más országai is követik ezt az utat, amelyen azonban Fehéroroszország Szerbia és Magyarország ment a legmesszebb. Mivel az ilyen tendenciák miatt kritikák érik őket, és bizonyos nyomást gyakorolnak rájuk, logikus, hogy egyre erősebb partnerséget építenek ki annak érdekében, hogy együtt nagyobb politikai súlyuk legyen

– állapította meg Nemanja Todorović Štiplija, aki szerint Magyarország a szerb uniós tagság megbízható támogatója és hirdetője, hiszen „miniszterei, és európai parlamenti képviselői ennek folyamatosan hangot adnak”.

– Tudjuk azonban, hogy a bővítés útján történő előrelépéshez konszenzusra van szükség, és azt is tudjuk, hogy egyes uniós országok pontosan azért ellenzik a további lépést Szerbia csatlakozása esetében, hogy megakadályozzák egy újabb Magyarország felvételét, Budapest támogatása pedig aligha győzi meg őket még inkább abban, hogy befogadják hazánkat

– szögezte le az European Western Balkans főszerkesztője.

Milan Antonijević ügyvéd szerint „a stratégiai partnerségek pozitívak, és tágabb kontextusból, vagyis a két ország szemszögéből kell rájuk tekinteni, nem pedig a jelenlegi kormányok, vagy a jogállamisághoz való viszonyuk szempontjából”.

– Ezek olyan dokumentumok, amelyek fennmaradnak, és amelyek azt mutatják, hogy a Magyarországgal való együttműködés növekszik, főleg gazdasági területeken. El kell fogadnunk, hogy szükségünk van az Európai Unió minden országának a támogatására, különösen a régióban. Nemrég azt írtam: jó lenne látni, hogy a szerb kormány más EU-tagállamokkal és szomszédos országokkal is együttes ülést tart. Egy ilyen egyensúlynak léteznie kell, mert különben megbízhatatlan partnerként fognak ránk tekinteni Európában. Ez az igazi külpolitika, és erre így kell tekinteni

– mutatott rá a szerb szakértő az ellenzéki Danas című napilapnak nyilatkozva.