KI HORDTA A SÖRT? Katasztrofálisra sikeredett a szerbiai-koszovói párbeszéd újabb fordulója, amely személyeskedésektől sem volt mentes

 
Nem sikerült előrelépést elérni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóján, ami igencsak diplomatikus megfogalmazás azzal kapcsolatban, ami Brüsszelben történt. A találkozó után a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy a koszovói miniszterelnökkel arról sem lehet tárgyalni, hogy milyen nap van ma, a pristinai kormány vezetője ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Szerbiának szembesülnie kell a múltjával.

Ki hordta a sört?

A BALK értesülései szerint a koszovói-szerbiai párbeszéd újabb fordulója „katasztrofálisra sikeredett”, és a személyeskedésektől sem volt mentes.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy Szerbiának szembesülnie kell a múlttal.

Ez a tárgyalóasztalnál abban is megnyilvánult, hogy  a koszovói miniszterelnök ordítozott a szerb elnökkel, akinek a szemére vetette, hogy a kilencvenes években „ő hordta a sört (Vojislav) Šešeljnek”, a Szerb Radikális Párt elnökének , aki a pártban a „főnöke” volt.

Albán források szerint Kurti úgy fogalmazott, hogy a szerb elnök Slobodan Milošević „népirtó rendszerének” minisztre volt, és hozzátette, hogy „a bűnözői múlt megtagadása és Koszovó függetlenségének elismerése szorosan összefügg”.

A szerb elnök a találkozót követően ugyanakkor azt mondta, hogy „irracionális emberekkel” nem lehet dűlőre jutni, és már abban sem biztos, hogy ez „valakinek az elmebaja”, vagy a választási kampány része.

Aleksandar Vučić arra figyelmeztetett, hogy a hatalomért folyó harcban „egyesek felelőtlensége miatt elveszíthetik a békét.

Semmit sem írtak alá

Albin Kurti koszovói miniszterelnök közölte, hogy a szerb elnök anélkül utasította el a Koszovó által előterjesztett hat pontos béketerv aláírását – amelynek célja az újabb katonai konfliktus, az ellenségeskedés és az erőszak megakadályozása „a két ország között” – hogy azt egyáltalán elolvasta volna.

A békeszerződés ugyan nem szólít fel direkt Koszovó függetlenségének elismerésére, viszont a második pont kimondja az egymás közötti határok sérthetetlenségét, és felszólítja az érintetteket (Szerbia és Koszovó), hogy tartózkodjanak a másik területének, vagy a terület egy részének megszállásától, annektálásától vagy ellenőrzésétől.

A találkozó után Albin Kurti közleményt adott ki, amelyben a kudarcáért a szerbekre hárította a felelősséget, akik megfogalmazása szerint mindaddig nem arról tesznek tanúbizonyságot, hogy érdekeltek a párbeszédben, a megállapodásban, a békében és a emgbékélésben „a két ország között”, amíg nem hajlandók szembesülni a múlttal, és nem mondanak le az agresszióról.

Vučić ugyanakkor azt mondta, hogy semmiben sem tudtak megegyezni, például az eltüntek felkutatásával kapcsolatos uniós javaslatokban sem, és azt is megjegyzete, hogy a legutóbbi brüsszeli talalákkozó esetében azt hitte, hogy rosszabb már nem lesz, de most úgy látja, hogy tévedett.

Az egyetlen eredmény, hogy a párbeszéd nem szakadt meg, mivel a felek megállapodtak abban, hogy főtárgyalóik havonta tartanak megbeszéléseket Brüsszelben az Európai Unió támogatásával az aktuális kérdések megoldása, és adott esetben a magas szintű találkozók előkészítése céljából.

Ezenk kívül Vučić és Kurti a tervek szerint szeptemberben újra találkozik Brüsszelben, a kérdés csak az, hogy most ki viszi a sört.