Diplomácia

VIRTUÁLIS: Izrael és Koszovó az internet segítségével vette fel a diplomáciai kapcsolatokat

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.02.01.

Írta

Varga Szilveszter

Olvasási idő: 2 perc

Megvalósult a washingtoni szerződés egyik pontja, amely alapján Izrael és Koszovó felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Izrael ezzel véglegessé tette Koszovó függetlenségének elismerését, Koszovó pedig ezért cserébe Jeruzsálemben nyitja meg nagykövetségét. Szerbia nem örül az izraeli-koszovói diplomáciai kapcsolatok felvételének, és az arab világ sem ujjong azért, mert Koszovó Jeruzsálembe telepíti nagykövetségét. A pristinai vezetés ezzel az Európai Unió kérését is ignorálja.

Virtuális diplomácia

A diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos dokumentumokat Gabriel „Gabi” Ashkenazi izraeli és Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügyminiszter írta alá, egyikük Jeruzsálemben, másikuk Pristinában.

Ebből következik, hogy ez egy on-line diplomáciai elismerés volt. Izrael történelmében most fordult elő először, hogy a zsidó állam virtuálisan rendezte diplomáciai kapcsolatát egy másik országgal, de alighanem így van ez Koszovó esetében is.

A diplomáciai kapcsolatok Koszovóval történt rendezése előtt Izrael normalizálta viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Szudánnal és Marokkóval, ám ezek az országok nem ismerték el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Ashkenazi a virtuális ceremónia során kijelentette, hogy elfogadta Koszovó hivatalos kérését, miszerint a balkáni ország nagykövetségét Jeruzsálemben nyissák meg.

Az alkalmi ünnepség annak az emléktáblának a leleplezésével zárult, amelyet a koszovói nagykövetség jeruzsálemi nagykövetségének a bejáratánál helyeznek majd el.

Az Egyesült Államok és Guatemala után Koszovó a harmadik ország, amely Jeruzsálemben nyit nagykövetséget.

Izrael a washingtoni szerződés megkötéséig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mert attól tartott, hogy a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának példáját követhetnék a palesztinok is.

Aki örül, és aki nem

Az Izrael és Koszovó közötti diplomáciai kapcsolatok létesítését üdvözölte Vjosa Osmani ügyvivő koszovói elnök, aki szerint ezzel lehetővé válik az intézményes kapcsolatok szorosabbra fűzése a két ország között.

Ezen a napon köszönetet mondunk az Amerikai Egyesült Államoknak az örök barátságukért, és jelentős hozzájárulásukért a diplomáciai kapcsolatok megteremtésében a két ország között

– írta a Twitteren a koszovói elnökasszony.

A párizsi látogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Belgrád egyáltalán nem örül a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének Izrael és Koszovó között, ami nem fogja pozitívan befolyásolni Szerbia kapcsolatait a zsidó állammal.

Az eltelt hat hónapban erre számítani lehetett, ezért nem akartuk szeptember 4-én az albánokkal és az amerikaiakkal közösen aláírni a washingtoni szerződést. Izrael most úgy döntött, hogy (a Koszovót támogató) Amerika a legfontosabb számára. Ez nem lesz kimondottan jó hatással a kapcsolatainkra, és más perspektívákat nyit meg, amelyekről most nem szeretnék beszélni

– jelentette ki Vučić, aki szerint az Izraellel kötött diplomáciai rendezést követően egyetlen muszlim állam sem akarja elismerni majd Koszovó függetlenségét.

Az izraeli-koszovói aláírás mellett valószínűleg az Európai Unió sem megy el szó nélkül, nem is a diplomáciai kapcsolatok felvétele, hanem inkább a koszovói nagykövetség Jeruzsálembe történő kihelyezése miatt.

Az Európai Unió tavaly november közepén jelezte Belgrád és Pristina felé azt az elvárását, hogy Koszovó és Szerbia ne nyisson nagykövetséget Jeruzsálemben, vagyis hogy ne teljesítse a washingtoni szerződés erre vonatkozó pontját.

Balkán

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Közzététel:

2 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2021.06.30.

Írta

Egeresi Zoltán

?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Olvasási idő: 2 perc

Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak-Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia-Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.

Az olvasás folytatása

Diplomácia

SZIJJÁRTÓ MACEDÓNIÁBAN: Az élet visszatért a normalitás talajára, ezt bizonyítják a nemzeti stadionban rendezett teltházas mérkőzések is

Közzététel:

2 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2021.06.23.

Írta

BALK Hírek

?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

Olvasási idő: 2 perc

Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szökése ma már nem árnyékolja be Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolatait, amit Szijjártó Péter úgy fogalmazott meg, hogy „Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolataiban semmifajta politikai akadály nincsen”. Ennek újabb jele, hogy a kelet-macedóniai Stipben (Штип) a két ország külügyminisztere megnyitotta a magyar konzulátust. Stip egy ötvenezer lakosú város, amelynek több mint nyolcvan százaléka macedón. Érdekességként megemlíthető, hogy Stipben több mint kétezer vlach, és körülbelül fele ennyi török él. Magyarok nincsenek.

Az öndicséret, és minden más

A szalagátvágást a két külügyminiszter rövid beszéde előzte meg. A magyar külgazdasági és külügyminiszter megemlékezett arról, hogy Magyarország az „Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát hajtotta végre, amelynek nyomán elsőként tudta megnyitni gazdaságát, így az élet elsőként tért vissza a normalitás talajára, és ezt az is bizonyítja, hogy teltházas mérkőzéseket rendezhetett a nemzeti stadionban”.

Szijjártó Péter – aki alig több mint egy hónap alatt legalább háromszor találkozott Észak-Macedónia külügyminiszterével – hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok sikeresek a Nyugat-Balkánon, és hogy a magyar cégek észak-macedóniai sikeréhez szüksége kormányzati döntések is megszülettek. Ezek alapján a magyar Eximbank 115 millió eurós hitelkeretet biztosít a magyar és észak-macedón vállalatok együttműködéséhez.

Szijjártó szerint a stipi konzulátus kereskedelmi utak csomópontjában és komoly ipari központban nyílik meg.

Nem bíztuk a dolgot a véletlenre, hiszen a konzulátusunkat az észak-macedón kereskedelmi kamara elnöke vezeti, az ő személye, és általában a személyes jelenlét megteremtése nagy versenyelőnyt, és komoly lehetőségeket fog jelenteni a magyar vállalatok számara

– mondta Szijjártó, aki ezúttal is kitért az igencsak akadozó uniós bővítésre, és természetesen a migránskérdésre, szavai szerint ugyanis Magyarországnak a gazdasági együttműködés mellett nemzetbiztonsági érdeke is fűződik a Nyugat-Balkán integrációjához.

Ez az integrációs folyamat azonban fájdalmasan lassú. Az Európai Unió kezdi elveszíteni hitelét a bővítési folyamat tekintetében, és sajnos reális lehet annak a veszélye, hogy Nagy-Britannia után az Európai Unió elveszíti a Nyugat-Balkánt is, ha nem kapcsolunk eggyel magasabb sebességi fokozatba

– szögezte le Szijjártó, aki arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország kormánya mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát felgyorsítsa.

Ugyanakkor fontos biztonsági kérdés számunkra Észak-Macedónia megerősítése, az illegális migrációs nyomás ugyanis folyamatosan nő. Itt, az Önök déli határán is hetente legalább háromszáz illegális határátlépést detektálnak, ráadásul a NATO Afganisztánból történő kivonulása újabb illegális migrációs hullámokat indíthat meg Európa irányába. Nekünk – európai embereknek – az az érdekünk, hogy ezeket a migrációs hullámokat Európától a legtávolabb állítsuk meg

– állapította meg a magyar külgazdaság és külügyminiszter, aki szerint Magyarország számára éppen ezét számít biztonsági kérdésnek az Európai Unió bővítése a nyugat-balkáni országokkal, mert csak egy erős Nyugat-Balkán, és azon belül egy erős Észak-Macedónia tudja megállítani a migrációs hullámot.

Magyar szabadságharcosok

A stipi látogatás ürügyén a magyar külügyminiszter a Facebookon felidézte egy „történelmi beszédét”, amelyet egy akkor még macedóniai választási gyűlésen mondott.

Szijjártó hozzátette, hogy ma viszont egészen másért érkezett Macedóniába.

„Eddig is kiváló volt az együttműködés”

Bujar Osmani, Észak-Macedónia albán származású külügyminisztere örömmel nyugtázta, hogy magyar konzulátus nyílik Stipben, ami „tanúbizonyság a két ország barátsága mellett”.

Pár hónappal ezelőtt látogatásom volt Magyarországon, amikor drága kollégámmal, Péterrel megegyeztünk abban, hogy Magyarország Stipben konzulátust nyit. Ezt az elképzelést a későbbi találkozókon is megerősítettük

– nyilatkozta Osmani, aki szerint a Magyarországgal történő együttműködés „nemzeti érdek és nemzeti prioritás” Észak-Macedónia számára.

Észak-Macedónia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a „maihoz hasonló tevékenységek” elősegíthetik az „eddig is kiváló együttműködést tovább erősítését”, mivel Észak-Macedónia és Magyarország dinamikus együttműködést épít.