VIRTUÁLIS: Izrael és Koszovó az internet segítségével vette fel a diplomáciai kapcsolatokat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

 
Megvalósult a washingtoni szerződés egyik pontja, amely alapján Izrael és Koszovó felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Izrael ezzel véglegessé tette Koszovó függetlenségének elismerését, Koszovó pedig ezért cserébe Jeruzsálemben nyitja meg nagykövetségét. Szerbia nem örül az izraeli-koszovói diplomáciai kapcsolatok felvételének, és az arab világ sem ujjong azért, mert Koszovó Jeruzsálembe telepíti nagykövetségét. A pristinai vezetés ezzel az Európai Unió kérését is ignorálja.

Virtuális diplomácia

A diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos dokumentumokat Gabriel „Gabi” Ashkenazi izraeli és Meliza Haradinaj- Stublla koszovói külügyminiszter írta alá, egyikük Jeruzsálemben, másikuk Pristinában.

Ebből következik, hogy ez egy on-line diplomáciai elismerés volt. Izrael történelmében most fordult elő először, hogy a zsidó állam virtuálisan rendezte diplomáciai kapcsolatát egy másik országgal, de alighanem így van ez Koszovó esetében is.

A diplomáciai kapcsolatok Koszovóval történt rendezése előtt Izrael normalizálta viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Szudánnal és Marokkóval, ám ezek az országok nem ismerték el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Ashkenazi a virtuális ceremónia során kijelentette, hogy elfogadta Koszovó hivatalos kérését, miszerint a balkáni ország nagykövetségét Jeruzsálemben nyissák meg.

Az alkalmi ünnepség annak az emléktáblának a leleplezésével zárult, amelyet a koszovói nagykövetség jeruzsálemi nagykövetségének a bejáratánál helyeznek majd el.

Az Egyesült Államok és Guatemala után Koszovó a harmadik ország, amely Jeruzsálemben nyit nagykövetséget.

Izrael a washingtoni szerződés megkötéséig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mert attól tartott, hogy a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának példáját követhetnék a palesztinok is.

Aki örül, és aki nem

Az Izrael és Koszovó közötti diplomáciai kapcsolatok létesítését üdvözölte Vjosa Osmani ügyvivő koszovói elnök, aki szerint ezzel lehetővé válik az intézményes kapcsolatok szorosabbra fűzése a két ország között.

– Ezen a napon köszönetet mondunk az Amerikai Egyesült Államoknak az örök barátságukért, és jelentős hozzájárulásukért a diplomáciai kapcsolatok megteremtésében a két ország között

– írta a Twitteren a koszovói elnökasszony.

A párizsi látogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Belgrád egyáltalán nem örül a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének Izrael és Koszovó között, ami nem fogja pozitívan befolyásolni Szerbia kapcsolatait a zsidó állammal.

– Az eltelt hat hónapban erre számítani lehetett, ezért nem akartuk szeptember 4-én az albánokkal és az amerikaiakkal közösen aláírni a washingtoni szerződést. Izrael most úgy döntött, hogy (a Koszovót támogató) Amerika a legfontosabb számára. Ez nem lesz kimondottan jó hatással a kapcsolatainkra, és más perspektívákat nyit meg, amelyekről most nem szeretnék beszélni

– jelentette ki Vučić, aki szerint az Izraellel kötött diplomáciai rendezést követően egyetlen muszlim állam sem akarja elismerni majd Koszovó függetlenségét.

Az izraeli-koszovói aláírás mellett valószínűleg az Európai Unió sem megy el szó nélkül, nem is a diplomáciai kapcsolatok felvétele, hanem inkább a koszovói nagykövetség Jeruzsálembe történő kihelyezése miatt.

Az Európai Unió tavaly november közepén jelezte Belgrád és Pristina felé azt az elvárását, hogy Koszovó és Szerbia ne nyisson nagykövetséget Jeruzsálemben, vagyis hogy ne teljesítse a washingtoni szerződés erre vonatkozó pontját.