Diplomácia

VIRTUÁLIS: Izrael és Koszovó az internet segítségével vette fel a diplomáciai kapcsolatokat

Közzétéve:

3 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.02.01.

Írta

Varga Szilveszter

Megosztás

Add tovább!

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 2 perc

Megvalósult a washingtoni szerződés egyik pontja, amely alapján Izrael és Koszovó felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Izrael ezzel véglegessé tette Koszovó függetlenségének elismerését, Koszovó pedig ezért cserébe Jeruzsálemben nyitja meg nagykövetségét. Szerbia nem örül az izraeli-koszovói diplomáciai kapcsolatok felvételének, és az arab világ sem ujjong azért, mert Koszovó Jeruzsálembe telepíti nagykövetségét. A pristinai vezetés ezzel az Európai Unió kérését is ignorálja.

Virtuális diplomácia

A diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos dokumentumokat Gabriel “Gabi” Ashkenazi izraeli és Meliza Haradinaj- Stublla koszovói külügyminiszter írta alá, egyikük Jeruzsálemben, másikuk Pristinában.

Ebből következik, hogy ez egy on-line diplomáciai elismerés volt. Izrael történelmében most fordult elő először, hogy a zsidó állam virtuálisan rendezte diplomáciai kapcsolatát egy másik országgal, de alighanem így van ez Koszovó esetében is.

A diplomáciai kapcsolatok Koszovóval történt rendezése előtt Izrael normalizálta viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Szudánnal és Marokkóval, ám ezek az országok nem ismerték el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Ashkenazi a virtuális ceremónia során kijelentette, hogy elfogadta Koszovó hivatalos kérését, miszerint a balkáni ország nagykövetségét Jeruzsálemben nyissák meg.

Az alkalmi ünnepség annak az emléktáblának a leleplezésével zárult, amelyet a koszovói nagykövetség jeruzsálemi nagykövetségének a bejáratánál helyeznek majd el.

Az Egyesült Államok és Guatemala után Koszovó a harmadik ország, amely Jeruzsálemben nyit nagykövetséget.

Izrael a washingtoni szerződés megkötéséig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mert attól tartott, hogy a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának példáját követhetnék a palesztinok is.

Aki örül, és aki nem

Az Izrael és Koszovó közötti diplomáciai kapcsolatok létesítését üdvözölte Vjosa Osmani ügyvivő koszovói elnök, aki szerint ezzel lehetővé válik az intézményes kapcsolatok szorosabbra fűzése a két ország között.

– Ezen a napon köszönetet mondunk az Amerikai Egyesült Államoknak az örök barátságukért, és jelentős hozzájárulásukért a diplomáciai kapcsolatok megteremtésében a két ország között

– írta a Twitteren a koszovói elnökasszony.

A párizsi látogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Belgrád egyáltalán nem örül a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének Izrael és Koszovó között, ami nem fogja pozitívan befolyásolni Szerbia kapcsolatait a zsidó állammal.

– Az eltelt hat hónapban erre számítani lehetett, ezért nem akartuk szeptember 4-én az albánokkal és az amerikaiakkal közösen aláírni a washingtoni szerződést. Izrael most úgy döntött, hogy (a Koszovót támogató) Amerika a legfontosabb számára. Ez nem lesz kimondottan jó hatással a kapcsolatainkra, és más perspektívákat nyit meg, amelyekről most nem szeretnék beszélni

– jelentette ki Vučić, aki szerint az Izraellel kötött diplomáciai rendezést követően egyetlen muszlim állam sem akarja elismerni majd Koszovó függetlenségét.

Az izraeli-koszovói aláírás mellett valószínűleg az Európai Unió sem megy el szó nélkül, nem is a diplomáciai kapcsolatok felvétele, hanem inkább a koszovói nagykövetség Jeruzsálembe történő kihelyezése miatt.

Az Európai Unió tavaly november közepén jelezte Belgrád és Pristina felé azt az elvárását, hogy Koszovó és Szerbia ne nyisson nagykövetséget Jeruzsálemben, vagyis hogy ne teljesítse a washingtoni szerződés erre vonatkozó pontját.

Az olvasás folytatása

Ezt az oldalt ennyien látták: 7

Balkán

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Közzététel:

2 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2021.06.30.

Írta

Egeresi Zoltán

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 2 perc

Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak- Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia- Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia- Hercegovinára, Koszovóra, Észak- Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.