Diplomácia
VIRTUÁLIS: Izrael és Koszovó az internet segítségével vette fel a diplomáciai kapcsolatokat

Megvalósult a washingtoni szerződés egyik pontja, amely alapján Izrael és Koszovó felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Izrael ezzel véglegessé tette Koszovó függetlenségének elismerését, Koszovó pedig ezért cserébe Jeruzsálemben nyitja meg nagykövetségét. Szerbia nem örül az izraeli-koszovói diplomáciai kapcsolatok felvételének, és az arab világ sem ujjong azért, mert Koszovó Jeruzsálembe telepíti nagykövetségét. A pristinai vezetés ezzel az Európai Unió kérését is ignorálja.
Virtuális diplomácia
A diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos dokumentumokat Gabriel „Gabi” Ashkenazi izraeli és Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügyminiszter írta alá, egyikük Jeruzsálemben, másikuk Pristinában.
Ebből következik, hogy ez egy on-line diplomáciai elismerés volt. Izrael történelmében most fordult elő először, hogy a zsidó állam virtuálisan rendezte diplomáciai kapcsolatát egy másik országgal, de alighanem így van ez Koszovó esetében is.
A diplomáciai kapcsolatok Koszovóval történt rendezése előtt Izrael normalizálta viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Szudánnal és Marokkóval, ám ezek az országok nem ismerték el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.
Ashkenazi a virtuális ceremónia során kijelentette, hogy elfogadta Koszovó hivatalos kérését, miszerint a balkáni ország nagykövetségét Jeruzsálemben nyissák meg.
Az alkalmi ünnepség annak az emléktáblának a leleplezésével zárult, amelyet a koszovói nagykövetség jeruzsálemi nagykövetségének a bejáratánál helyeznek majd el.
Az Egyesült Államok és Guatemala után Koszovó a harmadik ország, amely Jeruzsálemben nyit nagykövetséget.
Izrael a washingtoni szerződés megkötéséig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mert attól tartott, hogy a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának példáját követhetnék a palesztinok is.
Aki örül, és aki nem
Az Izrael és Koszovó közötti diplomáciai kapcsolatok létesítését üdvözölte Vjosa Osmani ügyvivő koszovói elnök, aki szerint ezzel lehetővé válik az intézményes kapcsolatok szorosabbra fűzése a két ország között.
A párizsi látogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Belgrád egyáltalán nem örül a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének Izrael és Koszovó között, ami nem fogja pozitívan befolyásolni Szerbia kapcsolatait a zsidó állammal.
Az izraeli-koszovói aláírás mellett valószínűleg az Európai Unió sem megy el szó nélkül, nem is a diplomáciai kapcsolatok felvétele, hanem inkább a koszovói nagykövetség Jeruzsálembe történő kihelyezése miatt.
Az Európai Unió tavaly november közepén jelezte Belgrád és Pristina felé azt az elvárását, hogy Koszovó és Szerbia ne nyisson nagykövetséget Jeruzsálemben, vagyis hogy ne teljesítse a washingtoni szerződés erre vonatkozó pontját.

Balkán
SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak-Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia-Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).
A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.
A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.
A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.
A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.
A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.
Diplomácia
SZIJJÁRTÓ MACEDÓNIÁBAN: Az élet visszatért a normalitás talajára, ezt bizonyítják a nemzeti stadionban rendezett teltházas mérkőzések is

Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szökése ma már nem árnyékolja be Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolatait, amit Szijjártó Péter úgy fogalmazott meg, hogy „Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolataiban semmifajta politikai akadály nincsen”. Ennek újabb jele, hogy a kelet-macedóniai Stipben (Штип) a két ország külügyminisztere megnyitotta a magyar konzulátust. Stip egy ötvenezer lakosú város, amelynek több mint nyolcvan százaléka macedón. Érdekességként megemlíthető, hogy Stipben több mint kétezer vlach, és körülbelül fele ennyi török él. Magyarok nincsenek.
Az öndicséret, és minden más
A szalagátvágást a két külügyminiszter rövid beszéde előzte meg. A magyar külgazdasági és külügyminiszter megemlékezett arról, hogy Magyarország az „Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát hajtotta végre, amelynek nyomán elsőként tudta megnyitni gazdaságát, így az élet elsőként tért vissza a normalitás talajára, és ezt az is bizonyítja, hogy teltházas mérkőzéseket rendezhetett a nemzeti stadionban”.
Szijjártó Péter – aki alig több mint egy hónap alatt legalább háromszor találkozott Észak-Macedónia külügyminiszterével – hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok sikeresek a Nyugat-Balkánon, és hogy a magyar cégek észak-macedóniai sikeréhez szüksége kormányzati döntések is megszülettek. Ezek alapján a magyar Eximbank 115 millió eurós hitelkeretet biztosít a magyar és észak-macedón vállalatok együttműködéséhez.
Szijjártó szerint a stipi konzulátus kereskedelmi utak csomópontjában és komoly ipari központban nyílik meg.
– állapította meg a magyar külgazdaság és külügyminiszter, aki szerint Magyarország számára éppen ezét számít biztonsági kérdésnek az Európai Unió bővítése a nyugat-balkáni országokkal, mert csak egy erős Nyugat-Balkán, és azon belül egy erős Észak-Macedónia tudja megállítani a migrációs hullámot.
Magyar szabadságharcosok
A stipi látogatás ürügyén a magyar külügyminiszter a Facebookon felidézte egy „történelmi beszédét”, amelyet egy akkor még macedóniai választási gyűlésen mondott.
Szijjártó hozzátette, hogy ma viszont egészen másért érkezett Macedóniába.
„Eddig is kiváló volt az együttműködés”
Bujar Osmani, Észak-Macedónia albán származású külügyminisztere örömmel nyugtázta, hogy magyar konzulátus nyílik Stipben, ami „tanúbizonyság a két ország barátsága mellett”.
Észak-Macedónia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a „maihoz hasonló tevékenységek” elősegíthetik az „eddig is kiváló együttműködést tovább erősítését”, mivel Észak-Macedónia és Magyarország dinamikus együttműködést épít.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között