Vučić és Zelenszkij Belgrádban, nem lesz közös dróngyár

Zelenszkij látogatása gesztus Brüsszelnek, de ettől még nem nyílik meg az EU ajtaja Belgrád előtt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb elnök ismét támogatásáról biztosította Ukrajna területi integritását, miközben Kijev változatlanul nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ez történt amikor Aleksandar Vučić Belgrádban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt.

A tárgyalások gazdasági, energetikai és infrastrukturális ügyekre is kiterjedtek, de a találkozó legfontosabb üzenete talán az volt, hogy Belgrád egyre látványosabban próbál nyugat felé korrigálni, miközben az orosz kapcsolatokat sem dobja el.

Vučić látványosan fogadta Zelenszkijt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 8-án hivatalos látogatásra érkezett Szerbiába, ahol Aleksandar Vučić fogadta a Szerbia Palotája nevet viselő betonkolosszus előtt. A szerb elnöki hivatal előzetesen is megerősítette a vizitet, amely az utóbbi évek egyik politikailag legérdekesebb belgrádi találkozója.

A négyszemközti tárgyalás után a két delegáció is összeült, majd mezőgazdasági tonatkozású memorandumot írtak alá, és közös sajtótájékoztatót tartottak.

Feltűnő hasonlóság: a szerb elnöknek is van szép nagy földgömbje (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Vučić ismételten leszögezte, hogy Szerbia tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát és Ukrajna területi integritását. Cserébe külön megköszönte Kijevnek, hogy az továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Zelenszkij ugyanezt az összefüggést emelte ki: Ukrajna számára fontos, hogy partnerei tiszteletben tartsák határait, miközben Kijev álláspontja Koszovó ügyében változatlan marad.

A kölcsönös területi integritás hangsúlyozása így továbbra is a szerb–ukrán közeledés egyik legfontosabb alapja.

Korábbi cikk

Szerbia vállalná egy-két ukrán város újjáépítését

Több megfigyelő szerint az, hogy Vučić most látványosan fogadta Zelenszkijt, arra utal: Belgrád nem abból indul ki, hogy az ukrajnai háború rövidesen egyértelmű orosz győzelemmel ér véget.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Szerbia hátat fordít Moszkvának. Vučić maga is azt mondta, nem biztos abban, hogy a háború hamarosan véget ér, és inkább egy újabb nehéz télre számít.

Politikailag azonban nehéz nem észrevenni: hogy ha a szerb vezetés valóban úgy gondolná, hogy Ukrajna rövid időn belül elveszíti a háborút és politikai súlya összeomlik, kevésbé volna logikus most látványosan magas szintre emelni vele a kapcsolatokat.

Más-más sebességgel haladnak az EU felé

A találkozó egyértelmű üzenet lehetett az Európai Uniónak, bár maga a szerb elnök nem bízik abban, hogy hazája gyorsan uniós tag lehet, ellentétben Ukrajnával, amely mielőbb szeretne megnyitni minden fejezetet, hogy minél előbb beléphessen az uniós klubba.

Az EU az elmúlt időszakban egyre többször jelezte, hogy Szerbia európai integrációjának üteme nemcsak technikai kérdés, hanem politikai reformoktól, jogállamisági előrelépéstől és külpolitikai igazodástól is függ. A 2025-ös bizottsági országjelentés továbbra is stratégiai célnak nevezte Szerbia tagságát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez erős politikai akaratra és reformokra van szükség.

Kapcsolódó cikk

Mindenki aláírta a Kijevi Nyilatkozatot – kivéve Vučićot

Az sem mellékes, hogy 2026 nyarán az uniós intézmények továbbra is külön foglalkoztak a Szerbia számára fontos 3. klaszter megnyitásának feltételeivel. Júliusban a Tanács munkacsoportjai ismét napirendre vették a szerb fejleményeket és a klaszterhez tartozó tárgyalási fejezeteket.

A Zelenszkij-látogatás ezért mindenképpen jól mutat Brüsszel felé, és azt jelzi, hogy Szerbia nem akar teljesen Moszkva oldalára sodródni, miközben továbbra is képes együttműködni Ukrajnával.

Ez azonban aligha jelenti azt, hogy a régóta várt újabb tárgyalási klaszter vagy fejezet automatikusan megnyílik. Egyetlen látványos külpolitikai gesztus nem írja felül a jogállamisággal, médiával, választási feltételekkel vagy külpolitikai igazodással kapcsolatos uniós kifogásokat.

Katonai együttműködés majd a háború után

Vučić szerint a két ország kereskedelmi forgalma tavaly mintegy 450 millió dollár volt, az idei első hat hónapban pedig már elérte a 321 milliót. Szerbia főként vasércet importál Ukrajnából, de Belgrád nagyobb együttműködést szeretne a mezőgazdaságban, az energetikában és az infrastruktúrában is.

A szerb elnök külön kiemelte az ukrán vasúti infrastruktúrát, amely szerinte olyan tapasztalatokat kínál, amelyekből Szerbia is tanulhat.

Zelenszkij a háború után az ukrajnai újjáépítésbe is bevonná a szerb vállalatokat, és gyorsítani szeretné a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás előkészítését.

Related Content

Szerbia és Ukrajna közösen gyárt drónokat emírségi pénzből?

Michael Martens, a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója a sajtótájékoztatón rákérdezett a katonai együttműködésre is. Vučić azt mondta, hogy a mostani tárgyalásokon nem volt szó katonai együttműködésről, és hozzátette: ez a háború befejezése után kerülhet terítékre, de az már más kérdés.

A szerb elnök ugyanakkor odaszúrt egyet Martensnek azzal a megjegyzéssel, hogy szeptemberben megnyílik egy szerbiai dróngyár, de azt nem az ukránokkal, hanem az izraeliekkel hozzák létre, ami utalás a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent feltételezésre, hogy Izrael után a szerbek az ukránokkal is közösen gyártanának drónokat.

Ez természetesen nem zárja ki, hogy később ukrán–szerb hadiipari együttműködés is kialakuljon, de a mostani látogatás után ebből nem lett hivatalos bejelentés.

Orbán bukása után Putyinnak Vučić maradt

A szerb külpolitika lassú súlyponteltolódása ennél szélesebb folyamatba illeszkedik.

Szerbia továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és a szerb belpolitikában az oroszbarát érzelmek ma is rendkívül erősek, Moszkva mozgástere azonban szűkülni látszik, Putyin neve jóformán el sem hangzott a találkozó során.

Oroszország gazdaságilag és diplomáciailag jóval elszigeteltebb, mint a háború előtt, miközben Szerbiának az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi és befektetési partnere.

Ebben a helyzetben egyre inkább úgy tűnik, hogy Putyinnak nagyobb szüksége van Vučićra mint egyik utolsó európai politikai partnerére, mint Vučićnak Putyinra.

Ez nagyobb mozgásteret ad Belgrádnak ahhoz, hogy Kijevvel, Washingtonnal és Brüsszellel is javítsa kapcsolatait anélkül, hogy azonnal szakítania kellene Moszkvával.

A szerb elnök az utóbbi időben folytatott diplomácia tevékenysége során általában kiteteti az uniós zászlót is, amely a jelen esetben kisebb volt, mint az ukrán és a szerb zászló (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Szerb Haladó Párt a következő választási kampányban hirtelen nyugatbarát retorikára vált. Éppen ellenkezőleg.

A szerb kormánypárt pontosan tudja, hogy saját választótáborának jelentős része erősen oroszbarát, és a Nyugattal szembeni bizalmatlanság továbbra is könnyen mozgósítható politikai erőforrás.

Így előállhat az a már jól ismert szerb kettősség, hogy Vučić külpolitikailag egyre inkább Washington és Brüsszel felé mozog, miközben odahaza a kampánygépezet továbbra is Moszkvát, Putyint és a hagyományos szerb–orosz barátságot kínálja a választóknak.

Zelenszkij belgrádi látogatása ezért valóban új fejezet lehet a kétoldalú kapcsolatokban, csak nem feltétlenül abban az értelemben, hogy Szerbia oldalt választott. Inkább abban, hogy Vučić megint megpróbálta bebizonyítani: hogy még mindig több széken képes egyszerre ülni.

English Summary

Ukrainian President Volodymyr Zelenskyy’s visit to Belgrade highlighted Serbia’s increasingly complex geopolitical balancing act. President Aleksandar Vučić reaffirmed Serbia’s support for Ukraine’s territorial integrity, while Zelenskyy reiterated that Kyiv’s position on Kosovo remains unchanged. The two leaders also discussed trade, energy, infrastructure, reconstruction and Serbia and Ukraine’s respective paths toward the European Union.

Beyond the official agenda, the meeting sent a broader political signal. By giving Zelenskyy a high-profile reception, Belgrade demonstrated that it does not appear to be preparing for an imminent Ukrainian defeat or a decisive Russian victory. At the same time, the visit can be interpreted as a gesture toward Brussels at a moment when Serbia faces growing criticism over its democratic standards, foreign-policy alignment and increasingly uncertain European trajectory. The meeting alone, however, is unlikely to unlock the next stage of Serbia’s stalled EU accession negotiations.

Kapcsolódó cikk

Excluding Ukraine, Serbia is arming itself the most among European countries

Vučić denied that military cooperation with Ukraine was discussed, while noting that such cooperation could become a different matter after the war. He also responded to reports about possible Serbian-Ukrainian drone production by announcing that Serbia will open a drone factory with Israeli partners in September.

The wider picture suggests a gradual shift in Serbia’s room for manoeuvre. An increasingly isolated and weakened Russia arguably needs Vučić as one of its remaining European partners more than Belgrade needs Moscow. This gives Serbia greater freedom to deepen relations with Kyiv, Washington and Brussels without formally breaking with Russia. Yet this foreign-policy adjustment does not necessarily mean a similar change at home. With Serbian elections approaching, Vučić’s ruling camp may still rely heavily on pro-Russian sentiment and anti-Western rhetoric to mobilise its electorate.

Zelenskyy’s visit therefore marks a new chapter in Serbian-Ukrainian relations, but not necessarily because Serbia has chosen sides. Rather, it demonstrates that Vučić is still attempting to maintain his familiar strategy of balancing between competing geopolitical camps.

English Keywords

Serbia–Ukraine relations, Volodymyr Zelenskyy, Aleksandar Vučić, Zelenskyy in Belgrade, Serbia and Ukraine, Serbia–Russia relations, Vladimir Putin, Kosovo, Serbian foreign policy, EU integration, Serbia EU accession, Serbian defence industry, drone production, Serbia–Ukraine cooperation, geopolitics