Nemcsak kőolajat finomítanak Fiumeben, jön az ipari hidrogéntermelés is

Fiumében indul a zöldhidrogén-korszak, miközben a németek már „sütőporban” szállítanák le a hidrogént

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A fiumei (Rijeka) olajfinomítóban egyre erőteljesebben rajzolódnak ki az első horvát ipari zöldhidrogén-üzem körvonalai, amellyel a hidrogén előállítása új szakaszba lép Horvátországban. Az erőmű évente mintegy 1500 tonna zöld hidrogént állíthat elő, építésével párhuzamosan, a napelemes erőművek is létesültek. Ezek a hidrogéntermelés mellett részben az olajfinomító energiaigényeit is kielégítik.

Ezzel az INA elsőként indítja el az ipari szintű zöldhidrogén termelést Horvátországban. Ez az egyik stratégiailag legfontosabb energia- és ipari vállalkozás az országban, amellyel a vállalat új szakaszt nyit a környezetkímélő energiaforrásokra való áttérés érdekében.

Hidrogén előállítása: ez lesz az első ilyen üzem Horvátországban

A szokásos hidrogéntermelési módszerrel ellentétben (földgázból nyerik ki) itt a folyamat kizárólag megújuló forrásokból származó villamos energiával működik. Ez az egyik oka annak, hogy a hidrogén egyre inkább úgy szerepel az európai energiastratégiákban, mint a közlekedési és ipari szektor szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló kevés lehetséges megoldás egyike.

Ezzel a befektetéssel az INA az elsők között vezeti be a horvát piacra az új energiaforrást. A megtermelt hidrogént elsősorban közlekedési- és ipari felhasználásra szánják, de szükség esetén a finomító üzemanyag-termeléséhez is felhasználják.

Kapcsolódó cikk

Nem tankokkal, hanem hidrogénnel lehetne független Európa

A beruházás értéke meghaladja a 60 millió eurót. Horvátország első ipari és egyben legnagyobb ilyen jellegű üzemének szíve egy 10 MW-os elektrolízis berendezés. A megújuló forrásokból – naperőművekből – származó villamos energiát használva fogja kinyerni a hidrogént a vízből, anélkül, hogy széndioxidot bocsátana ki.

Az éves 1500 tonnás termelési kapacitást biztosító energiát a szomszédos 11 MW kapacitású naperőművek biztosítják, amelyek építése június végén fejeződött be. Ezzel az INA teljesítette az első szerződéses kötelezettségeit is, amelyek a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv 15 millió eurós társfinanszírozásával kapcsolatosak. A végső tesztek következnek, az elektrolízis berendezés telepítése 2026 végére várható.

„A zöld hidrogén jelentősen csökkentheti a széndioxid kibocsátást a közlekedésben és az iparban – becsléseink szerint ennek a projektnek az éves hatása körülbelül ötezer jármű az utakról való eltávolításának felelne meg” – mondta Dalibor Sokolović, az INA Új és Fenntartható Vállalkozásokért felelős igazgatója.

Ehhez hozzátette, hogy „a beruházás jelentősége túlmutat a széndioxid csökkentésén: és ez hozzájárul Horvátország energiabiztonságához és egy új iparág építésének kezdetét jelzi, amely hosszú távon erősíti a horvát gazdaság ellenálló képességét és versenyképességét”.

Az első zöld hidrogén mennyiségek várhatóan 2027-re kerülnek leszállításra. A fiumei üzem a horvát nemzeti energiastratégiákra épít, de ugyanakkor illeszkedik a MOL Group alacsony széndioxid-kibocsátású stratégiájába és a Shape Tomorrow 2030+ elnevezésű programjába.

Most ugrik a majom a vízbe

Kedves barátaim! A mai újságírás egyik rákfenéje, hogy senki sem ér rá semmire, nem magyarázza el az olvasónak az ún. „nagy képet”. Pedig éppen ezen kellene lovagolni, mert ennek hiányában nem lehet felvázolni azokat a folyamatokat, amelyek formálják a világunkat. Mert nem minden politika, meztelen ruha, vagy egyéb klickbait.

A nagy káoszban szinte mindenkinek elkerülte a figyelmét, hogy a németek egy forradalmi áttörést hajtottak végre a hidrogénszállítás/tárolás területén, azaz éppen az egész hidrogén-sztori eddig leggyengébb pontján.

Ez év májusában az AKROS Energy hivatalosan megnyitotta hidrogén kálium-bikarbónátban történő kémiai tárolására szolgáló kísérleti üzemét a Laage-i H2APEX telephelyén, a balti Rostock kikötő közelében.

A ReGas projektek lehetővé teszik, hogy a vállalatok és az önkormányzatok gyorsan és egyszerűen hozzájussanak a zöld hidrogénhez (Forrás: Hydrogen Germany)

Az ünnepség – amelyen az ipari partnerek, az Evonik és a Siemens, valamint a közpénzzel támogatott FormaPort ReGas projekt vett részt – a vállalat jelezte az átmenetét a technológiai fejlesztésből a piacra lépésre.

„Haladjon a korral, süssön Váncza sütőporral!”

Az elképzelés megtévesztően egyszerű: ahelyett, hogy hidrogént nyomástartó edényekbe pumpálnák, vagy speciális csővezetékeken szállítanák, inkább vegyileg lekötik, hidrogén kálium-bikarbónáttá alakítva, amelyet hagyományos tömeges logisztikával lehet szállítani és tárolni — hogy a használat helyén ezt kinyerjék.

A sütőpor úgy kerül a képbe, hogy a kálium-bikarbónát a sütőpor egyik fő összetevője.

Kapcsolódó cikk

Óh, hidrogén, te drága! Nulla égéstermék, csak tiszta víz

A kísérleti üzem szívében egy 40 láb (12.192 méter) hosszú konténerbe integrált átalakítási rendszer található. Az acélreaktorok belsejében a vállalat szabadalmaztatott katalizátora található. A kálium-bikarbonátot (KHCO₃) — ugyanazt a vegyületet, amelyet az iparban széles körben használnak sütőporként — vizes oldatként vezetik át a reaktoron, miközben ebbe hidrogént vezetnek be.

Egy katalizált hidrogénezési reakció köti meg a hidrogént egy új sóvá, a kálium formiátummá alakítva (KCOOH). A hidrogénnel „feltöltött” só stabil, nem mérgező és korlátlan ideig tárolható. A felhasználási helyen ugyanezt a kémiai anyagot fordítva futtatják, hogy a hidrogént igény szerint felszabadítsák.

Mind a káliumbikarbonát, mind káliumformiát nem mérgező, nem gyúlékony és környezetbarát. Ha szállítási incidens történik – mondjuk elsüllyed egy ilyesmit szállító hajó –, ennek következménye gyakorlatilag nulla. A só egyszerűen feloldódik a vízben, ártalmatlan az emberekre, a tengeri élővilágra és ökoszisztémákra.

Szóval a hidrogént ezután úgy lehet szállítani, mint bármilyen más folyadékot, vizet, tejet stb. Közúton, vasúton, vízen, beleértve a folyami uszályokat is, közvetlenül a fogyasztóhoz, az erőművekhez, üzemanyag elosztókhoz, valós alapot biztosítva a hidrogén alapú gazdasághoz.

Mint ezt már néhányszor említettem, lehet Európa megússza ezt a nagy válságot is.