Kurti: Az UÇK vezetőit nem a koszovói nép ítélte el

A hágai döntés újraélesztette az UÇK iránti "nosztalgiát", kérdés azonban, hogy mit jelent ma a szervezet öröksége?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Albin Kurti szerint elfogadhatatlan igazságtalanság a Hashim Thaçi és három egykori UÇK-vezető ellen Hágában kiszabott összesen 81 év szabadságvesztés. A koszovói miniszterelnök azt ígérte, hogy kormánya a fellebbezés során is támogatja őket.

Az ítélet másnapján Pristinában folytatódtak a tiltakozások, a diákok igazságot követeltek az egykori parancsnokoknak, a főváros oktatási igazgatósága pedig azt kérte az iskoláktól, hogy a koszovói zászló mellé az UÇK lobogóját is tegyék ki.

Az ítélet nem tükrözi a koszovói nép akaratát

Kurti erősen vitatja a Hashim Thaçi, Kadri Veseli, Rexhep Selimi és Jakup Krasniqi ügyében született elsőfokú ítéletet. A koszovói miniszterelnök szerdai videóüzenetében azt állította, hogy a négy egykori UÇK-vezető elítélése nem tükrözi a koszovói nép akaratát.

Nyilatkozatában elfogadhatatlan igazságtalanságnak, súlyos és káros büntetésnek nevezte az ítéletet. Úgy fogalmazott, hogy bár azt formálisan Koszovó népének nevében hirdették ki, ezt az általa üres formulának nevezett fordulatot nem szabad összetéveszteni a nép tényleges akaratával.

Kapcsolódó cikk

Elítélték a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt vezetőit

A koszovói miniszterelnök követelte, hogy a döntést a fellebbviteli eljárásban minél előbb változtassák meg.

A miniszterelnök egyben támogatásáról biztosította az elítéltek családjait és egykori harcostársait, és közölte, hogy a koszovói kormány a fellebbezés során is segíti Thaçit és társait, ami egyértelműen azt jelenti, hogy kiáll a háborús bűnökért még nem jogerősen elítélt személyek mellett.

A Különleges Törvényszék első fokon Hashim Thaçit és Jakup Krasniqit 25-25, Kadri Veselit 18, Rexhep Selimit pedig 13 év szabadságvesztésre ítélte háborús bűncselekmények miatt.

Albin Kurti szerint az UÇK-t nem lehet az ítélettel együtt elítélni

Kurti beszédének azonban nem a négy politikus jogi védelme volt a legfontosabb része, hanem a Koszovói Felszabadítási Hadsereg megítélése, ezért az UÇK egész történelmi szerepét igyekezett leválasztani arról, amiért egykori vezetőit most elítélték.

A koszovói miniszterelnök szerint az UÇK nem azért született, mert a koszovói albánok háborút akartak, hanem azért, mert egy elnyomott, saját fennmaradását veszélyben érző nép szabadságot keresett.

Pristina főterén kivetítőn nézték az emberek az ítélethirdetés, de nem akartak hinni a szemüknek és a fülüknek

Ennek háttereként Kurti felsorolta Koszovó autonómiájának felszámolását, az albánok kiszorítását az intézményekből, munkahelyeik elvesztését, az iskolákból és az egyetemről történő kizárásokat, valamint a bebörtönzéseket, kínzásokat és gyilkosságokat. Beszédében a mészárlásokat, települések felégetését és emberek százezreinek elűzését is felidézte.

Kurti ebből azt a következtetést vonta le, hogy az UÇK fegyveres ellenállását nem lehet a létrejöttéhez vezető történelmi körülményektől elszakítva megítélni, ami világos utalás a fegyveres harcot kiváltó általános szerb elnyomásra.

Kurti végül világossá tette, hogy Hágában meghatározott vádakról és cselekményekről született ítélet, nem pedig arról, hogy miért jött létre az UÇK. A szervezet felszabadító szerepét szerinte a mostani ítélet nem teheti semmissé.

Az utca is választ vár

A politikai reakciókkal párhuzamosan Pristinában az utcán folytatódott a tiltakozás.

Az UÇK veteránszervezetének egykori alelnöke, Nasim Haradinaj szerint a kormány épületénél összegyűlt tüntetők mindenekelőtt világos állásfoglalást várnak az állami intézményektől.

Haradinaj szerint a koszovóiak azért szavaztak bizalmat a politikusaiknak – a miniszterelnöktől a parlamenti képviselőkig –, hogy azok ilyen helyzetekben is választ adjanak arra, merre tovább.

Az UCK létrejötte válasz volt a miloševići időkben elviselhetetlenné vált szerb elnyomásra. A hágai ítélet sérti a koszovói albánok igazságérzetét, és hatalmas „PR-értéke van” a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tekintetében azoknak a koszovói albán fiataloknak a körében, akik akkor még nem is éltek (Forrás: X platform)

Csütörtökön több száz diák gyűlt össze a pristinai Skanderbeg téren. Thaçi, Veseli, Krasniqi és Selimi nevét skandálták, miközben az egykori UÇK-vezetők számára igazságot követeltek.

A kormány épületénél eközben megerősítették a rendőri jelenlétet. Az előző napi tiltakozásokon az EULEX és a kormány épületét is kövekkel dobálták meg, ami miatt őrizetbe vételekre is sor került.

Az UÇK zászlaja az iskolákra is kikerülhet

A reakció azonban már nem korlátozódik kizárólag a politikára és az utcai demonstrációkra.

Arian Elshani, Pristina oktatási igazgatója csütörtökön arra kérte a főváros valamennyi állami oktatási intézményét, hogy Koszovó zászlaja mellett az UÇK lobogóját is helyezzék el az iskolák főbejáratánál.

„Boldog függetlenséget” – ez volt olvasható 2008-ban sokfelé Koszovó albánok lakta területén, miközben a szerbek akkor is Putyin képe alatt piacoztak. A riportfilm az akkori Hír Televízió, valamint Budán Viktor operatőr és Tímár Szabolcs vágó segítségével készült. A videó 7-8 másodperces fekete képernyő után indul, megszólal benne Hashim Thaçi is

Elshani azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az UÇK elválaszthatatlan része Koszovó felszabadításától, és harca, valamint áldozatvállalása az ország közelmúltjának fontos fejezete.

Az oktatási igazgató szerint az iskola nem csak az ismeretek átadásának helye, hanem az a hely is, ahol a következő nemzedékek történelmi és állampolgári emlékezete kialakul. Az igazgatóság ezért egységes és méltó módon szeretné kihelyeztetni az UÇK zászlaját a pristinai közintézményekre.

Megszüntetnék a Különleges Törvényszéket

Koszovóban közben a Thaçi által alapított Koszovói Demokrata Párton (PDK) belül már azon gondolkodnak, hogy milyen politikai és jogi lépések következhetnek.

Bedri Hamza pártelnök azt mondta, minden demokratikus és törvényes lehetőséget megvizsgálnak, és azt sem zárta ki, hogy pártja kezdeményezi a Különleges Törvényszék megszüntetését.

Vlora Çitaku PDK-s képviselő gyors és intézményes állami reakciót sürgetett. Saját értékelése szerint az ítélet szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a védelem munkáját és olyan tanúk vallomásait, mint Wesley Clark vagy James Rubin.

Koszovóban az ítélet felveti azt a kérdést is, hogyan viszonyuljon az állam saját alapításának egyik központi mozzanatához, amelyet egyes vélemények szerint a hágai ítélet erősen megtépáz.

Az ítélet hullámai Albániát is elérték. Az albán Demokrata Párt képviselői UÇK-jelvénnyel a ruhájukon jelentek meg a parlament ülésén.

Niko Peleshi házelnök fájdalmasnak nevezte a hágai döntést, nemcsak Koszovó, hanem az albán nemzeti történelem szempontjából is. Bejelentette, hogy az albániai parlament nyilatkozatban kíván állást foglalni az ügyben.