Vučić választást írt ki, Dodik pedig Jeruzsálemben lett „hadzsia”

Választás Szerbiában, hadzsia Jeruzsálemben, Mladić pedig még a sírjából sem hagyja békén a Balkánt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miközben Aleksandar Vučić szerb elnök az előrehozott parlamenti választások kiírásakor arra kérte a politikai szereplőket, hogy kerüljék az erőszakot, és a választópolgárok valódi problémáival foglalkozzanak, a térség politikai napirendjét továbbra is Ratko Mladić temetése, az azt övező nacionalista megnyilvánulások és az ezekből kibontakozó diplomáciai konfliktusok uralják.

Az egyik legkülönösebb fordulatról Milorad Dodik gondoskodott. A boszniai szerb Független Szociáldemokrata Párt (SNSD) elnöke a Ratko Mladić belgrádi temetésén való részvétel után Jeruzsálemben utazott, ahol felkereste a Szent Sírt. A Jeruzsálemi Patriarchátustól zarándokoklevelet kapott, amellyel a pravoszláv hagyomány szerint hadzsia (hadžija), vagyis a Szentföldet megjárt zarándok címre vált jogosulttá.

A „hadzsia” kifejezéshez a Balkánon ma elsősorban a mekkai zarándoklatot teljesítő muszlimokkal társítják, de az oszmán korszak óta a pravoszláv keresztény hagyományban is használják a Szentföldet megjárt zarándokokra.

Marko Romić, a Republika Srpska elnöki főtitkára Dodik jeruzsálemi zarándoklatot már jóval korábban többnek nevezte személyes vallási aktusnál. Szerinte ez elismerés a Republika Srpska számára, egyúttal pedig a Jeruzsálem és a pravoszláv világ közötti mély kapcsolatoknak a bizonyítéka.

Milorad Dodik Jeruzsálemben lett hadzsia

Dodik Ana Trišić-Babićtyal, korábbi ügyvivő boszniai szerb elnökkel és az előbb említett Marko Romićtyal indult Izraelbe, miután Belgrádban részt vett a háborús bűnökért és a srebrenicai népirtásért jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ratko Mladić temetésén.

Az izraeli kiruccanásra alig néhány nappal azt követően került sor, hogy egy izraeli küldöttség Banja Lukában járt.

Kapcsolódó cikk

Dodik szerint a szerbek és a zsidók együtt szenvedtek

A boszniai szerb zarándokok útközben Athénban találkoztak Dragan Vukovićtyal, Bosznia-Hercegovina görögországi nagykövetével is, akit a boszniai szerb nemzeti kvótából jelöltek nagykövetnek. Dodik közlése szerint a találkozón egyebek mellett Görögország és Izrael katonai együttműködéséről beszéltek.

A delegáció izraeli látogatásának hivatalos apropója Simon Peresz egykori izraeli államfő és miniszterelnök halálának közelgő tizedik évfordulója.

Dodik izraeli állami tisztségviselőkkel is találkozik, és előzetes közlése szerint III. Theophilosz jeruzsálemi pátriárkával is tárgyal, és együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Republika Srpska és az Izrael közötti gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében.

Közben feljelentések érkeznek az RTRS ellen

Amíg Dodik Jeruzsálemben tartózkodik, Bosznia-Hercegovinában tovább gyűrűzik a Mladić temetése körüli botrány.

Igor Stojanović, a Bosznia-hercegovinai Föderáció alelnöke feljelentést tett a Republika Srpska közszolgálati televíziója, az RTRS felelősei ellen. Stojanović szerint felmerül a faji és vallási gyűlölet, megosztottság és intolerancia szításának gyanúja, ezért azt várja az ügyészségtől, hogy vizsgálja meg a Mladić halálával és temetésével kapcsolatos egész napos műsorfolyamot.

Igor Stojanović a Bosznia-Hercegovinai Ügyészség székháza előtt (Forrás: Klix)

Stojanović szerint egy közszolgálati médium nem mutathat be hősként jogerősen elítélt háborús bűnösöket.

A népirtás áldozatait és tanúit tömörítő szervezet, valamint a Srebrenicai és Žepai Enklávék Anyáinak Mozgalma ugyancsak panaszt tett az RTRS ellen a boszniai médiahatóságnál és az állami ügyészségnél.

A szervezetek azt állítják, hogy az RTRS tudósításaiban rendszeresen háttérbe szorította vagy elhagyta Mladić jogerős ítéletét, miközben olyan pozitív megjelöléseket használt vele kapcsolatban, mint a „tábornok”, a „hős” vagy a „védelem szimbóluma”.

Azt is kifogásolják, hogy szerintük a televízió megfelelő szerkesztői elhatárolódás nélkül közvetített a srebrenicai népirtást relativizáló kijelentéseket.

Hogy ezek a kifogások büntetőjogi vagy médiaszabályozási következményekkel járnak-e, arról az illetékes boszniai intézményeknek kell dönteniük.

Čović is megszólalt: Srebrenicát népirtásnak nevezte

Hosszú hallgatás után Dragan Čović, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) szinte örökös vezetője végül megszólalt Ratko Mladić belgrádi búcsúztatása és az elítélt háborús bűnös dicsőítése ügyében is, de igencsak mellébeszélt a válaszában.

Čović a grabovicai vérengzés évfordulóján szélesebb összefüggésbe helyezte a kérdést. Grabovica egy hercegovinai falu Jablanica közelében, ahol 1993. szeptember 8–án és 9-én a Bosznia-hercegovinai Köztársaság Hadseregének (ARBiH) tagjai horvát civileket öltek meg. Čović szerint Bosznia-Hercegovina addig nem válhat normális, európai és civilizált társadalommá, amíg nem számol el saját múltjával.

Végre megszólalt Dragan Čović, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség vezetője is, aki azonban nyilvánosan nem konfrontálódott Milorad Dodikkal (Forrás: Klix)

Čović hangsúlyozta, hogy Grabovicából megfogalmazott üzenete más vérengzések helyszíneire is vonatkozik, és külön kitért Srebrenicára.

„Ugyanez vonatkozik minden más vérengzés helyszínére, így Srebrenicára is, ahol népirtás történt. Együtt érzek minden anyával, így a srebrenicai anyákkal is, amikor erről a bűncselekményről, illetve népirtásról beszélünk.”

Čović szerint minden háború legnagyobb áldozatai között vannak az anyák és a nők, akik többnyire nem viseltek egyenruhát és nem fogtak fegyvert, a háborúk okozta szenvedés jelentős részét mégis nekik kellett elviselniük.

Úgy fogalmazott, meg kell érteni minden anyát, aki elvesztett hozzátartozóját gyászolja, Bosznia-Hercegovina pedig mindaddig „a múlt sarába temetve” marad, amíg nem képes tisztázni saját viszonyát a háborús múlthoz.

Čovićot arról is megkérdezték, miként viszonyul a háborús bűnösök dicsőítésének büntetéséhez. Erre azt válaszolta, hogy szerinte a bosznia-hercegovinai büntetőtörvény egyértelmű, és nincs szükség további szabályokra.

„Ez jogállam kérdése: vagy tiszteletben tartjuk, vagy nem. A törvény nagyon pontosan meghatározza, hogyan kell viszonyulnunk a bűncselekményekhez.”

Čović tehát megtörte a Mladić temetése óta tartó hallgatását, bár válaszában nem közvetlenül Dodikot támadta, akivel hosszú évek óta szoros politikai együttműködést tart fenn Bosznia-Hercegovinában, ugyanakkor egyértelműen népirtásnak nevezte a Srebrenicában történteket, ami jelentősen eltér a boszniai szerb vezér álláspontjától.