Connect with us

Szerbia

Szerbia csatlakozott a Krími Platformhoz, ez lehet, hogy jól hangzik, de nem igaz

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Krími Platform
A Reuters félretájékoztatása alapján a Visegrád 24 is azt emelte ki az X-platformon, hogy Szerbia is csatlakozott a Krími Platformhoz - ami lehet, hogy jól hangzik, de nem igaz (Forrás: X-platform, Visegrád 24)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Ivica Dačić közölte, hogy Szerbia nem csatlakozott a Krími Platformhoz. A szerb külügyminiszter erről a belgrádi Pink Televízióban beszélt, és manipulációnak nevezte az ezzel kapcsolatos sajtójelentéseket, és most igaza volt. Ana Brnabić szerb miniszterelnök augusztus 23-án online kapcsolódott be a Krími Platform ülésébe. A BALK akkor megjegyezte, hogy Brnabić többé-kevésbé azt a korábbi szerb álláspontot képviselte, hogy támogatják ugyan Ukrajna területi integritását, viszont nem vezetnek be szankciókat Moszkvával szemben. Ezt mondta el most szinte szó szerint Dačić is.

Nem ejtette ki Oroszország nevét

Ana Brnabić szerb miniszterelnök augusztus 23-án kijelentette, hogy Szerbia “nem értéksemleges”, hozzátéve, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

Az Ukrainska Pravda beszámolója szerint a szerb miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szerbia ezt az álláspontot következetesen képviseli a nemzetközi szervezetekben.

Némi iróniával jegyeztük meg akkor, hogy Brnabić mindezt azzal a megállapítással tetézte, hogy Szerbia Ukrajna “igazi barátja”, ha ez egyáltalán ilyen formában elhangzott a találkozón.

Több egybehangzó beszámoló szerint a szerb miniszterelnök arról viszont beszélt, hogy Szerbia humanitárius segélyeket küld Ukrajnának, és kész bekapcsolódni Ukrajna háborút követő újjáépítésébe, amire a szerb elnök is tett némi utalást, miután Athénban megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az Ukrainska Pravda beszámolójában ugyanakkor megjegyezte, hogy Brnabić beszédében egyetlen alkalommal sem említette közvetlenül Oroszországot, vagyis egyetlen alkalommal sem ejtette ki Oroszország nevét.

A Reuters “túllihegte” a Krími Platformot

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az augusztus 23-i csúcstalálkozó megnyitóján azzal jelentette be Ana Brnabić online beszédét, hogy Szerbia idén először csatlakozik a csúcstalálkozóhoz, amelyet a Krími Platform keretében rendeztek meg.

Az Ukrainska Pravda külön megjegyezte, hogy az idei csúcstalálkozón nem csak az aláírók vettek részt, miután az ukrán külügyminisztérium szándékosan nagyon ambiciózussá tette a deklaráció szövegét, így a résztvevő országok közül többen nem támogatták a nyilatkozatot.

A Reuterst azonban mindez nem zavarta, mert mindennek ellenére azt írta, hogy Szerbia szerdán csatlakozott a Krím visszacsatolásáról szóló, Ukrajna által vezetett platformhoz, jelezve, hogy eltávolodik Oroszországtól, történelmi szövetségesétől és egyetlen földgázszállítójától.

A brit kollégák tehát némileg túllihegték a történetet a “szerb csatlakozást” illetően. A Reuters jelentése szerb nyelven aztán az Amerika Hangja által köszönt vissza Belgrádban, amit már Ivica Dačić is megértett, és így reagált is rá.

Dačić úgy fogalmazott, hogy “előfordulnak manipulációk a Krími Platformmal kapcsolatban, amelyhez Szerbia állítólag csatlakozott”.

A szerb külügyér megjegyezte, hogy Brnabić miniszterelnök hang- és videoüzenettel vett részt a találkozó munkájában, de ezzel kapcsolatban pontosította, hogy “szerb részről nem támogatták és nem fogadták el a Krími Platform szövegét, mert az túlmegy a számukra elfogadható kereteken”.

Azt nem tudjuk megállapítani, hogy a Reuters részéről csak rosszul értelmezték a helyzetet, vagy netalán manipuláció történt, arról pedig fogalmunk sincs, hogy ha az utóbbiról van szó, akkor a manipulációt ki kezdeményezhette, az viszont biztos, hogy a nyugati fülnek ezt könnyű volt elhinni, merthogy Nyugaton már régóta éppen ezt szerették volna hallani.

Krími Platform

Ha ez szarkazmus, kiváló!? – jegyezte meg egy hozzászóló a kijevi találkozón szintén résztvevő Novák Katalin magyar államfő instagramos bejegyzésére reagálva, miszerint Petőfi Sándor Apostol című könyvének magyar–ukrán kétnyelvű kiadását adta ajándékba ukrán kollégájának, miután “szabadult az óvóhelyről”

A magas labda, és az orosz nagykövet

Ez mindenesetre olyan magas labda volt, amit a szerb külügyminiszter azonnal lecsapott, bár az korántsem biztos, hogy Dačić magától volt annyira ügyes, hogy ezt észrevegye, merthogy az oroszok valószínűleg a szőnyeg szélére állították, hogy magyarázatot kérjenek tőle az Ukrajnával kapcsolatos szerb politika “változásáról”.

Mivel Ivica Dačić csütörtökön a külügyminisztériumban fogadta Alekszandr Bocan-Harcsenko nagykövetet, a fenti megállapítást úgy lehetne pontosítani, hogy szerb részről szükségesnek tartották, hogy tájékoztassák az oroszokat az ukránokkal történt két kapcsolatfelvételről, vagyis Vučić és Zelenszkij athéni találkozójáról, és Brnabić online részvételéről a krími szeánszon.

A szerb külügyminisztérium közleménye szerint a szerb-orosz purparlé alkalmával a kétoldalú kapcsolatokról, valamint “aktuális regionális és globális kérdésekről” esett szó, és mindkét oldal hangsúlyozta elkötelezettségét a politikai és gazdasági együttműködés további fejlesztése mellett”.

A belgrádi közlemény említést sem tesz a szerb és ukrán elnök athéni találkozójáról, viszont megjegyzi, hogy a görög fővárosban valamiféle diplomáciai győzelmet sikerült kivívni azzal, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő “nézeteinek elfogadtatásával megváltoztatta a nyilatkozat eredeti szövegét”, amelyből így kidobták az Oroszország elleni szankciókra vonatkozó bekezdést.

Dačić kijelentette, hogy ez egész Oroszországban nyilvánosságra került, és hogy az Athénban jelenlévő “13 ország közül egyedül Szerbia harcolt egy ilyen pozíció eléréséért”, de nem Oroszország miatt, hanem mert a nyilatkozat első változatai (állítólag négy volt) sértette a szerb nemzeti és állami érdekeket.

Ennél több nem szerepel a szerb külügyminiszter Instagram-oldalán sem.

Az oroszok nekimentek Boszniának

A történethez még hozzátartozik, hogy a Krími Platform kijevi találkozóján részt vett a bosznia-hercegovinai elnökség kétharmad része, vagyis annak bosnyák és kvázi horvát tagja, ami Moszkvában sem maradt észrevétlen.

Említésre méltó, hogy Oroszország közleményt tett közzé, amelyben megfenyegette Bosznia-Hercegovinát a kétharmad elnökség kijevi jelenése miatt, ahol – mint a BALK-on beszámoltunk róla – Željko Komšić erős párhuzamot vont Bosznia-Hercegovina és Ukrajna között, amely a szerb, illetve orosz agressziót (volt) kénytelen elviselni.

Krími Platform

Oroszország bosznia-hercegovinai nagykövetsége “nyíltan ellenséges cselekedetnek” nevezte a kétharmad elnökség jelenlétét a Krími Platform csúcstalálkozóján, amely az Orosz Föderáció területi integritása elleni támadásnak minősült, ezért Oroszország “fenntartja a jogot, hogy válaszoljon a barátságtalan cselekedetre”.

Mondani sem kell talán, hogy az orosz követségi kommentár magasztalta Milorad Dodikot, a boszniai szerb köztársaság elnökét, aki úgy vélte, hogy az egyik elnökségi tag nyilatkozata, miszerint Bosznia-Hercegovina támogatja Ukrajnát, nemcsak a megalománia megnyilvánulása, hanem Bosznia-Hercegovina alkotmányának, és ezzel a daytoni szerződésnek a súlyos megsértése is.

A közlemény arra is kitért, hogy Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség szerb tagja szerint két társának kijevi kiruccanása “kizárólag magánjellegű látogatás” volt, aminek jóváhagyására nem került sor a háromfős testület ülésén.

Az orosz nagykövetség ugyanakkor nem reagált arra, hogy Ana Brnabić Szerbia nevében üzenetet küldött a Krími Platform résztvevőinek, vagy azért, mert Szerbia (egyelőre még) más ország, vagy azért, mert Belgrád mindenről tájékoztatást adott Moszkvának utólag, vagy netalán előre.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország53 perc telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava