Szerbiai választások: ki lesz Szerbia elnöke Vučić után?

Vučić után is Vučić? Más ülhet az elnöki székbe, miközben Vučić megtartja a hatalmat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A közelgő szerbiai választások egyik legérdekesebb kérdése, hogy ki követheti Aleksandar Vučićot az államfői székben – már ha valóban az elnöki poszt marad a szerb hatalom központja Vučić távozása után.

A kérdés adott, s tulajdonképpen költői, hiszen ha Aleksandar Vučić jelenlegi államfő a várható parlamenti választásokon a kormányfői pozícióra pályázik – márpedig úgy néz ki, hogy ez a terv, s ha megnyeri a választásokat, akkor tulajdonképpen teljesen lényegtelen, ki ül be, vagy kit ültetnek az államfői székbe.

Szerbiában ugyanis az elmúlt években éppen az a pozíció az erősebb és „tekintélyt” parancsolóbb, amelyben Vučić ül. Ha épp a kormányfőiben, akkor onnan dirigált, ha pedig köztársasági elnökiben, ahogy épp most teszi, akkor abban a minőségében telefonálgat és osztogat parancsokat mindenkinek.

Ha megkérdezzük az utca emberét, vagy épp egy kishegyesi kocsmában ülő átlag vajdasági magyart, ki a szerb kormányfő, tízből kilenc azt mondja, hogy Aleksandar Vučić.

A szerbiai választások előtt lemondhat Vučić?

Ami a parlamenti választásokat illeti, azokra nagyon úgy néz ki, hamarosan sor kerül. Aleksandar Vučić arról beszél, hogy 15-25 napon kiírja azokat és már belső hatalmi körök is arról beszélnek, hogy a parlamenti választásokra október folyamán kerül sor.

Korábban írtuk

Vučić hússzor ígért választásokat, egyszer sem lett belőle semmi

Amennyiben Vučić kiírja a parlamenti választásokat, majd lemond a köztársasági elnöki pozícióról, hogy indulhasson a Szerb Haladó Párt listavezetőjeként is, 90 napon belül a köztársasági elnökválasztást is ki kell írni.

Vučić július 26-án azt mondta, hogy az elnökválasztást legkorábban 2026 decemberének végén, legkésőbb 2027 februárjának elején tarthatják meg. Ez tehát jóval szűkebb időablak annál, mint amit pusztán az alkotmányos menetrendből lehetett korábban feltételezni.

Vučić korábban azt mondta: ő nem olyan ember, aki élete végéig ragaszkodik a tisztségéhez, mint egyesek.

„És nem rövidítem le a mandátumomat, ahogyan azt annak idején megtévesztően állították, hogy Boris Tadić lerövidítette a mandátumát. Nem rövidítette le, hanem lemondott. Én is le fogok mondani, mert az alkotmány ezt írja elő, semmiféle mandátumot nem rövidítek le. Amikor benyújtom a lemondásomat, akkor meglátjuk, hogy parlamenti választásokra is sor kerül-e, az elnökválasztást pedig 90 napon belül meg kell tartani, és ennyi. Nincs ebben semmi különös” – mondta Vučić Pekingben az újságíróknak.

Korábban írtuk

Vučić heteken belül lemond, hisszük, ha látjuk!

Amennyiben a köztársasági elnök lemond, 90 napon belül meg kell tartani az elnökválasztást, az államfői tisztséget és az ahhoz tartozó jogköröket pedig ideiglenesen a parlament elnöke veszi át.

A rendes menetrend szerint 2027 tavaszán következne az elnökválasztás. Vučić harmadszor már nem indulhat: az alkotmány két elnöki mandátumot enged, ő pedig korábban azt is többször kijelentette, hogy nem módosítja az alkotmányt azért, hogy újra jelölt lehessen.

Ha Vučić lemond, az elnöki mandátuma akkor szűnik meg, amikor írásos lemondása megérkezik a parlamenthez. Ana Brnabić ideiglenesen Szerbia államfője lenne.

Akár választások nélkül ülne bele a miniszterelnöki székbe?

Vučić lemondása után akár miniszterelnök is lehetne. Ehhez önmagában még parlamenti választásra sincs feltétlenül szükség. Ha Đuro Macut kormánya megbukna vagy a miniszterelnök lemondana, a jelenlegi parlamenti többség is megválaszthatna egy új kormányt Vučić vezetésével. Erre több szerb politikai elemző is felhívta már a figyelmet.

Az alkotmányos végrehajtó hatalom központja alapvetően a kormány, miközben Vučić az elmúlt évtizedben az elnöki tisztséget tette a politikai rendszer tényleges centrumává. Mivel azonban elnök még egyszer nem lehet, újra miniszterelnök lenne, a köztársasági elnöki pozícióra pedig egy lojális személyt választana.

Ebben az esetben nem hatalomátadás történne, hanem a hatalmi központ áthelyezése. Ez a putyini-đukanovići módszer egyáltalán nem állna távol a jelenlegi államfőtől.

Ki lehet a Szerb Haladó Párt elnökjelöltje?

A szerb sajtóban több név is felmerült, és a találgatások Vučić lemondásának felmerülése után erősödtek fel. Az első elmélet szerint egy teljesen lojális pártjelölt lenne az egyik opció, aki tulajdonképpen teljesen alávetné magát Vučić akaratának, tulajdonképpen a jelenlegi kormányfő, Đuro Macut tökéletesen alkalmas lenne erre a pozícióra is.

A szerb internet népe szerint a heves természetéről ismert Vučić múlt csütörtökön komoly jelenetet rendezett az irodájában, mert elégedetlen volt a vidéki látogatásával és az emberekkel folytatott beszélgetésekkel. A beszámoló szerint Đuro Macut bábminiszterelnök is az irodában tartózkodott, amikor Vučić kiabálni kezdett, és mindkét öklével az asztalt verte. A történet terjesztői ennek tulajdonítják a kezén látható véraláfutásokat: amikor tegnap megmérték a vérnyomását, a bal kézfején látszott egy zúzódás, a másik kezét pedig állítólag igyekezett elrejteni a kamerák elől. Vigyázat, a mesterséges intelligencia korában vagyunk, egy két ilyen kép könnyen generálható, és felhasználható az ellenfél lejáratása, tehát nem biztos, hogy a kép igazi (Forrás: X platform)

A második a „mérsékelt”, szélesebb körben eladható jelölt. A harmadik lehetőség egy formálisan párton kívüli vagy kevésbé pártpolitikai karakterű jelölt, akit Vučić „nemzeti” jelöltként próbálhatna felépíteni.

A jelenlegi találgatásokban többek között Ana Brnabić, Miloš Vučević, Ivica Dačić, Aleksandar Šapić és más kormányoldali szereplők neve is előkerült, de egyelőre nincs hivatalosan kijelölt személy.

Felmerül a kérdés viszont, hogy képes-e Vučić „átadni” a saját szavazóit valaki másnak?

A diákok jelöltje lehet az igazi ismeretlen

A diákmozgalom már jelezte, hogy elnökjelöltet is állítana, miközben egyelőre nem nevezték meg, ki lenne az. A szerb sajtóban emiatt a diákok lehetséges jelöltjeiről is csak a találgatás folyik: politikus vagy politikán kívüli személy legyen?

Egy egyetemi tanár, jogász, közéleti személyiség vagy más, pártokhoz kevésbé kötődő jelölt sokkal jobban illeszkedhetne a mozgalom eddigi karakteréhez, mint egy hagyományos ellenzéki politikus. S tulajdonképpen az egyetemisták szándéka is ez, ez már a kiszivárgott lista, valamint a potenciális listavezető és kormányfőjelöltjük esetében is bebizonyosodott.

Ha lesz külön diákjelölt, külön ellenzéki jelölt vagy akár több ellenzéki jelölt, az első forduló teljesen más dinamikát teremthet a választásokon. A döntő kérdés az lesz, hogy ki jut be az SNS jelöltje mellé a második fordulóba, és ott képes-e maga mögé állítani minden kormányváltást akaró szavazót.

Amennyiben az ellenzék olyan megosztott marad, ahogyan eddig is volt, nagy a valószínűsége, hogy az elnökválasztáson a háttérbe szorul majd a választottjuk, főleg, ha többen is állítanak majd jelöltet.

A Szerbiai Szocialista Párt – amely egyébként már bejelentette, hogy a választásokat követően a Szerb Haladó Párttal lépne ismét koalícióra, Ivica Dačićot jelöli elnöknek, és önállóan indulnak majd a köztársasági elnökválasztáson is. Erre már korábban is volt példa, a szocialisták kampányszlogenje is az volt: Dačić, Szerbia elnöke. Majd Vučić beleült a bársonyszékbe, Dačićból meg szokás szerint miniszter lett.

Vučić bejelentette mikor derül ki, ki lesz a haladók elnökjelöltje

Aleksandar Vučić szerb államfő szerdán arról beszélt, a Szerb Haladó Pártnak lesz saját jelöltje a köztársasági elnöki tisztségre, az elnökválasztást pedig az előrehozott parlamenti választások megtartása után írják ki.

Korábban írtuk

Míg ég a Delibláti-homokpuszta, Vučić zavartalanul kampányol

“Előrehozott választásokat követeltetek, megkapjátok az előrehozott választásokat, aztán majd meglátjuk, ki győz. Az egyik oldalon ott lesz minden blokádozó és az összes többi politikai párt, a másik oldalon pedig az Egyesült Szerbia listája, vagyis az SNS köré tömörülő koalíció” – fogalmazott Vučić.

A szerb elnök ezzel megint túllépte a hatáskörét, hiszen sem a Szerb Haladó Pártban nincs funkciója – egyszerű tag csupán, államfőként pedig nem kampányolhatna egy pártnak sem.

Ezúttal is hangsúlyozta: „ezerszer” kijelentette már, hogy tiszteletben tartja Szerbia alkotmányát, amely alapján újabb mandátumért már nem indulhat az államfőválasztáson. Legalább ezt az egy cikkelyt tényleg komolyan veszi, de úgy tűnik csak azért, hogy egy bábot tehessen a saját helyére, ő pedig kormányfőként újabb négy éven keresztül uralkodhasson.