Románia
Magyar irónia – román üzemképtelenségMiközben a cernavodăi atomerőmű teljesen leállt, Paks ma estétől ismét teljes kapacitással termel
Élesen eltérő helyzet alakult ki a román és a magyar nukleáris energiatermelésben: a cernavodăi atomerőmű teljes leállása után távozott az erőmű vezérigazgatója, Magyarországon viszont sikerült megoldani a paksi atomerőmű hűtővízellátását. Paks így ma estétől ismét teljes kapacitással működhet, aminek köszönhetően Magyarországnak nem kell importból villamos energiát vásárolnia, mert nincs kieső termelés
Minden bizonnyal a román atomerőmű leállása is hozzájárult ahhoz, hogy kedden lemondott tisztségéről a román állami atomenergia vállalat, a Nuclearelectrica vezérigazgatója, Cosmin Ghiţă. Megbízatása eredetileg 2027. február 12-éig szólt. Cosmin Ghiţă 2017 szeptembere óta vezetette Románia egyetlen nukleáris áramfejlesztő vállalatát.
Cosmin Ghiţă irányítása alatt a Nuclearelectrica 2026 első felében 1,184 milliárd lejes nettó nyereséget ért el, 36,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A kormány kedden közölte, hogy a szerződésben előírt 90 napos felmondási idő letelte után pályázaton választják ki az új vezérigazgatót. Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a felmondási idő a felek közös megegyezésével lerövidíthető.
Az energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint Ghiţă „új szakmai lehetőség” miatt távozik. A Nuclearelectrica többségi tulajdonosaként a tárca hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja döntését, és gondoskodik a vállalat stabil működésének fenntartásáról.
A lemondás mögött az is állhat, hogy a csernavodai atomerőmű mindkét blokkját leállították a Duna alacsony vízállása miatt. A két, egyenként 700 megawatt teljesítményű blokk Románia villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezi, amikor működik.
A román atomerőmű üzemen kívül helyezése
A Duna rendkívül alacsony vízhozama és a vízszint csökkenése a hűtőszivattyúk szívóterületén arra a döntésre kényszerítette a Nuclearelectricát, hogy július 28-án leállítsák az 1. blokkot, utólag a 2. blokkot is üzemen kívül helyezzék. Utóbbit miután a hadsereg sziklarobbantásos kísérlete sem vezetett eredményre.
A Nuclearelectrica képviselői igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, kijelentették, hogy a leállítás megelőző jellegű és szokásos eljárás ilyen szélsőséges hidrológiai körülmények esetén.

A románok felrobbantottak egy sziklát, hogy több víz jusson az erőműhöz. Az ügyvivő védelmi miniszter szerint a beavatkozása a kívánt eredménnyel járt (Screenshot, X platform)
A vállalat azt is bejelentette, hogy a két blokk újracsatlakoztatása a nemzeti villamosenergia-hálózatra kizárólag a Duna vízhozamának alakulásától függ. A szakértők folyamatosan figyelemmel kísérik a hidrológiai előrejelzéseket, hogy eldöntsék, mikor a legalkalmasabb időpont a reaktorok teljes biztonság mellett történő újraindítására.
A Nemzeti Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) legfrissebb előrejelzése szerint a Duna vízhozama az országba való belépéskor (Báziás-szakasz) enyhén emelkedik, de továbbra is jóval elmarad az erre az időszakra jellemző többéves átlagértékektől.
A báziási vízhozam 1 350 m³/s-ról kezdett emelkedni, és a becslések szerint a következő napokban eléri az 1 600 m³/s-os csúcsot, majd enyhén csökkenni fog 1 550 m³/s-ra.
A növekedés ellenére az értékek kritikusan alacsonyak az augusztusi (3 900 m³/s) és a szeptemberi (3 800 m³/s) többéves átlaghoz képest. Az INHGA előrejelzése szerint a Duna vízszintje a Csernavoda környékén a héten körülbelül mínusz 253 centiméteren marad, ezt követően pedig mindössze 1–2 centiméteres napi ingadozások várhatók.
A vízhozam továbbra is nagyon alacsony, emiatt a román atomerőművi reaktorok újraindítása csak akkor lesz lehetséges, ha a felhalmozódott vízmennyiség állandó és biztonságos nyomást biztosít a hűtőrendszerek számára.
A magyar miniszterelnök iróniája
Magyar Péter augusztus közepén sajtótájékoztatóján és Facebook-bejegyzésében is a magyar ellenzéknek üzent, amikor a romániai atomerőmű leállását említette.
„A Mi Hazánk és a Fidesz azt követelte, hogy csináljuk azt, amit a román atomerőműnél megtettek. Nem hallgattunk rájuk. A Paksi Atomerőmű most is működik, a román atomerőművet teljesen le kellett állítani” – írta Facebook-oldalán.
Magyar Péter sajtótájékoztatóján az ellenzéknek üzenve megismételte, hogy míg Paks működik, addig a csernavodai atomerőmű már nem. Kifejtette: 145 ezer köbméter követ fognak a Dunába beépíteni, az első 35 ezer köbméterből a szakemberek elkészítik azt a keresztirányú kőbordát, amely már érdemben megemeli a vízszintet Paksnál.
Mint mondta, pár héttel később – további 110 ezer köbméter kővel – megerősítik a medret, és megvédik az építményt attól, hogy a Duna sodrása idővel kimossa alóla a folyófeneket. Hozzátette: a szakemberek folyami naszád és szonár segítségével folyamatosan mérik a Duna medrének állapotát, a víz áramlását, sebességét, és ez így lesz a jövőben is.
A román kormány lenyelte
Romániában nem váltott ki hivatalos kormányzati vagy diplomáciai reakciót Magyar Péter magyar miniszterelnök ironikus megjegyzései. Bukarest úgy ítélte meg, hogy azok címzettje nem a román kormány, hanem a magyar ellenzék volt.

Cosmin Ghiță, a Nuclearelectrica vezérigazgatója egy konferencián kijelentette, hogy a Nuclearelectrica beruházási stratégiáját a romániai atomenergia-ipar jelentős fejlesztése érdekében alakították ki és hajtják végre: növekedett kapacitások, egyedülálló, innovatív projektek, egy új generációs szakemberek, energiaellátás-biztonság és energiafüggetlenség. (Forrás: Facebook, Nuclearelectrica Oficial) A kapcsolódó cikk itt olvasható
Kijelentései azonban erős visszhangot váltottak ki a romániai médiában. A nagy hírportálok, a Digi24, a HotNews és az Antena 3 CNN arról számoltak be, hogy Magyar Péter a romániai helyzetet negatív példaként hozta fel arra, hogy „így nem szabad csinálni”. A hírportálok címei kiemelték, hogy a magyar miniszterelnök „kigúnyolta” Romániát a Duna vízhozamának kezelésében bekövetkezett kudarc miatt.
A közösségi média platformjain a román felhasználók véleménye megoszlott: egy részük úgy vélte, hogy Magyar bejegyzése csupán a Duna kiszáradásával kapcsolatos objektív valóság rögzítése volt, és hogy a román sajtó reakciója túlzó.
Mások zavarba jöttek az összehasonlítgatástól, de elismerték a romániai energetikai infrastruktúra sebezhetőségét, és azért fogalmaztak meg kritikát, mert szerintük a román hatóságok nem vezettek be időben hasonló műszaki megoldásokat.