Dróntámadás: ki a szerb–magyar határnál elfogott, Oroszországban élő szerb férfi?

Szentpétervártól a szerb–magyar határig: egyre érdekesebb a szerbiai szál

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb hatóságok júniusban két férfit fogtak el a szerb–magyar határ közelében, egyiküknél drónalkatrészeket, másikuknál robbanóanyagot találtak. Miután a német hatóságok is érdeklődni kezdtek irántuk, a BIRN elkészítette egyikük személyiségi profilját.

Az ügy azért vált nemzetközivé, mert a német nyomozók azt vizsgálják, lehet-e kapcsolat a szerbiai letartóztatások és a lipcsei/halle-i repülőtér ellen augusztusban megkísérelt robbanószeres akció között. A lipcsei dróntámadás szerbiai szála ezzel új megvilágításba került.

A BIRN szerint az egyik gyanúsított Danilo B., egy 35 éves, belgrádi születésű férfi, aki az utóbbi években Szentpéterváron élt és dolgozott. A lap ismeri a férfi teljes nevét, de nem hozta nyilvánosságra.

A közösségi médiában közzétett életrajz szerint Danilo B. Belgrádban politikatudományt és közgazdaságtant tanult, majd a Szentpétervári Állami Egyetemen szerzett diplomát reklám és közkapcsolatok szakon.

Danilo B.-t és Slobodan Đ.-t június 11-én tartóztatták le, miközben két külön autóval a magyar határ felé tartottak. Az ügyet jól ismerő forrás szerint Danilo B. Peugeot-jában egy drónt találtak, Slobodan Đ. Volvójában pedig a jármű rejtett rekeszében, az úgynevezett „bunkerben” két fémdobozra bukkantak, amelyekben – ugyanezen forrás szerint – a későbbi törvényszéki vizsgálat során robbanóanyagot találtak. Június 12-e óta előzetes letartóztatásban vannak. Teljes személyazonosságukat a szerkesztőség ismeri, de a BIRN nem hozta nyilvánosságra azokat.

Az orosz „nyilvános diplomácia” közelében

A nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a BIRN-nek sikerült megállapítania az egyik letartóztatott, Danilo B. személyazonosságát és profilját. A 35 éves férfi a szerb fővárosban született, ahol a Belgrádi Egyetemen politikatudományt és közgazdaságtant tanult. Emellett a Szentpétervári Állami Egyetemen szerzett diplomát reklám és közkapcsolatok szakon.

Folyékonyan beszél oroszul és angolul, dolgozott Szerbiában és Oroszországban, letartóztatása előtt Szentpéterváron élt, ahol egy kereskedelmi vállalatnál dolgozott.

Korábban írtuk

Dróntámadás Lipcsében: szerbiai szálat is vizsgálnak

A nyilvánosan elérhető adatok szerint szoros kapcsolatban állt az orosz közdiplomáciai körökkel – többek között részt vett a 2010-ben létrehozott orosz állami intézmény, az „Alekszandr Gorcsakov” Közdiplomáciai Támogatási Alap által szervezett vitákon.

Az alapítványt az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev határozatával hozták létre, alapítója az orosz külügyminisztérium volt, hivatalos küldetése pedig az orosz közdiplomácia és érdekek népszerűsítése külföldön.

Az EU 2022 júliusában felvette az alapot a szankciós listájára azzal az indokkal, hogy a szervezet aktívan támogatja az orosz kormányt, amely felelős a Krím-félsziget annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért.  

Danilo B. 2022. október 26-án Szentpéterváron részt vett az alap „Balkáni előőrs” elnevezésű ifjúsági vitájában, ahol „marketingszakértőként és újságíróként” mutatták be. A BIRN idézi akkori kijelentéseit is.

A Jugoszlávia felbomlásáról szóló kerekasztal-beszélgetésen azt állította, hogy a szerbek ugyanúgy tekintettek Jugoszláviára, mint saját államukra, ahogyan az oroszok a Szovjetunióra.

Danilo B. nyáron sárkányszörfözik (kitebord), télen pedig síel és snowboardozik (Forrás: BIRN)

Azt is elmondta, hogy a civilizációk közötti határ magán Szerbián halad át, és hogy bár közös nyelvet beszélnek, az ortodox szerbek és montenegróiak, a katolikus horvátok és a térség muszlim lakossága valójában különböző civilizációkhoz tartozik, és nem szorosan rokon népek.

Ezt a megosztottságot közvetlenül összehasonlította a donyecki lakosság és Ukrajna nyugati részei közötti viszonnyal, szerinte ott ugyanis olyan helyzet alakult ki, hogy „egy nemzet” valójában két különböző civilizáció között oszlik meg – ezzel implicit módon Kelet-Ukrajnát egy különálló, orosz civilizációs térség részeként ábrázolta.

A német Der Spiegel magazin szerint Danilo B. kiváltságos életet élt Szentpéterváron. Egyik online profiljában azzal dicsekedett, hogy „részvényekbe és kriptovalutákba fektet”, és hogy nyáron sárkányszörfözik (kiteboard), télen pedig síel és snowboardozik. 

Június 11-én két autó indult a magyar határ felé

Danilo B.-t és a másik férfit, Slobodan Đ.-t június 11-én fogták el, miközben két külön autóval a magyar határ irányába tartottak. A BIRN forrása szerint Danilo B. Peugeot-jának hátsó ülésén egy drón volt.

Slobodan Đ. Volvójában egy kialakított rejtekhelyen – „bunkerében” – pedig két fémkonzervet találtak. A BIRN forrása szerint a későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a konzervek robbanóanyagot tartalmaztak. A Spiegel szerint készpénz és drónirányító adóegységek is előkerültek.

Korábban írtuk

Hallgatnak a szerb-magyar határon elkapott orosz ügynökökről

Danilo B.-nél a BIRN forrása szerint olyan hamisított dokumentumok is voltak, amelyek nem az ő nevére szóltak. A BIRN forrásai szerint egyikük sem szólalt meg az ügyészségi meghallgatáson, vagyis hallgatással védekeztek.

A forrás szerint azt nem tudni, hogy mi lett volna a megtalált anyagok végső rendeltetési helye, de mindenképpen érdekes a lipcsei szál. A Spiegel arról számol be, hogy a német hatóságok jelenleg azt vizsgálják, hogy a Szerbiában őrizetbe férfiaknak volt-e kapcsolatuk a lipcsei merényletkísérlet gyanúsítottjaival – egy belorusz és egy litván-orosz állampolgárral.

Szeptember 1-jén a német kormány hivatalosan is azzal vádolta meg Oroszországot, hogy robbanóanyaggal felszerelt drónnal kísérelte meg megtámadni a Lipcse/Halle repülőteret. A Spiegel arról is beszámolt, hogy a német nyomozók információi szerint a lipcsei támadás egyik gyanúsítottja Szerbián és Isztambulon keresztül utazott Oroszországba.

A BIRN egyik forrása mindehhez hozzátette, hogy egyelőre semmi nem utal arra, hogy a két férfit kiadnák Németországnak.

A német Bild közben arról számolt be, hogy a partner hírszerző szolgálatoktól és a német biztonsági szervektől származó információk jelentősen hozzájárultak a szerb rendőrségi akcióhoz, és hogy a szerb Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatta német kollégáit a Szerbiában történt letartóztatásokról.

A Die Zeit szerint a nyomozók gyanították, hogy Danilo B. szervezőként szerepelt az ügyben, és kapcsolatai voltak a kelet-európai szervezett bűnözői körökben, valamint hogy a megtalált telefonok orosz hírszerző struktúrákhoz fűződő kapcsolatokra utaltak.

Az újság egy állítólagos tervről is beszámolt, amely szerint a robbanóanyagokat Bajorországba szállították volna. A német újság az ügyet a németországi szélesebb körű biztonsági aggodalmakhoz kapcsolta, amelyek az orosz védelmiipari vállalatok ellen irányuló lehetséges műveletekkel kapcsolatosak, és kijelentette, hogy a szerbiai eset ennek a történetnek egy „új, zavaros, de nem kevésbé aggasztó” folytatása.

A Spiegel szerint ugyanakkor a német nyomozók olyan információkat kaptak, miszerint a két letartóztatott férfi valószínűleg Németországba tartott, és olyan alkatrészeket szállított, amelyek összeszerelés után potenciálisan „repülő bombaként” használhatók. A német hatóságok a dróntámadás hátterében lehetséges orosz kapcsolatokat is vizsgálnak.

Minden Magyarkanizsánál kezdődött

2026. április 5-én, körülbelül két hónappal Danilo B. és Slobodan Đ. elfogása előtt, a szerb hadsereg és rendőrség Magyarkanizsa környékén két fekete hátizsákot talált.

Hivatalos információk szerint a hátizsákokban hermetikusan lezárt és speciálisan csomagolt robbanóanyag, szállításra kész gyújtókapszulák, egy robbanószál, valamint a szabotázsakció végrehajtásához szükséges robbanóanyag előkészítéséhez alkalmas eszközök voltak. A magyarkanizsai fogás később a németországi dróntámadás vizsgálata miatt is jelentőséget kapott.

A csomagokat mindössze néhány száz méterre találták attól a gázvezetéktől, amelyen keresztül az orosz gáz érkezik a Vajdaságon keresztül Magyarországra.

A „Magyarkanizsa-ügy” ügy április 5-én kezdődött. Az orosz gázt Vajdaságba és Magyarországra szállító gázvezetéktől néhány száz méterre két hátizsákot találtak, amelyekben körülbelül négy kilogramm robbanószer volt. A VBA ezután egy lehetséges szabotázscselekményről és „egy migránscsoportról” beszélt

Aleksandar Vučić szerb elnök akkor kijelentette, hogy „pusztító erejű” robbanószert találtak, míg a Katonai Biztonsági Ügynökség (VBA) igazgatója, Đuro Jovanić elmondta, hogy a biztonsági szolgálatok már korábban is rendelkeztek információval arról, hogy egy migránscsoportból származó, katonai képzettséggel rendelkező személy megkísérelhet szabotázstámadást végrehajtani a gázinfrastruktúra ellen. Jovanić azt is hozzátette, hogy az illetőt „minden bizonnyal őrizetbe veszik”.

A BIRN-nek akkor nyilatkozó robbanószer-szakértők szerint maga a lelet is szokatlan volt. Szerintük nehéz megmagyarázni, miért hagyna valaki egy robbanóanyaggal teli hátizsákot, teljes aktiváló berendezéssel együtt, egy mezőn, néhány száz méterre a gázvezetéktől. Értékelésük szerint ez operatív szempontból nem volt logikus.

Az incidens, amely alig egy héttel a magyarországi választások előtt történt, azonnal felvetette a gyanút, hogy ez egy „hamis zászlós” művelet lehetett, amelynek célja Ukrajna belekeverése volt a magyarországi választásokba.

Korábban írtuk

Ostromállapot: Magyarkanizsa térségében robbanóanyagot találtak a gázvezeték közelében

Egyes források szerint a művelet mögött orosz és szerb biztonsági szervezetek álltak, és a cél az volt, hogy a választások előtt segítsék Orbán Viktort. Orbán a gázvezeték mellett talált robbanóanyagokat lehetséges szabotázsként mutatta be, míg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nyíltabban utalt arra, hogy Kijev áll a támadás mögött.

A VBA előbb említett igazgatója, Đuro Jovanić elutasította az ukrán részvételre vonatkozó állításokat, amit Kijev is cáfolt. Ugyanakkor olyan állítások is felmerültek, miszerint a szerb fél – állítólag bizonyos nyugati országokkal összejátszva – szándékosan elég „hanyagul” hajtotta végre a műveletet ahhoz, hogy formálisan úgy tűnjön, mintha Orbánnak akarnának segíteni, miközben valójában politikai kárt okoztak neki.

Hét nappal később a Fidesz elvesztette a választásokat a Tisza ellen, amely kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Az ezt követő hónapokban azonban szerb részről a nyilvánosság számára nem tettek közzé semmilyen információt a nyomozásról és a robbanószerek elhelyezésével gyanúsított személyekről.

„Hogy a nyugati tényező elégedett legyen”

A BIRN egyik forrása szerint hatalmas nyomás nehezedik Szerbiára ezzel az üggyel kapcsolatban. Elmondása szerint a nyomás célja, hogy a letartóztatottakat minden olyan cselekmény miatt vád alá helyezzék, amiért csak lehetséges, „a nyugati tényező kielégítése érdekében”.

Ugyanez a forrás szerint a politika áll az ügy hátterében: úgy alakítják ugyanis a narratívát, hogy az Európának és Németországnak megfeleljen – miszerint ez egy orosz művelet –, miközben a szerb közvéleménytől megvonják az információkat, hogy ne bosszantsák fel Moszkvát.

Korábban írtuk

Nem Oscar-díj, de Pásztor mindenkinek köszöni

A forrás nem állította, hogy a két letartóztatott férfi nem vett részt a robbanóanyag szállításában, de úgy véli, hogy ők csak apró halak és járulékos áldozatok, és valószínűleg azt sem tudták, mit szállítottak, és hogy azt milyen célból. Nem zárták ki azt sem, hogy őket „eldobható ügynökökként” használták fel.

Ugyanez a forrás – még azelőtt, hogy az ügyész nyilatkozatot tett volna Danilo B. és Slobodan Đ. közötti kapcsolatról, valamint a Magyarkanizsánál talált robbanóanyagokról – azt mondta a BIRN-nek, hogy nyomás tapasztalható azzal kapcsolatban, a cél pedig az, hogy a két letartóztatott férfit összekapcsolják más személyekkel, akikkel – állításuk szerint – nincs kapcsolatuk, annak érdekében, hogy egy nagyobb ügyet építsenek fel. A forrás szerint „mindenki nagyon meglepődött, amikor meglátta az ügyész nyilatkozatát a magyarkanizsai ügyről”.

Az ügy kényes jellegét alátámasztja egy biztonsági szakértő reakciója, aki jól ismeri a részleteket, de nem volt hajlandó nyilatkozni a BIRN-nek. Csak annyit mondott, hogy ez „forró krumpli”, és hogy a téma „túl súlyos”, hozzátéve, hogy az oknyomozó portálnak fogalma sincs arról, hogy „milyen mocsárba gázolt bele”.

A két letartóztatottól hét gyanúsított lett

A „migránscsoport” eltűnt a történetből, öt hónappal később ugyanis már egészen másképpen festett az ügyészségi kommunikáció.

A szabadkai fellebbviteli bíróság a BIRN-nek augusztus 24-én adott válaszában megerősítette, hogy a Danilo B. és Slobodan Đ. ellen indított eljárás még mindig nyomozási szakaszban van.

Kapcsolódó cikk

A VBA igazgatója: egy migránscsoport tagja készült diverzióra

Június 12-én előzetes letartóztatási bíró hallgatta meg őket, és még aznap előzetes letartóztatásba kerültek. Azóta előzetes letartóztatásukat a legutóbbi, július 31-i határozat szerint szeptember 9-ig meghosszabbították.

Ellenük eljárás folyik fegyverek és robbanóanyagok engedély nélküli gyártása, birtoklása és kereskedelme miatt, amit összeesküvés keretében követtek el. Danilo B. ellen három okirathamisítás vádpontja miatt is nyomoznak.

A bíróság azt is közölte, hogy az ügyet jelenleg nem egyesítették más ügyekkel, és nem is minősítették különleges titkossági besorolás alá.

A bűncselekmény súlyosabb formájának maximális büntetése kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, míg a dokumentumhamisításért három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Hét nappal később, augusztus 31-én az ügyészség közölte, hogy hét személy ellen folytat nyomozást: B.D., Đ.S., M.B., T.B., D.B., D.A. és D.V. Az első két kezdőbetű Danilo B.-hez és Slobodan Đ.-hez tartozik. Az ügyészség ezt a nyomozást a biztonsági szolgálatok és a rendőrség munkájához köti, amelynek célja a Magyarkanizsa község területén április 5-én talált robbanóanyagokat övező körülmények tisztázása.

A közleményből azonban nem derült ki egyértelműen, hogy az öt gyanúsított eljárásjogilag pontosan hogyan kapcsolódik a Danilo B. és Slobodan Đ. ellen júniusban indított nyomozáshoz. Nem derült ki az sem, mikor indult a többi személy ellen folytatott nyomozás, hogy külön nyomozást folytattak-e ellenük, de azt sem tudni, hogy a fennmaradó öt gyanúsított közül kik vannak őrizetben, és van-e köztük olyan, aki nem áll a hatóságok rendelkezésére. Emiatt a BIRN további kérdéseket intézett az ügyészséghez.

A BIRN által szeptember 2-án kapott válaszban az ügyészség megerősítette, hogy a júniusi nyomozás azonos azzal, amelyet később kiterjesztettek. Az ügyészség közölte, hogy június 12-én eljárásindító határozatot hozott Danilo B. és Slobodan Đ. ellen, és hogy ezt az eljárást később kiterjesztették M.B., D.B., D.A. és D.V. személyekre is. Az ügyészség közli, hogy Danilo B., Slobodan Đ., D.B. és D.A. előzetes letartóztatásban vannak, M.B.-re „lakáselhagyási tilalmat” rendeltek el, míg D.V. nem áll a hatóságok rendelkezésére. Ami a hetedik személyt, T.B.-t illeti, nem hivatalos információk szerint vele kapcsolatban még nem született döntés.

A szabadkai fellebbviteli bíróságtól azonban másféle információk érkeztek. Szeptember 3-i válaszában a bíróság közölte, hogy a Kpp. 20/26 számú ügyben Danilo B. és Slobodan Đ. ellen folyik eljárás, és kifejezetten rámutatott arra, hogy „a szabadkai bíróság fent említett ügyében más személyek ellen nem folyik eljárás”. A bíróság azt is elárulta, hogy szeptember 2-án a főügyészség javaslatot nyújtott be Danilo B. és Slobodan Đ. előzetes letartóztatásának meghosszabbítására, amelyről az újvidéki fellebbviteli bíróság dönt, vagyis várható napokon belül lejáró letartóztatásuk meghosszabbítása.

Míg a Főügyészség válaszában eljárásjogi szempontból először hozta összefüggésbe a júniusban indított nyomozást az áprilisban Magyarkanizsánál kezdődött ügy nyomozásával – kijelentve, hogy a nyomozást később további öt személyre terjesztették ki –, a Főbíróság válasza arra utal, hogy a Kpp. 20/26 számú ügyben kizárólag Danilo B. és Slobodan Đ. ellen folyik eljárás.

Az ügyészség és a bíróság nem válaszolt a BIRN több kérdésére, arra hivatkozva, hogy a nyomozás folyamatban van és bizalmas jellegű.

A BIRN még az ügyvédi hátteret is feltárta

A szabadkai fellebbviteli bíróság iratai szokatlan fejleményeket tárnak fel a két letartóztatott férfi egyikének ügyvédváltásaival kapcsolatban.

Slobodan Đ.-t kezdetben hivatalból Sandra Milodanović képviselte, majd június 12-én Jasmin Duštinac ügyvéd vette át a képviseletét. Három nappal később Slobodan Đ. meghatalmazta Borna Borić szabadkai ügyvédet is.

Július elején Dragan Tešić ljubovijai ügyvéd, valamint Stevan Sinđelić, belgrádi ügyvéd meghatalmazásait is bejegyezték az ügyiratba. Július 3-án azonban kijelentette, hogy kizárólag Sinđelić képviselje őt, és visszavonja Jasmin Duštinac meghatalmazását. Három nappal később közölte, hogy az eljárás lezárásáig Sinđelić és Tešić képviselje őt. Sinđelić azonban július 13-án lemondta a meghatalmazást. Azóta Slobodan Đ.-t Dragan Tešić ljubovijai ügyvéd képviseli.

Sinđelićet egyébként az elmúlt években több politikailag érzékeny ügyben is foglalkoztatták. A „Jovanjica 2” ügyben Zoran Baštovanović rendőrtisztet képviseli, ahol vitatta a vádiratban szereplő állításokat és azokat a bizonyítékokat, amelyek Baštovanovićot a „Jovanjica” birtokhoz kötötték.

Danilo B.-t Nebojša Milović (Szabadka) és Nenad Bulja (Belgrád) védi.

Sinđelić Goran Petronijević ügyvéddel együtt Milica Stojanovićot is képviselte, akit gyilkossági kísérlettel vádoltak, miután 2025 január végén Újbelgrádban autójával a diáktüntetések résztvevői közé hajtott. Ketten együtt benyújtottak egy kizárási indítványt Jelena Belopalović ügyész ellen, amelyet a bíróság elfogadott. Az ügyészt eltávolították az ügyből, és a vádiratot ezt követően úgy módosították, hogy Stojanovićot enyhébb bűncselekménnyel vádolták meg.

Később, 2025 augusztusában Milica Stojanovićot Aleksandar Vučić elnök kegyelemben részesítette, ezt követően a bíróság ejtette ellene a vádakat, ami heves reakciókat váltott ki a közvéleményben.

A BIRN magyarázatot kért Sinđelićtől arra vonatkozóan, hogy miért törölte az ügyvéd a kapott meghatalmazást néhány nappal azután, hogy Slobodan Đ. kifejezetten kijelentette, hogy őt kívánja képviselőjének. A megbízott ügyvédek közül egyik sem vállalta, hogy interjút adjon a BIRN-nek.